Tiszta udvar, rendes ház – majdnem omlik, de még áll. Penészednek a falak, rothad a ház, szürkül a múlt, az emlékezet – én kevéssel is boldog lehetek. Egy mosoly a legkisebb viskóban is elfér – hisz nem mindig palotákban vigadnak emberek. Azt mondják, megnyugtató a jelenlétem – csak mert az otthon biztonságában élek, hol nincsenek elvárások, […]