Beilleszkedés

Kimerültem. Munka közben el-elszundítottam. Ülve, állva, járva, kelve. Bukkant a fejem a száradó nyárban. A fakuló gyárudvar bokros kanyarában jártam, mikor hirtelen előrebuktam, és két frissen nyírt bokor közé dőltem. Jobbról lilalevelű, balról zöldleveles. – Közéjük tartozom – sóhajtottam, és sehogy sem kívántam felkelni. – Na, beilleszkedtem – gondoltam -, pihenek kicsit. Bóbiskolva hallgatom szívem […]

Csend a lelke…

Van egy kolléganőm, akivel pont egy éve nem beszélek már. Oktondi kis félreértés folytán megorrolt rám, vörösen duzzogva otthagyott a laborban. Háromnapos tüntető hallgatása után úgy gondoltam, hogy bár kifelé játssza a keményet, de törékeny lelke mélyén  biztos arra vár, hogy –férfi lévén- én kezdeményezzek. Hát jó, mondtam magamban, véget vetek ennek a gyerekes dolognak. […]

Fitness

Na jó, többé nem rejtem véka alá sikereimet! Megint kaptunk lépésmérőt (*Holmes Place, 2go). Ez egy olyan készülék, ami leméri hogy hány lépést tettél, milyen távon, mennyi kalóriát égettél, satöbbi. Kétféle lépés van: a sima, és az aerobiknak nevezett sportos, ami – ha jól értettem – ezertől több, egyfolytában megtett lépést jelent. Az első hét használata […]

Hehe

A laborunkból nyílik egy kis raktár, ahonnan nyikorgó ajtó vezet a gyár hátsó részébe. A másik oldalában három odúféle van, melyek napközben két élelmiszer- mérnök irodájaként funkcionálnak, este viszont búvóhelynek használom. Leoltom a villanyt, behúzódok a használaton kívüli legbelsőbb rekeszbe, és a laborból idederengő fénynél olvasok, írok, vagy ha már nagyon fáradt vagyok, szunyókálok. Ideális […]

Bagolyborsó

A munkahelyemen a főnökömmel elkezdtünk egy három hónapig tartó, kb. kétmillió dolláros projektet, amikoris  többszáz csicseriborsó fajtából kell kiválasztani a legjobbat. A kutatás egy pici része, hogy lefotózom a humusz-tipusokat  a megmunkálás fázisaiban. A képen 4 különböző fajhoz tartozó csicseriborsó látható. Nem akarok dicsekedni, de az első húsz faj megvizsgálása után elmondhatom, hogy ránézésre kapásból […]

Bringa

Ma este először sikerült leszállás nélkül hazabicikliznem a munkahelyemről az egy hete vett bringámmal. Első nap több mint 120 métert gyalogoltam a domb tetejéig, másodszorra 40-et, harmadszorra végre sikerült! Óriási megerőltetés volt, de makacsságom győzött. 22 percig tartott a 6 kilométeres út, aminek közel harmada folyamatos emelkedő, néhol kimondottan meredek. Az ellenkező irányba 18 percig tart az út (kocsival 8 […]

Alakuló fej

Ma bejött a laborba egy szülésszabadságon lévő munkatársnőm hogy megmutassa a másik babáját, akit nem terveztek. Csak egyszer akart megpuszilni, de én véletlenül a másik arcomat is odatartottam, aztán rögtön kapcsoltam mi van, elrántottam a fejem és botlás közbeni hűtők felé félrenéző mozdulatot tettem, nem mintha lett volna ott látnivaló, ő meg lendületesen elfordult és […]

A főnök kollekciója

Mikor a főnökömmel szemben ülök és nyomja a szöveget (ezt nagyon tudja), vagy alszok, csak úgy csinálok mintha ébren lennék, vagy ezt a háta mögött falon lógó micsodát bámulom (még fiatalkorában ő csinálta!), és azon gondolkodom, hogy egyszer le kéne fotózni oly módon, hogy ne tükröződjön az üvegben a háttér csúfsága. Úgy van a falraerősítve […]

Lesi

A munkahelyemen ismét lebegni kezdtem, úgyhogy itt a honlapon is több nyomom lesz, betü engem úgy segéljen. Van egy hely, ahol a padlizsánt sütik, a fal másik oldala meleg, a tövében ülök, hátamat a kellemes falnak támasztom, csendes morajjal remegő téglák maszírozzák lelkemet. Valószínű azért nem lettem vezérigazgató, vagy valami bíró, mert akkor nem ülhetnék […]

Ketrecben

Simán lehetne az is, hogy laboráns vagyok. Nem olyan laboráns, hanem az a fajta, amelyik ül az olcsó köpenyben egész nap a laborban, ahol valami miatt büdös felmosószert használ a takarítónéni és ezért büdös felmosószerszag van egész álló nap, de én már nem érzem egyáltalán, mert már megszoktam, csak mások érzik rajtam tompán azt a bűzt. Kedvezményes […]

Képriport

13 éve dolgozom a Strauss élelmiszer-konszern karmieli salátagyárában. A három fő alapanyagunk: csicseriborsó, szezámmag és padlizsán. Na jó, nem kezdek most álmosító szakmai értekezésekbe. Munkaidő alatt sokat nevetgélek, nem veszem komolyan a társaimat és a munkámat, régebben néha megpróbáltam, de sehogy sem ment. Ők tudják hogy nem érdekel amit csinálok, de így is szeretnek, sőt […]

Esős tél

Végre megjött a tél. Tegnap pulcsiban mentem dolgozni, aztán munka után ünnepélyesen elővettem a raktárból az esernyőket, és kis vita után eldöntöttük, hogy melyik kié lesz. Nekem egy törött, virágmintás női esernyő jutott, de másnap a többi is eltört a viharos szélben. Elmentem a gyülekezetbe, és mikor imádkozás közben a könnyűszerkezetes tetőn kopogni kezdett az […]

Reggelente

Minden reggel a kerülőúton gurulok le a munkába. Letekerem az ablakot és hallgatom, ahogy húznak el mellettem a bokrok. Van egy kanyar a hegyoldalban, ahonnan jól rálátni a völgyre, de nem nézhetek oda, mert a kanyarban vezetésre kell figyelni, nehogy karambol legyen, ezért csak elképzelem a lenti fákat és a patakmedret. Reggel sosem kapcsolom be […]

Macskakaka-szag

Még mindig sivatagi homokos a kocsim, majd az eső lemossa, mondom minden nap, de az eső nem akar megérkezni. Bosszant, hogy a munkahelyemen egy csaj sokszor ha elmegy mellettem megsimogatja a kopasz fejemet, vagy ha beszél hozzám mikor ülök, a térdemre vagy a combomra teszi a kezét és majdnem addig ott tartja, míg be nem […]

Bundáskenyér

Egyszer hazakísértem valakit Budapesten. Azt mondta, hogy nem-e mennék fel hozzá. Bort ittunk meg bundáskenyeret sütött miközben lassan hajnalodott. Míg ettük a bundáskenyeret, berakott egy kazettát. Aztán kimentünk az erkélyre, hogy cigizhessen. Ott álltunk, és néztük a lakótelepet. Egy lányon gondolkoztam, akiről korábban azt hittem, hogy szerelmes vagyok belé, és aki persze felém se nézett. Na mindegy, […]

Főnököm

A főnököm liheg mögöttem, és bár rendes lélegzése volna, mivel már rég nem kaptam fizetésemelést, csaholásnak tűnik. Volt az arcán egy nagy ragya, tavaly leműttette, azóta sokkal elfogadhatóbb a feje, noha így is fröcskölve beszél. Ilyenkor erősen hátradőlök a forgószékben, szinte fekszem. Egyszer annyira igyekeztem távolodni repkedő nyálcseppeitől, hogy hanyattestem, mert hiába homorítottam, ő teljesen […]

Kisrókás

Szombat kijövetelével éjszaka bejövök a munkahelyemre, sötétben hagyom az irodát, lefekszem a kolléganőm asztala alá, a hátamra, és aludni próbálok. Mikor a fenekem szétlapul, az oldalamra fordulok, az egyik fülem a földre tapad, hallom vele a gyár zúgását, a másikkal meg távoli tücsökcirpelést figyelek. Most csend van, csak a klíma suttog, kicsit összeborzadok és az elmúlt hétvége jár a […]

Ébredés

[singlepic=2185,97,250,,right]<< előzmény Magam vagyok. Kicsit olyan az egyedüllét, mint mikor senki nincs veled, és egyedül vagy. Korareggel kelek, kimászok a kolléganőm asztala alól, a nap épphogy kibújik a hegyek mögül, sárgásmeleg foltokat vet a laborfalra, a gyerekekre gondolok, aztán Magira. Eszembe jut a gyerekkori tanya vasárnapreggeli zsongása, amiről tavalyi elrepülésük előtti este beszélgetünk, meg az […]

Csavar

Az utóbbi napokban leírhatatlan gondolataim támadnak, eszembe jut valami, de inkább érzés ez, megcsap és tovaszáll, megfoghatatlan, a gyári folyosókon kóválygok, mit is keresek itt? eltévedtem volna? Magira gondolok, fent a hegyekben kicsi gyerekekkel purimi dáridóra készül maskarában, letörölném a könnyeit, de elérhetetlen, csak gondolatban ölelem. Egy fotelre huppanok és jegyzetelek. Azt mondják, hogy félelmetes […]

Munkahelyi köszöntő

Persze hogy elvörösödtem, mikor hat nő lelkesen körbevett, hogy boldog negyvenedik szülinapot kivánjon. Hirtelen jöttek, teljesen a falhoz szorítottak, már nem tudtam továbbhátrálni mikor sorra puszira ugrottak, persze volt kézfogó, ölelő, veregető, pofozgató is. Ahány nő, annyi köszöntő. – Hú de piros a füle! – nevetett egy szőkeség. – Hát persze, mikor ennyi jócsaj szorosan körülveszi. […]

Szezámmag

Hivatalból ma is megkóstoltam a csicseriborsó-krém egyik legfomtosabb alapanyagát, az olajos szezámmag-pépet, és zavaró mellékízt észleltem. Rögtön riasztottam a többi illetékest, akik szégyenkezve beismerték, hogy bár ők is kóstolták, de valahogy nem vették észre a dolgot, de most már nekik is egyértelmű, milyen jó, hogy vagyok, mert a 15 tonna thina-pép termelőhöz való visszaküldése által megmentettem a céget […]

Szív, gondolat, gyilkos-foci

Erősen szúró szívfájdalmaim vannak mostanában, biztos valami jó kis infarktus készülődik, mindegy, úgyis megállapítotttam nemrég, hogy 40-től 60-ig a legunalmasabb 20 év az ember életében, nincs nagy kedvem hozzá. Egyébként meg a halál is az élet része. De ha mégis életben maradok, az lenne a legjobb, ha egy ugrással 70 lehetnék. Néha csak azért írok […]

Jobbszélső

Ha őszinte akarok lenni magamhoz, azt kell mondanom, csalódtam, hogy nem borotválták le a mellszőrzetemet mielőtt az orvos rámtapasztotta azokat az elektromos kábelekhez erősített korongokat, pedig már úgy rákészültem. Az igazi sportolóknál is így csinálják. A másik meg, hogy sokkal nehezebb volt az erőnléti vizsga mint számítottam, és bár az ájulás kerülgetett az intenzív gyaloglás-futás végefelé, mindig azt feleltem […]

Munkatársak

Szokott lenni téliszünet mert tél van, meg tavasziszünet mert tavasz van, meg nyáriszünet mert nyár van. Most meg munkaszünet van mert munka van 🙂 Hogy valami hasznom is legyen, és ne osztódjanak a sejtjeim csak úgy értelmetlenül bele a világba, ma reggel elhoztam az új fényképezőgépemet a laborba, és állványról lefényképeztem a társaságot. Így legalább már […]