Az éjjeli filmről hazamenet az erdő felé kerültem, sakálok kisértek és holdfényben átlátszó denevérek repkedtek fölöttem. Átvágtam a sötéten, betonutcákon jártam, aztán megint fák és parkok jöttek, hatalmasnak tűnt a táj. Az Ábrahám és Dávid lábnyomait letaposó zsidó város összement, kitárult a tér, előbújtak régi lelkek, Jézus és Pál is a bokrok mögött guggolt. Megbotlottam […]
Címke: sakál
Sakál-némítás
– Az éjszakai sakálüvöltést úgy lehet elnémítani –mondta egy drúz barátom-, hogy felfordítunk egy cipőt. Bármilyen cipőt –tette hozzá-, akár papucs is megfelel. – Hogy-hogy –értetlenkedtem-, a sakálok félnek a cipőtől? Látnak, hallanak téged, mikor éppen felforgatsz? – Nem. Bent vagy a házban, hallod a kertek alatti sakálok nyugtalanító vonítását, a gyerekek felriadnak, nem tudnak visszaaludni, […]
Ketten az ég alatt
Messze földeket őrző kutyák ugatnak, a közelben sakálok vonítanak, látjuk lappangó árnyaikat. Ropog a tűz. Magi fát rak rá. Csend van. – Milyen csillagos az ég!- sugom oda neki. Ő is felnéz.- Nézz fel újra, lefotózlak- biztatom-, fordítsd a fejed oldalra, így. – Micsoda sztár vagyok az elmúlt napokban!- mondja nevetve. Áfonyát tűz a nyársra, […]
Apa – fia
Mikor kettesben kirándultunk, Doron (10) egész úton szájharmonikázott, és mikor tévedésből -mapuchit helyett- tapuchit-nak neveztem a hangszert (ami egyfajta nőnemű krumplicskát jelenthetne), kétrét görnyedve kacagott. Még órák múlva is ha néha hátranéztem, rázkódott a nevetéstől. Sokat estünk, csúsztunk, itt-ott megsérültünk, de odaseneki.