Paca

Biztos soha nem készült még statisztika arról, hogy az ember összes tetteinek hány százalékát bánja meg. Még akkor is, ha azt utólag jónak gondolja, és teszem azt hosszú távon. Az embert a tettei megkötözik. Ami egyhelyt oldás, az kötés máshol. Összemaszatolom magammal a világot és azt szeretném, hogy ezt mások festészetnek lássák. Sokszor teszek olyat, […]

Hepiend

Faq: – nem ért semmilyen csalódás vagy trauma, – nem változtak az életem változói, – nem lettem titkosügynök, Egyszerűen csak meguntam az önkifejezés eme formáját. Láttatok lent/fent, hízva/fogyva, rövid/hosszú hajjal, boldogan/boldogtalanul. Innentől már csak magamat ismételném. Ennyit tudtam kihozni ebből a témából [vagyis az egóm óvatos körültapicskolásából az életnek nevezett pocsolyában]. Innentől annak is több […]

Blogdolog

Arra gondoltam, milyen lenne, ha mindenki blogot írna. Mindenki blogot írna és mindenki olvasna mindenkit. A világ egy nagy blog-wiw volna. Mindenki ilyeneket írna hogy: “Tegnap elmentünk ide és ide. Szörnyű az a hely, már nagyon unom. Találkoztam ezzel és ezzel. Azt mondta, hogy izé meg bigyó. Megkérdezte, hogy láttam-e a dolgot. Még nem láttam, […]

Kórokozók

Nyomorgatom a honlap albumrendszerét, de sehogy sem sikerül kialakítanom. Ha már csinálom, valami jópofát akarok kihozni, de nem megy, pedig tényleg a jószándék vezérel. Üsse kő. Lessz ami lesz. Inkább megnézek valami jü kis filmet az éjszakai csendes órákban. A whiskys üveg a szúnyogspré mellé kerül az asztalon, sok a kórokozó máma, kell a méreg.

Épülök, megújulok

Üdvözöllek a újabb honlapomon, mely kényelmesebb az előzőnél, mert könnyebb kezelni, gyorsabban lehet frissíteni, áttekinthetőbb (lesz?), védhetőbb, megválogathatom, hogy ki mit olvashat, a hátránya, hogy kicsit csúnyább, mint a korábbi! Nincs mit tenni, vagy ez, vagy semmi. A honlap egyébként látszatra eléggé hasonlít egy blog felépítésére, de valójában sokkal több annál. Majd később meglátod, hogy miért. Itt van emlékképpen a régi honlap […]

10000

Most akkor virtuálisan pezsgőt bontunk, mert tízezerszer látogattatok a vebszájtomra, legalábbis mióta számolom (2003/03/21). 26,340-szer kattintottatok rám, tehát egy látogató egy látogatás során átlagosan két és félszer megy a főoldalra. Az én kattintásaimat nem számolom. A honlap egyébként 2001-ben indult útjára, folyamatosan haldoklik, de mindig életben marad, itt van egy korábbi kis összegzés. A site […]

Gépégés

Most megint egy rossz dolog történt velünk. Azon kívül, hogy betörték Eytan orrát az utcai gyerekek, és erősen vérzett neki, be is dagadt, és másnap nem akart menni iskolába, mert első osztály, első nap, minden kislány rajta nevet majd, a kocsikulcs is elveszett miután jól bevásároltunk a bevásárlóközpontban. Végül egy cetlit találtam a kocsiajtóra tűzve, melyet a […]

Mellrekaptak

Tegnapi haragom után ma egy halom ember nyúlkált a hónom alá és próbált mellreölelni, kiemelni a porból, többen önként készek megjelenni a honlapomon, valaki külön kihangsúlyozta, hogy róla csakis a legkrompromittálóbb, legzaftosabb dolgokat tehetem fel. Mit mondjak, jólesett a szeretethullámok gyűrűinek közepén fulladozni. Gyerekként is kedveltem, ha ágybanfekvő betegként cirógattak, babusgattak, bár néha – szeretetből […]

Mindegy mi, csak új legyen

Ha már blogot csinálsz, akkor néha frissítsd is azt. Nincs kiábrándítóbb dolog a világon, mint mikor rámégy egy hetek óta frissítetlen oldalra. Akkor inkább szüntesd meg. Az emberiség változásra vágyik, állandóan újat akar. Mindegy mi, csak új legyen. Néhány percig ez jót tesz az embernek. Toldd el a bútorokat, vagy fesd ki a lakást, vegyél egy […]