Munkahelyi ártalom

vagy munkahelyi (t)error? Van egy kolléganőm, aki rendszeresen zaklat. Nem a kopasz fejem simogatására vagy az ölelgetésre gondolok, ezekkel elég jól megvagyok, hanem az – olykor tettlegességig fajuló – éneklésre. Rengeteg verset költött rólam, és folyton azokat énekli, miközben fizikailag bántalmaz. Például, miközben azt zengi, hogy „Padlizsán Péter, kedvellek téged, dalolok néked, amíg csak élek. […]

Fájó esküvő

Milyen már az, amikor esküvői fotózásnál otthon hagyom a stúdiólámpa ernyőjét, a helyszínen elromlik a vaku, a baldachin árnyéka folyton kettévágja az ifjú pár fejét, a rabbi betakar a gyűrűnek és a pohártörésnek, hiába rángatom félre a baldachintartót, a rabbit, és tologatom a házasodókat, mindig visszamennek, és amikor lentről fotózok, buldog nyalja az arcomat, és […]

Dedó

A főnöknőm jól összekapott a főnökével, sírt, kiabált, sápítozott, aztán mikor egymás melletti fülkékbe kerültünk a vécén, a csobogást is túlharsogva átszipogott a falon, hogy milyen szemét alak a nagyfőnök, de én inkább az előttünk álló laborkisérletekre tereltem a szót, csak hogy megnyugodjon. Másnap, mikor hármasban résztvettünk egyik kollégánk esküvőjén, megkért a főnöknőm, hogy a vacsorán […]

A fáklyatartó

Tegnap közzétettem egy írást >>, mely gyakorlatilag két dologról szólt: 1 – (megmásíthatatlan tények) az izraeli hadsereg ártatlan palesztin családokat lakoltat ki és házakat rombol le, hogy helyet szerezzen a hadgyakorlataihoz. 2 – (burkolt üzenet) ha véget akarunk vetni a gyűlöletnek, és az ebből fakadó merényleteknek, több emberséget kell tanúsítanunk a másik fél iránt. Belinkeltem a […]

Periféria

Először egy idegbajos orosz házaspár volt az alsó szomszédunk. A férfi mindig feljött, mikor a gyerekek kisautót gurítgattak a padlón, hogy hagyjuk már abba, mert az idegeikre megyünk. „Pajtáskám, nem emiatt vagy te zavart lelkű”, gondoltam, de a jószomszédság jegyében vettünk egy szőnyeget, hogy tompítsuk a zajt. Hálájuk jeleként az asszony csokitortát készített nekünk. Először […]

Doktornénis

Bár telefonon is rendelhettem volna igazolást a néhány napos színleltbeteg-szabadsághoz, kedvem támadt elugrani a közeli klinikára. Szűnni nem akaró egészségem kicsattanó volta miatt évek óta nem jártam a háziorvosomnál. Már nevére, sőt arcára sem emlékeztem, ezért gondoltam, hogy nem árt, ha meglátogatom. A félig nyitott ajtón belépve a drúz doki helyett egy szégyenlős lány fogadott. […]

Az én házam

Tiszta udvar, rendes ház – majdnem omlik, de még áll. Penészednek a falak, rothad a ház, szürkül a múlt, az emlékezet – én kevéssel is boldog lehetek. Egy mosoly a legkisebb viskóban is elfér – hisz nem mindig palotákban vigadnak emberek. Azt mondják, megnyugtató a jelenlétem – csak mert az otthon biztonságában élek, hol nincsenek elvárások, […]

Magasságokból mélységekbe

1200 méter magasról mínusz 200 méter mélyre. Képes beszámoló sziklával, családdal, cigánycsajjal, magánnyal, kígyóval, Jézussal, szanhedrinnel, kőoszloppal, koponyával, Jákób lajtorjával és egyéb nyalánkságokkal. 1 nap 940 méter magasan kezdem a túrát, ott, ahol legutóbb szétvert a jégeső. Tudom, hogy ezúttal a meleggel és a szomjúsággal kell majd megküzdenem, ezért hat, másfél literes vízzel teli flakonnal […]

Vegetáriánus lettem

Avagy frankpeti további metamorfózisa Tegnaptól vegetáriánus vagyok. Azért van pont, és nem felkiáltójel a mondat végén, mert bár muszáj volt ezt itt bejelentenem, hisz mégiscsak fontos, életre szóló döntésről van szó, de senkit nem szándékozok arról győzködni, hogy ő is váljon azzá. Ez egy teljesen személyes, lelkiismereti (sokkal inkább etikai, mint egészségügyi) döntés eredménye, mely […]

Kemény munka

– Kemény munka utáni arckifejezés – írja Doron az Instagram-on közzétett selfijére, miután befejezi a cégemnél a nyolcnapos nyári munkát. – Fogalmad sincs, mi az a kemény munka – feleli erre Reuven, aki az izraeli hadsereg újoncaként sokféle megpróbáltatásnak van kitéve. Én tíz másodperc alatt rájöttem a megfejtésre. Így írnám fel a kétismeretlenes egyenletet: KM = aDc […]

Kettő(nk) titka

Hogyan maradjunk elkötelezett, hűséges és kielégült pár a házasság szűk keretei között? Húsz éves házasok vagyunk Magival, és a napokban egy nemrég elvált kolléganőm arról kezdett faggatni, hogy mi a hosszú párkapcsolat titka. Vicces új barátja szerint a sok ölelés, kedveskedés és szex. Én azt válaszoltam neki, hogy egyrészt nincs titok, ha lenne, nem árulnám […]

Sunbeat Festival 2015

Az elmúlt hétvégén Magival kétnapos zenés-táncos mulatságon vettünk részt. Képes beszámoló a Sunbeat Fesztiválról A bejáratnál megkérdi a biztonsági ember, hogy hová megyünk. A fesztiválra – feleljük. Akkor itt menjetek be, mutat az egyetlen bejáratra. Magunktól is rájöttünk volna, de üsse kő, egy munkanélkülivel kevesebb… “A fesztivál területére tilos kutyát alkoholt és üveget bevinni!”, hirdeti […]

Ha szakad, törik

A tervezettől teljesen eltérő módon alakul ez a minden csinnadrattától mentes bájos kis túra, melyhez az utolsó pillanatban két kisebbik fiunk és kutyánk is csatlakozik. Az előző Shvil Israel túrafolytatásaként egészen a Genezáret tóig akarunk eljutni, de az időjárás úgy dönt, hogy most az 1200 méter magas Meron hegyen fejezzük be a kalandot. Dátum: 2015 április 23. Megtett távolság: […]

Gyurma

Kimegyek a labor melletti előcsarnokba a lépcsőforduló alá, ami az utóbbi napokban a kedvelt helyem. Ha cigiznék, most rágyújtanék, de nem cigizek, meg itt cigizni sem lehet, rágó sincs nálam, ezért előveszek egy meleg kis plasztilint a szívem mellől, picit ráköpök, hogy vizenyősebb legyen és gyúrogatni kezdem. Bele ne ragadjon a körmöm alá, erre gondolok, […]

3 napos túra Dan kibuctól a Dishon patakig – Shvil Israel

Magi elhatározza, hogy egyedül végigmegy az Izrelt észak-déli irányba végigszelő Shvil Israel-en. Áljon már meg a menet, gondolom erre félhangosan, és hol az én helyem a történetben? Kissé fanyalogva, de elfogadja, hogy az első három napra mellészegődjek. Ha jól viselkedek, a többi túrájához is csatlakozhatok… Reggel hatkor indulunk, még sűrű köddel teliek az utcák, aztán […]

Hantoló idő

Látok egy embert, és míg szemlélem, lefut előttem eddigi élete. Szomorú élet. Ő nem így látja, mert olyan jól hazudik önmagának, hogy észre sem veszi gyászos voltát. Ügyesen hitegeti magát, minek eredményeképpen még környezete számára is magától értetődő lesz az amit magáról gondol. Elismerem, hogy a túlélésnek ez is egy elfogadható formája, sőt, emberem büszke lehet […]

Kónuszos

Egy kis műanyag kónuszra leltem a gurulós székem alatt. Óvatosan felemeltem és megnéztem magamnak. Aztán megszagolgattam. Arra gondoltam, hogy biztos radioaktív sugárzása van, és majd szétbomlanak tőle az ujjaim. Meg az orrom, mert megszagoltam. Ezért direkt nem vettem át a másik kezembe, hogy legalább az ne bomoljon. Elképzeltem, hogy mostantól majd mindent bal kézzel kell csinálnom. […]

Kiskus balabus

A mindenségből semmit sem értek már, nem fűzök semmihez ábrándos reményt, és nem tárulnak szét szeretve ölelő karok, ha azt mondom: hát látod, ez vagyok én. Idegen vagyok, főként magamnak, mosolyom túlontúl bús, búsom az is hamis, tán máshogy kéne idegennek lennem, nem rágódni holmi moston, és az időt perzselődni hagyni, míg megpirul az magától […]

Vallásos(s)ok(k)

Ma este kisfiam és kiskutyám is megnyiratkozott, aztán futni mentem velük a közeli parkban, de visszafelé a kutyuska megszökött, így míg a lépcsőházban vártam rá, akaratlanul is beszédbe elegyedtem a dumás szomszéddal, aki elől általában az út másik felére menekülök, miközben az ellenkező irányba nézek, vagy ha már túl közel van és nincs erre időm, úgy […]

Anyu és én

Eszembe jut valami távoli reggel, vonaton ülök, szemben anyu, kezében cseresznyés zacskó, ő kitekint az ablakon, én őt nézem hosszasan. Anyuval utazok. Egy olyan vonaton ami soha nem áll meg. Letekeri nekem az ablakot, felemel, és együtt nézzük a tovasuhanást. Kicsi vagyok, néha toporzékolok anyunak, hogy ne essen az eső, és egyszer ez bejön, tényleg […]

Fáziskésés

Emlékszem, mikor még hívő ember voltam. Féltem Istent, engedelmesen hajlongtam előtte, ajkaimon mindig ima repdesett, és folyton a Likudra szavaztam. Nem is volt olyan rég, hogy leegyszerűsített rózsaszínben ragyogott előttem a jelen, és a jövő, az sem billentett ki nyugalmamból, hogy a családból senki sem akart imaházba jönni velem. Egyedül jártam oda, mert szüleim, testvéreim […]

Parti ficam

A jeruzsálemi rokonlátogatás után (hú de fura a tesóimat rokonoknak nevezni) a Genezáret partjához mentünk néhány napra pihenni. Doron a hullámok miatt a keleti parthoz ragaszkodott, de nekem is ez volt a szimpatikusabb, mert ha vízbe fulladnék […]

Savuot

Tegnap kaptuk meg a Tórát. Azért ez a kedvenc ünnepem, mert ekkor senki nem akarta népünket kiirtani, mi sem győztünk le senkit, nem mészároltak le elsőszülötteket, nem fulladt senki tengerbe, az ünnep folyamán pedig nem kell vezekelnünk, böjtölnünk, gyászolnunk, viszont egy csomó mindent szabad, például nyiratkozni, fürödni, de főleg rengeteg tejes ételt enni. Ez szerintem a […]