vagy munkahelyi (t)error? Van egy kolléganőm, aki rendszeresen zaklat. Nem a kopasz fejem simogatására vagy az ölelgetésre gondolok, ezekkel elég jól megvagyok, hanem az – olykor tettlegességig fajuló – éneklésre. Rengeteg verset költött rólam, és folyton azokat énekli, miközben fizikailag bántalmaz. Például, miközben azt zengi, hogy „Padlizsán Péter, kedvellek téged, dalolok néked, amíg csak élek. […]
Címke: munka
Kemény munka
– Kemény munka utáni arckifejezés – írja Doron az Instagram-on közzétett selfijére, miután befejezi a cégemnél a nyolcnapos nyári munkát. – Fogalmad sincs, mi az a kemény munka – feleli erre Reuven, aki az izraeli hadsereg újoncaként sokféle megpróbáltatásnak van kitéve. Én tíz másodperc alatt rájöttem a megfejtésre. Így írnám fel a kétismeretlenes egyenletet: KM = aDc […]
Kettő(nk) titka
Hogyan maradjunk elkötelezett, hűséges és kielégült pár a házasság szűk keretei között? Húsz éves házasok vagyunk Magival, és a napokban egy nemrég elvált kolléganőm arról kezdett faggatni, hogy mi a hosszú párkapcsolat titka. Vicces új barátja szerint a sok ölelés, kedveskedés és szex. Én azt válaszoltam neki, hogy egyrészt nincs titok, ha lenne, nem árulnám […]
Izraeli tél
Később hosszasan furdal a lelkiismeret hogy épp annak a viharos napnak a reggelén teszem ki két fiamat az iskola zárt kapuja előtt, melyre az ország már hetek óta készül. Túl korán érünk oda, így húsz percet kell várniuk az esős viharban. A visszapillantó tükörben még látom, amint kifordul Eytan kezéből az esernyő, mely alatt együtt […]
A tehén, a galamb és az avokádókrém
Mexikóban gyártják, és az izraeli drúzoknál tárolják a guacamole nevű avokádókrémet, de nem is ez lenne a baj, hanem hogy engem küldtek mintát hozni belőle. Nem Mexikóba, hanem a drúzokhoz. Új termékünk ez, még a fejlesztési részlegünkhöz tartozik, pedig nem is mi fejlesztettük, hanem az ősi aztékok, de mindegy, nem történelemóra ez. Egy szó mint […]
Beilleszkedés
Kimerültem. Munka közben el-elszundítottam. Ülve, állva, járva, kelve. Bukkant a fejem a száradó nyárban. A fakuló gyárudvar bokros kanyarában jártam, mikor hirtelen előrebuktam, és két frissen nyírt bokor közé dőltem. Jobbról lilalevelű, balról zöldleveles. – Közéjük tartozom – sóhajtottam, és sehogy sem kívántam felkelni. – Na, beilleszkedtem – gondoltam -, pihenek kicsit. Bóbiskolva hallgatom szívem […]
Hehe
A laborunkból nyílik egy kis raktár, ahonnan nyikorgó ajtó vezet a gyár hátsó részébe. A másik oldalában három odúféle van, melyek napközben két élelmiszer- mérnök irodájaként funkcionálnak, este viszont búvóhelynek használom. Leoltom a villanyt, behúzódok a használaton kívüli legbelsőbb rekeszbe, és a laborból idederengő fénynél olvasok, írok, vagy ha már nagyon fáradt vagyok, szunyókálok. Ideális […]
Bagolyborsó
A munkahelyemen a főnökömmel elkezdtünk egy három hónapig tartó, kb. kétmillió dolláros projektet, amikoris többszáz csicseriborsó fajtából kell kiválasztani a legjobbat. A kutatás egy pici része, hogy lefotózom a humusz-tipusokat a megmunkálás fázisaiban. A képen 4 különböző fajhoz tartozó csicseriborsó látható. Nem akarok dicsekedni, de az első húsz faj megvizsgálása után elmondhatom, hogy ránézésre kapásból […]
Szoktatás
Tegnap sétáltam a hegyoldalban koradélután. Ma is tervezem. Holnap még bejövök, de szép lassan rá fogok szoktatni itt mindenkit, hogy ne untasson rutinfeladatokkal és egyáltalán, ne is keressenek. Vagyok, ahol vagyok. Valamikor élni is kell. Végül is süt a nap.
Lesi
A munkahelyemen ismét lebegni kezdtem, úgyhogy itt a honlapon is több nyomom lesz, betü engem úgy segéljen. Van egy hely, ahol a padlizsánt sütik, a fal másik oldala meleg, a tövében ülök, hátamat a kellemes falnak támasztom, csendes morajjal remegő téglák maszírozzák lelkemet. Valószínű azért nem lettem vezérigazgató, vagy valami bíró, mert akkor nem ülhetnék […]
Ketrecben
Simán lehetne az is, hogy laboráns vagyok. Nem olyan laboráns, hanem az a fajta, amelyik ül az olcsó köpenyben egész nap a laborban, ahol valami miatt büdös felmosószert használ a takarítónéni és ezért büdös felmosószerszag van egész álló nap, de én már nem érzem egyáltalán, mert már megszoktam, csak mások érzik rajtam tompán azt a bűzt. Kedvezményes […]
Gazdagítás
Sokat fotózok mostanában, bőven van megrendelés, űzöm az ipart, az meg engem. Itthon már a csapból is fotó folyik, minden megtelik vele, bedugul tőle, le kell cserélni a számítógépet, nagyobb lakásba kéne költözni. A rendezvényeken folyton mosolygok, biztos azt hiszik hogy vidám vagyok, ez amolyan önterápia, a széles vigyor végül engem is meggyőz. Ha igazán […]
Képriport
13 éve dolgozom a Strauss élelmiszer-konszern karmieli salátagyárában. A három fő alapanyagunk: csicseriborsó, szezámmag és padlizsán. Na jó, nem kezdek most álmosító szakmai értekezésekbe. Munkaidő alatt sokat nevetgélek, nem veszem komolyan a társaimat és a munkámat, régebben néha megpróbáltam, de sehogy sem ment. Ők tudják hogy nem érdekel amit csinálok, de így is szeretnek, sőt […]
Esős tél
Végre megjött a tél. Tegnap pulcsiban mentem dolgozni, aztán munka után ünnepélyesen elővettem a raktárból az esernyőket, és kis vita után eldöntöttük, hogy melyik kié lesz. Nekem egy törött, virágmintás női esernyő jutott, de másnap a többi is eltört a viharos szélben. Elmentem a gyülekezetbe, és mikor imádkozás közben a könnyűszerkezetes tetőn kopogni kezdett az […]
Falapra fest
Az külön kérés volt, hogy Magi ne dolgozzon a rajzon Szombaton, mert akkor nem lesz áldás a festményen, amit feleségem csak néha, nagyonpicit hágott át, ezért reméljük, hogy az áldás rajtamarad.
Mikor már kész volt a munka, akkor derült ki, hogy a két kis alak szemérmetlenül lett megfestve […]
Csavar
Az utóbbi napokban leírhatatlan gondolataim támadnak, eszembe jut valami, de inkább érzés ez, megcsap és tovaszáll, megfoghatatlan, a gyári folyosókon kóválygok, mit is keresek itt? eltévedtem volna? Magira gondolok, fent a hegyekben kicsi gyerekekkel purimi dáridóra készül maskarában, letörölném a könnyeit, de elérhetetlen, csak gondolatban ölelem. Egy fotelre huppanok és jegyzetelek. Azt mondják, hogy félelmetes […]
Terpeszben
Kint állok egy hatalmas tér közepén, az ebédutáni kávémat kortyolom, a szél hátbakap, megbillent. Széttekintek, a mezőn erdei pockok bújnak ki a fák közül, dúdolok örömömben és nyelveken szólok. Hosszú árnyékomon nyugszik tekintetem, csinos vagyok, meg kopasz. A gyári emberek szomorkásak körülöttem, hangosan fütyörészek, hogy hesegessem a bút, de rekedtesen hangzik, inkább elnémulok. Mostanában azért járok […]
Még egy pár kép…
…és kész is lesz nemsokára a projekt… Nagyon köszönöm az első 20 ábrára eddig leadott szavazatokat (23 szavazó)!! Itt van egy másik huszas csoport, ez az előző folytatása, annak szerves része, tehát fontos ezeket is osztályozni, e nélkül a korábbi munka is kárba vész!!! A szavazást most más módon oldottam meg, remélem így nektek is […]
Tiszta part
25 lány és 5 fiú a cég fejlesztési részlegéről kimentünk egy 3-4 kilométeres Földközi-tenger-part-szakaszt (hogy írjuk helyesen?) megtisztítani a szennytől. Beöltöztünk világoskék Strauss-egyentrikóba és sötétkék Clean up Israel egyenbézbollsapkába, gumikesztyűvel mindenki nagy „hof naki” (tiszta part) feliratú nejlonzsákot fogott és szorgosan szedtük a szemetet. A tenger-áramlatok sokmindent idesodortak: találtam egyiptomi feliratú flakont, görög zacskót, libanoni kupakot, […]
Szezámmag
Hivatalból ma is megkóstoltam a csicseriborsó-krém egyik legfomtosabb alapanyagát, az olajos szezámmag-pépet, és zavaró mellékízt észleltem. Rögtön riasztottam a többi illetékest, akik szégyenkezve beismerték, hogy bár ők is kóstolták, de valahogy nem vették észre a dolgot, de most már nekik is egyértelmű, milyen jó, hogy vagyok, mert a 15 tonna thina-pép termelőhöz való visszaküldése által megmentettem a céget […]
Tök jó vagyok
Nem akarom feketén csinálni, hogy ne vádoljon még ezért is a lelkiismeretem Tépelődök, hogy könyvet adjak ki 30,000-ért, a családomat zavarjam haza magyarországra 10,000-ért, fotósfelszerelést vegyek 20,000-ért, a gyerekszobát cseréljem le 20,000-ért, autót vegyek 50,000-ért, vagy mind az ötöt 130,000-ért. A főgond az, hogy hogy nincs egy garasom se, de most így, a születésnapom előtt […]
Munkatársak
Szokott lenni téliszünet mert tél van, meg tavasziszünet mert tavasz van, meg nyáriszünet mert nyár van. Most meg munkaszünet van mert munka van 🙂 Hogy valami hasznom is legyen, és ne osztódjanak a sejtjeim csak úgy értelmetlenül bele a világba, ma reggel elhoztam az új fényképezőgépemet a laborba, és állványról lefényképeztem a társaságot. Így legalább már […]
Bezzeg akkor…
Ma reggel öltözködés közben az óvonénik jutottak eszembe, hogy mostanában már nem is viselnek fehér köpenyt, hanem színes felsőt, szűkfarmert, és mobiltelefont. Pedig amikor még én voltam ovis, milyen jó volt leselkedni, nézni, hogy hogyan veszik át azt a fehér köpenyt rózsaszín bőrükre, a bőrükön feszülő patyolat alsóneműre. A mai kisgyerekeknek meg már csak ez a […]
Kényszer-munka
Szeretek csak úgy fotózni, minden megkötés nélkül, magamnak, de néha az élet olyan dolgokat kényszerít ki belőled, melyre korábban rémálmaidban sem gondoltál volna, mint például a rendezvényfotózás, különösen az esküvők megörökítése, ahol erőlködve próbálsz pajkoskodni a gyerekekkel egy mosolygós képért, a baldachin (hupa) alatt képes vagy az egész vendégsereg elől eltakarni a boldog(?) párt, csak hogy jó szögből örökítsd meg […]
Kukaracsa
Mikor még az eső előtt a gyári fűre hevertem, arra gondoltam, hogy az különbözteti meg az élőt a halottól, hogy ő elhesegeti a legyeket és a hangyákat magáról.
Arra is gondoltam, hogy a csend a lelke mindennek.
Felhők az égen, jönnek a hullaszagú békeidők, „és akkor jő el a fenevad”.