Akko ókori városfalai közt zsidó kórus komolyzenei koncertjén vagyok. Két szám után megszakad az előadás. Teljes a csend az estében. A közönség nem érti a hosszas várakozást, nem tudjuk, hogy most a müezzin jön. Az allahu akbar után folytatódhat a zsidó-keresztény kultúra. Békés egymás mellett élés. Egyelőre…

Késői zene

Éjszaka autóban suhanok vele. Már langyos a levegő, egyébként tébolyító nyár van, a hegyi szerpentin is halálosan meredek. Hol szakadékba zuhanni, hol sziklának ütközni, lenézni a sötétbe, eljátszani egy utolsó gondolattal, aztán meg fel, a hold festette borzos csillagokra és arra gondolni, hogy milyen apróvá tud töpörödni mindez, ha hunyorogni kezdek. A hegytetőn koncert illata […]

Erev

Régi naplóbejegyzés: „Kaptam tehát egy estét a sorstól, hogy végiggondoljam a életet, a világmindenséget, meg mindent. Ugye a kérdést kell először megtalálni, nos esetemben ez: miért? Miért van ez, ami van, miért vagyok olyan, amilyen, miért nem másképpen vannak a dolgok? Heh? És totál rájöttem. Egy ideig még tanakodtunk, hogy milyen módszerrel jussunk italhoz, arra […]

ha szerelmes vagyok

Magi rávett hogy menjek már ki velük a parkba ha elég szerelmes vagyok bele, na jó mondtam, megyek, csak hogy ne mondd hogy nem vagyok. Azt mondta hogy ő sem akar, csak a gyerekek miatt, meg hát függetlenségi nap van, tegnap kellett volna kimenni a Sinergia koncertre, de mindegy, már késő. Kimentünk gyalog a kis […]

Karnagy

A Frank-családban talán csak Zoli valósította meg gyerekkori álmát, azzá lett, ami akkor akart lenni, ezért -a többiekkel ellentétben- szereti amivel foglalkozik, tehát lelkesedéssel csinálja azt. Ez sugárzott rajta azon a haifai karácsonyi koncerten is, melynek a próbáján lencsevégre kaptam, bár a fekete-fehér fotók alapján munkája során inkább unatkozik, megretten, terrorizál, megfélemlít, gőgös, és csak akkor boldog, mikor mindezért megtapsolják.

Túl öreg

A tengerparti sörfesztiválon a hugomra és a sógornőmre közelített a kamera, megjelentek az óriáskivetítőn, és ugrálva integettek a tömegnek. Én is a kamerás elé furakodtam, mert még sosem láttam magam ilyen nagynak, jeleztem az ürgének, hogy itt vagyok, filmezzen engem is, de nem vett rólam tudomást. Ivri Lider volt a főelőadó, ezért előrébbnyomakodtam. Engem nem […]

Hétvége

Ajándékjegyeket kaptunk egy komolyzenei koncertre. Először úgy volt, hogy én megyek Magival, de ő végül Doront választotta magának, kicsit rosszul esett, de hamar beletörődtem. Feleségem jól kiöltözött és felvette az ajándékba kapott óráját, amit napközben nem vesz fel az örökös kézmosás miatt, meg egyébként sem hord sosem órát, de ezt ajándékba kapta, belülről fakadó elkötelezettséget […]

Boldog tetőfok

Magiék a Kaláka-koncert fénypontjaiként csillogtak. Reuven még az előadás előtt váratlanul behatolt a pódium mögé, és átnyújtotta Gryllus Vilmosnak a külön neki és Levente Péternek rajzolt tigrist. Vilmos bácsi őszintén elámult, tetszést nyert szemei előtt, aztán megörült neki. A koncert közepén hirtelen felemelte a rajzot, és bejelentette a lelkes tömegnek, hogy Reuven rajzolta Izraelből, aztán […]

Fesztivál

Az izraeli Galilea közepén ülsz egy zsúfolt amfiteátrumban, a színpadon több ezer táncos Most a táncról fogok írni, mert táncfesztivál volt a városban, évente egyszer van csak ilyen, eseményszámba megy, adja magát a téma. A két kempingszék miatt, melyeket az amfi bejáratánál vettem jutányosan, a biztonságiak egy sor vita után sem engedtek be arra a […]

Furcsa tánc

Azon az éjszakán felébredtem. A házunk melletti faiskola szinpadján szép fiatalok ejtették a táncot furcsa, bizsergető zenére. Az asszony kiugrott az ágyból, lengén odalibbent a sötét ablakhoz, kihajolt a nyári estébe és úgy halgatta a misztikus muzsikát. A szám végén taps volt, hosszú, lassan elhaló moraj, aztán újra kezdték a zenét, ugyanazt a számot. Örültem. […]

Abu Gosh

Úgy érzem, feltétlenül írnom kell néhány mondatot Zoli koncertjéről, mert bár nem voltam ott, de így is nagyon sikeresre sikerült. Mi, a gyerekekkel és Magival csak a főpróbára juthattunk be, ahol az utolsó darabnál egy zenész nagyon bekavart, egy csomót önállóskodott, kritizált, nem ment együtt a többiekkel, Zoli a végén felháborodottan kikelt magából, csak úgy […]

Tűz

Azon az éjszakán felébredtem. A házunk melletti faiskola szinpadján szép fiatalok ejtették a táncot furcsa, bizsergető zenére. Az asszony kiugrott az ágyból, lengén odalibbent a sötét ablakhoz, kihajolt a nyári estébe és úgy halgatta a misztikus muzsikát. A szám végén taps volt, hosszú, lassan elhaló moraj, aztán újra kezdték a zenét, ugyanazt a számot. Örültem. […]