Feleségem egy meron-hegyi önkormányzati iskolában művészetterápiát tart. A hadsereg közli, hogy tíz Hezbollah-rakéta csapódott be a környékre – áldozatok nélkül. Magi nem ér a biztonsági szobába, hallja a bummokat is. És hős-nőm holnap is gyógyít, ugyanott…

Kilökődünk?

A munkahelyi mosogatógép ismét jól tisztít, miután kipótolták az elveszett szűrőt. Gyönyörködöm a tiszta poharakban, boldog vagyok. Úgy érzem, megfordult az irány, most indult el a győzelmek emelkedő hulláma: mosogatógép, új jól író szerzőt találunk az Izraelinfónak, Bibit repítjük, Izrael megmenekül. Megmenekül? Miért veszély az, hogy ezzel a jobbratolódással és vallásosabbá válással Izrael nagy lépést […]

Stábjáték

Magi valami stábtalálkozón azt játszotta a kolléganőivel egy Kineret feletti kávézó teraszán, hogy mindenki választ egy közel-keleti konfliktus-szereplőt, és mond neki néhány szót. Feleségem Joe Biden képét emelte fel az asztalról, és így szólt: “Mordechai azt mondta Eszternek, hogy ‘Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?’ Ahogy Eszter azért lett királynő, […]

Egy kis askenáziságot vittem a dolgozók közé, más gondolatot, kultúrát, viselkedést. A hűtőházunk közelebb kerülése az irodámhoz még egy vágás a gyárral való kapcsolatom több mint 20 éves zsinórján. Egyre kevesebb köt ehhez a világhoz. A Facebookon vívott izraeli-palesztin háborút európai szemmel látom, pedig itt vagyok a zaj és fájdalom közepén, része vagyok a bajnak, […]

Iker-sejt

Rájöttem a situf lényegére: eggyé tesz. Minél több megosztás, kedves szó, szájlehelet, vita, vagy bók, annál inkább eggyé váltok. Ha úgy viszonyul hozzád, mintha a saját testén vakarászna, akkor része vagy. A munkahelyemen Adi a cicijét igazgatta, és benyúlt egy titkos helyre, mikor épp arra mentem, de nem volt meglepett, vagy szégyenlős. Mintha nem is […]

Eletemben eloszor beszelgettem valakivel 5 percen keresztul ugy, hogy nem hallottam semmit abbol amit mondott, mert fuldugo volt rajtam, es hiaba mutogattam neki az elejen, folytatta. A padlizsan reszleg dolgozoja elegedett volt a vegen, hogy erto fulekre talalt.

Munkahelyi ártalom

vagy munkahelyi (t)error? Van egy kolléganőm, aki rendszeresen zaklat. Nem a kopasz fejem simogatására vagy az ölelgetésre gondolok, ezekkel elég jól megvagyok, hanem az – olykor tettlegességig fajuló – éneklésre. Rengeteg verset költött rólam, és folyton azokat énekli, miközben fizikailag bántalmaz. Például, miközben azt zengi, hogy „Padlizsán Péter, kedvellek téged, dalolok néked, amíg csak élek. […]

Dedó

A főnöknőm jól összekapott a főnökével, sírt, kiabált, sápítozott, aztán mikor egymás melletti fülkékbe kerültünk a vécén, a csobogást is túlharsogva átszipogott a falon, hogy milyen szemét alak a nagyfőnök, de én inkább az előttünk álló laborkisérletekre tereltem a szót, csak hogy megnyugodjon. Másnap, mikor hármasban résztvettünk egyik kollégánk esküvőjén, megkért a főnöknőm, hogy a vacsorán […]

Késelők

A pergola alatt majszoltuk az uzsonnát, és arról beszélgettünk, hogy egy kiadós eső kellene, hogy elmossa a késelők gyilkos kedvét. Az az arab, aki a padlizsánfejek vágása közben legtöbbet hadonászik a késével, talált egy nedves gyerekegeret. A friss zöldséges részlegen, karalábé mosás közben fogta el a rémült állatkát. Beletette egy műanyag dobozba, jelentette a minőségi […]

Tökéletes rend

Rögtön meleg, ragadós, és ideges leszek, mikor azt látom, hogy valaki rápisil a wc-ülőkére és az utánajövőre hagyja a letisztítását. Ha a munkahelyi étteremben valaki a duplatálcás polcok elejére rakja a tálcáját ahelyett, hogy betolná a falig, hogy ne másnak kelljen elvégezni helyette a műveletet, általában haragra gerjedek. Sosem rosszindulatú a bűnöző, csak hanyag, olyan se hideg, se meleg, amit ugye langymelegen kiköpünk. […]

Gyurma

Kimegyek a labor melletti előcsarnokba a lépcsőforduló alá, ami az utóbbi napokban a kedvelt helyem. Ha cigiznék, most rágyújtanék, de nem cigizek, meg itt cigizni sem lehet, rágó sincs nálam, ezért előveszek egy meleg kis plasztilint a szívem mellől, picit ráköpök, hogy vizenyősebb legyen és gyúrogatni kezdem. Bele ne ragadjon a körmöm alá, erre gondolok, […]

Izraeli tél

Később hosszasan furdal a lelkiismeret hogy épp annak a viharos napnak a reggelén teszem ki két fiamat az iskola zárt kapuja előtt, melyre az ország már hetek óta készül. Túl korán érünk oda, így húsz percet kell várniuk az esős viharban. A visszapillantó tükörben még látom, amint kifordul Eytan kezéből az esernyő, mely alatt együtt […]

Kónuszos

Egy kis műanyag kónuszra leltem a gurulós székem alatt. Óvatosan felemeltem és megnéztem magamnak. Aztán megszagolgattam. Arra gondoltam, hogy biztos radioaktív sugárzása van, és majd szétbomlanak tőle az ujjaim. Meg az orrom, mert megszagoltam. Ezért direkt nem vettem át a másik kezembe, hogy legalább az ne bomoljon. Elképzeltem, hogy mostantól majd mindent bal kézzel kell csinálnom. […]

Le a gatyával!

Reggel a főnököm behívott magához, hogy beszélni akar velem. – Tessék, mondhatod. – álltam meg az asztala mellett. Ő sem ült, az ablak mellett támasztotta a falat idegesen. – Nem is tudom, hogyan kezdjem, nagyon kínos az ügy, bosszant, hogy erről kell beszélnem… – Ne aggódj – bátorítottam -, nyugodtan vágj bele. – Arról van […]

A tehén, a galamb és az avokádókrém

Mexikóban gyártják, és az izraeli drúzoknál tárolják a guacamole nevű avokádókrémet, de nem is ez lenne a baj, hanem hogy engem küldtek mintát hozni belőle. Nem Mexikóba, hanem a drúzokhoz. Új termékünk ez, még a fejlesztési részlegünkhöz tartozik, pedig nem is mi fejlesztettük, hanem az ősi aztékok, de mindegy, nem történelemóra ez. Egy szó mint […]

Whisky és BB

Két jó dolog történt velem tegnap. Az első, hogy a munkahelyemen, egy héberül gyengén olvasó takarítóbácsinak lefordítottam aznap kapott levelét, melyben holocaust túléléséért havi kétezer sekeles kormányjuttatásról kapott értesítést.  Aztán segítettem neki kitölteni a csatolt kérdőívet és elfaxolni azt a megfelelő helyre. De az igazán jó az volt, hogy a bácsi, efeletti örömében, pontosabban segítőkészségemért […]

Jó munkahely

A cég, ahol immár 16 éve dolgozom (Strauss-Group), az idén is megőrizte helyét az első tíz azon izraeli vállalat között, melyben a legjobb dolgozni. Az élelmiszer- és italgyártó cégek rangsorában nagy előnnyel az első helyen vagyunk. Hehe 🙂 A Strauss-on kívül Izrael legjobb munkáltatói: Electric Company, Intel, Bank Leumi, Google, HP, Teva, Bank Hapoalim, Amdocs […]

Csinibaba

Van egy bombázó a munkahelyemen, több is akad de csak egy próbál rámszállni, miután már összeállt minden nemzet fiaborjával, többeket kirugtak miután lebuktak valami raktárban, sötét galérián, vagy másutt, de ennek a bűbájosnak valahogy mindig sikerült megmenekülnie. Leginkább nagydarab arabokkal, szélesvállú rabokkal, kigyúrt oroszokkal és sötétbőrű esztergályosokkal szeret flörtölni, de úgy tűnik valami miatt mostanában […]

Az őzikés lány

Egy csillagszemű lány ül az óvóhelyen a szemközti fotelben. Úgy is mondhatnám, hogy a sors egy ideiglenesen kávézóként funkcionáló légópincébe tuszkolt be minket átmenetileg. Ugyanabban a térben, ugyanazon idősíkon. Vele van valamivel fiatalabb barátnője is. A lány arabul beszél. Úgy vélem tehát arab. De nem néz ki arabnak (valójában az arabokról hamis, kellemetlen kép él bennem). […]

Újévi köszöntő

Van két munkatársam, akiket egyenként húsz fős stáb fotóz kellemesen hűtött stúdióban majdnem egy teljes napon keresztül mondjuk egy ilyen mütyüri reklám érdekében. Ezzel szemben engem arra kértek, hogy egyedül készítsek újév-köszöntő kisfilmet húsz munkatársamról, egy óra alatt, megfelelő felszerelés nélkül, nulla költségvetéssel. Mire nemet mondhattam volna, már megvették a festéket és a vizipuskákat, és […]

Galileaiak

Dan, Naftali, Jézus, és Josephus Flavius óta szerintem mostanában vannak a legérdekesebb figurák itt a környéken. Már régen tervezem, hogy lencsevégre kapok a munkahelyemen -a Galilea kellős közepén elhelyezkedő salátagyárban-, néhány érdekes figurát, és mivel egy újévi videóklip felvétele miatt éppen kéznél volt a fényképezőgépem, odahívtam egy pár embert, hogy a kamera elé álljanak, míg […]

A lélek felemelése

Egyszer kutatást kellene végezni annak az érdekes jelenségnek a megmagyarázásához, hogy az orosz zsidók nem váltanak héberre, mikor leülök közéjük az asztalhoz, pedig jobban beszélik a nyelvet, mint a legtöbb arab, akik viszont rendszerint megtisztelnek azzal, hogy számomra is érthető nyelvre váltanak. Egyébként nem rasszizmus, hanem kizárólag ez az oka annak, hogy sosem  oroszok társaságában […]