Késői zene

Éjszaka autóban suhanok vele. Már langyos a levegő, egyébként tébolyító nyár van, a hegyi szerpentin is halálosan meredek. Hol szakadékba zuhanni, hol sziklának ütközni, lenézni a sötétbe, eljátszani egy utolsó gondolattal, aztán meg fel, a hold festette borzos csillagokra és arra gondolni, hogy milyen apróvá tud töpörödni mindez, ha hunyorogni kezdek. A hegytetőn koncert illata […]

Kónuszos

Egy kis műanyag kónuszra leltem a gurulós székem alatt. Óvatosan felemeltem és megnéztem magamnak. Aztán megszagolgattam. Arra gondoltam, hogy biztos radioaktív sugárzása van, és majd szétbomlanak tőle az ujjaim. Meg az orrom, mert megszagoltam. Ezért direkt nem vettem át a másik kezembe, hogy legalább az ne bomoljon. Elképzeltem, hogy mostantól majd mindent bal kézzel kell csinálnom. […]

A tehén, a galamb és az avokádókrém

Mexikóban gyártják, és az izraeli drúzoknál tárolják a guacamole nevű avokádókrémet, de nem is ez lenne a baj, hanem hogy engem küldtek mintát hozni belőle. Nem Mexikóba, hanem a drúzokhoz. Új termékünk ez, még a fejlesztési részlegünkhöz tartozik, pedig nem is mi fejlesztettük, hanem az ősi aztékok, de mindegy, nem történelemóra ez. Egy szó mint […]

Kiváncsi Mózes

Mózesnek hívták. A szürkekabátost a hegyoldalban. A hegy oldalának egy olyan pontján, ahonnan nem lehetett továbbmenni. Se vissza. Sele. Sefel. Mózes sem tudta, hogy hogy tudott egyáltalán odamenni és szerintem arra gondolt, hogy mi a fenét keres itt egyáltalán, ha ilyen tehetséges hegymászó. És egyáltalán. Mi a fenét keres itt. Hiszen ez rohadt magas és […]

Rémes vacsora

Na, akkor hol együnk a yom kippuri böjt előtt? – kérdezte Magi éhesen, mert egész nap csak lófráltunk, meg sörözgettünk, nem ettünk semmi komolyat. – Jó lenne valami olcsó kifőzdében megtelepedni, és mondjuk egy ízes magyar gulyással tökre megelégednék. Betértünk az első útba eső pince-étterembe. Az ajtóban barátságos fiatalember fogadott. Kicsit mókás volt, hogy egyik […]

Szabad szolga

Szinte lakatlan környék ez. Mondjuk pislákol benne az élet. Leginkább olyan az egész mint egy kidőlt, korhadt fa a kertben, a háttérben szépen lepusztult vidék, kimerült hangyalábak alatt dalol a jólét, dobol az életigenlés furcsa himnusza. Halott dolgok halmaza az alapja mindannak ami élet itt. Régről kitaposott ösvényen magabiztosan vonulnak a hangyák, hátukon terhekkel roskadoznak […]

Kulukafitemá

Éva megeszi a gyümölcsöt. A csutkát óvatosan felteszi két ág találkozásához. Ez tényleg finom – mosolyog a kígyóra. Lekvárnak teszed el, vagy szörpöt csinálsz belőle? Vagy csak simán befőttnek? Van egy darálóm és aztán kipréselem, és a levét teszem el – felelte a kígyó. Vigyázni kell, mert csak akkor szabad, amikor a hold még a […]

Lelkes dobozok

Péntek este hazaértem, futottam két kört a parkban, aztán lefeküdtem a fűbe megnézni a csillagokat. Elképzeltem, hogy van egy szűk raktár telistele lelkekkel. De ezek a lelkek ebben a raktárban nem emberek, hanem dobozok. Egész nap egymást emelgetik. Amelyik lélek talál magánál nehezebbet, az pontot kap. Ha fel tudja emelni, talán ki is mehet abból […]

Luna Park

A gyerekekkel Lunaparkba mentünk. Én kint maradtam, csak Magi kisérte őket, egész nap ott voltak, én egy óriásparkban hasaltam a fűben egy óriásfa alatt és könyvet olvastam, de valahogy beleestem az első korty vizembe és megittam magam. Vidámpark voltam odabent, tök nagy a tömeg és mindenhol sorba kellett állni. Találkoztam Eytannal is, ő még nem […]

Vakáció

Hát itt rettenetes kánikula van! Meg lehet őrülni a hőségtől minden genezáret tó ellenére. Mondjuk én kedvelem az ilyen időjárást, gondolom estére lehűl majd, isszuk a Goldstar sört, és mezítláb járkálunk a homokban, égek rákveresre a napon. Viccelődök, mint mindig, ők meg nevetnek a jóleső fáradtságban, miközben kinyújtom izmos lábamat a füvön. Jó, vaskos tószag […]

Ketrecben

Simán lehetne az is, hogy laboráns vagyok. Nem olyan laboráns, hanem az a fajta, amelyik ül az olcsó köpenyben egész nap a laborban, ahol valami miatt büdös felmosószert használ a takarítónéni és ezért büdös felmosószerszag van egész álló nap, de én már nem érzem egyáltalán, mert már megszoktam, csak mások érzik rajtam tompán azt a bűzt. Kedvezményes […]

Kicsi életünk

Mondjuk egymás után a kakás vicceket és gurgulázva kacagunk rajtuk, meg olyanokat mondunk, hogy „most, hogy ilyen hűvösre fordult az idő, egész nap bent kuksoltam a villanyradiátor mellett, ezért gondoltam, most kijövök segíteni egy kicsit apa”, amitől apa egy kicsit megáll pihenni és kihúzza a derekát. Aztán jó lesz az idő, mezítláb megyünk át Jánosbácsihoz, kérünk […]

Altató

Néha hallani vélem, ahogy fásulok, de ha mégsem onnan jön a zaj, a végére kellene járnom, hogy honnan való, viszont ha tényleg úgy van, ahogy feltételezem, hogy ez a tulajdon elfásulásom zaja, a fásultság úgysem engedne utánajárni. Nem hiszek a hangoknak, azok is csak tőlem valók. Egy csomó dologban nem hiszek, olyanokban mint haza és haladás, de még a […]

Harmincasok

Két kiábrándult házaspár kicsit ittasan arról beszélget, hogy miért ilyen az élet. Megállapítják, hogy nincs mit tenni, ez van, aztán viccelődnek, és sokat nevetnek. Mindenki karikírozza a saját házastársa jellemző vonásait, modorosságait. A gyerekek már alszanak a ház felső emeletén, ők meg a teraszon üldögélnek, és nem fáznak, mert kicsit részegek. Szép későőszi éjszaka. Még szólnak […]

Barkács

Elolvastam a nap főhírét az újságban, miszerint jön az atomháború. Fog kelleni építeni atombunkert a házban. Meg is beszélem majd Mózesbácsival, a gondnokkal. – Jó estét Mózesbácsi, szép időnk van, már elnézést, nem építünk egy atombunkert a pincébe? – Petikém, hát mindent lehet ugye, csak akarni kell, ahogy azt mondani szokták ugye. – Mózesbácsi én […]

Vázlatok

Egy idő óta zavar, hogy még mindig üres a szalonunk hármas kanapéja feletti falfelület, ezért néhány napja készítettem munkahelyi üres perceimben két vázlatot, melyeket összekomponálok majd, és ez alapján fogom megalkotni a festményt, bár lehet, hogy grafika lesz belőle, no nem a vázlat stílusában, vettem különböző erősségű grafitceruzákat, többféle szenet, tust, tollakat, úgyhogy nyersanyag és ötlet már […]

Algoritmus

Kéne írni egy iszonyúan unalmas blogot. Beleírnám minden reggel, hogy reggel van, még nem ettem, de már voltam kakilni, és mindjárt elindulok dolgozni. Minden délben, hogy heló! Dél van! Tökjó, mindjárt vége a munkaidőnek. Minden este, hogy megérkeztem haza! Mindjárt fogok fürdeni. És senki se olvasná, mert tökre unalmas lenne és igazából semmi értelme sem […]

Haj-rulett

Elsőre talán úgy tűnhet, hogy erőszakosan avatkoztam be a természet rendjébe mikor átültettem Reuven hajmirigyeit a saját fejembe, de valójában óvatosan csináltam, és nagyon tetszett neki a dolog, egy pillanatig sem ellenkezett, sőt, annyira felbuzdult, hogy a kopaszítás után ő készítette ezt a szerencsejátékos körítést 🙂

Vattacukorárus

A világ nem csupa móka, kacagás, kolbász és vattacukor. Néha a vattacukorárusnak is megmondjuk, hogy finom ez a kék, csak nem elég kék, a pirossal meg az a baj, hogy lehetne inkább sárga. „Vattacukor a szivárvány minden szinében! Minket érdekel a véleménye!”, áll a táblán. És mivel a vattacukorárust tényleg érdekli a vevők véleménye, jobban […]

Túlélő

Már a két éve lezárult második libanoni háború, és a nyolc éve tartó folyamatos gázai rakétatámadás után, de még az izraeli válaszcsapás előtt Magi túlélőcsomagokat készített mindannyiunknak az erős földrengésekre való felkészülésképpen, mely rengéseket a szeizmológusok jóelőre pontosan megjósoltak, ezért nyugodt szívvel várhatóak. Végülis feleségem csak négy táskát csinált, három a gyerekeknek, egy neki, mert közöltem, hogy én nem kérek, én semmit nem […]

Apa – fia

Mikor kettesben kirándultunk, Doron (10) egész úton szájharmonikázott, és mikor tévedésből -mapuchit helyett- tapuchit-nak neveztem a hangszert (ami egyfajta nőnemű krumplicskát jelenthetne), kétrét görnyedve kacagott. Még órák múlva is ha néha hátranéztem, rázkódott a nevetéstől. Sokat estünk, csúsztunk, itt-ott megsérültünk, de odaseneki.

A Szent család

„Az ötvenes években találtak egy csecsemőt Szent Lukács napján, ezért ez lett a neve: Szent Lukács. Az intézetben megismerkedett Ilivel és amikor tizennyolc évesek lettek és ki kellett lépniük a nagybetűs életbe, elvette feleségül. Szent Lukács és Szent Ilona nem adták át magukat az alkohol csábításának és hűségesek maradtak egymáshoz. Keményen dolgoztak és a társbérlet után […]