vagy munkahelyi (t)error? Van egy kolléganőm, aki rendszeresen zaklat. Nem a kopasz fejem simogatására vagy az ölelgetésre gondolok, ezekkel elég jól megvagyok, hanem az – olykor tettlegességig fajuló – éneklésre. Rengeteg verset költött rólam, és folyton azokat énekli, miközben fizikailag bántalmaz. Például, miközben azt zengi, hogy „Padlizsán Péter, kedvellek téged, dalolok néked, amíg csak élek. […]
Címke: munkatárs
Le a gatyával!
Reggel a főnököm behívott magához, hogy beszélni akar velem. – Tessék, mondhatod. – álltam meg az asztala mellett. Ő sem ült, az ablak mellett támasztotta a falat idegesen. – Nem is tudom, hogyan kezdjem, nagyon kínos az ügy, bosszant, hogy erről kell beszélnem… – Ne aggódj – bátorítottam -, nyugodtan vágj bele. – Arról van […]
Csend a lelke…
Van egy kolléganőm, akivel pont egy éve nem beszélek már. Oktondi kis félreértés folytán megorrolt rám, vörösen duzzogva otthagyott a laborban. Háromnapos tüntető hallgatása után úgy gondoltam, hogy bár kifelé játssza a keményet, de törékeny lelke mélyén biztos arra vár, hogy –férfi lévén- én kezdeményezzek. Hát jó, mondtam magamban, véget vetek ennek a gyerekes dolognak. […]
Bundáskenyér
Egyszer hazakísértem valakit Budapesten. Azt mondta, hogy nem-e mennék fel hozzá. Bort ittunk meg bundáskenyeret sütött miközben lassan hajnalodott. Míg ettük a bundáskenyeret, berakott egy kazettát. Aztán kimentünk az erkélyre, hogy cigizhessen. Ott álltunk, és néztük a lakótelepet. Egy lányon gondolkoztam, akiről korábban azt hittem, hogy szerelmes vagyok belé, és aki persze felém se nézett. Na mindegy, […]
Főnököm
A főnököm liheg mögöttem, és bár rendes lélegzése volna, mivel már rég nem kaptam fizetésemelést, csaholásnak tűnik. Volt az arcán egy nagy ragya, tavaly leműttette, azóta sokkal elfogadhatóbb a feje, noha így is fröcskölve beszél. Ilyenkor erősen hátradőlök a forgószékben, szinte fekszem. Egyszer annyira igyekeztem távolodni repkedő nyálcseppeitől, hogy hanyattestem, mert hiába homorítottam, ő teljesen […]
Munkahelyi köszöntő
Persze hogy elvörösödtem, mikor hat nő lelkesen körbevett, hogy boldog negyvenedik szülinapot kivánjon. Hirtelen jöttek, teljesen a falhoz szorítottak, már nem tudtam továbbhátrálni mikor sorra puszira ugrottak, persze volt kézfogó, ölelő, veregető, pofozgató is. Ahány nő, annyi köszöntő. – Hú de piros a füle! – nevetett egy szőkeség. – Hát persze, mikor ennyi jócsaj szorosan körülveszi. […]
Munkatársak
Szokott lenni téliszünet mert tél van, meg tavasziszünet mert tavasz van, meg nyáriszünet mert nyár van. Most meg munkaszünet van mert munka van 🙂 Hogy valami hasznom is legyen, és ne osztódjanak a sejtjeim csak úgy értelmetlenül bele a világba, ma reggel elhoztam az új fényképezőgépemet a laborba, és állványról lefényképeztem a társaságot. Így legalább már […]