Empiria

Más már leírta helyettem: „Sokáig hajlandó voltam a maghintésre és a velejáró éjszakázásra, görnyedésre, szemrontásra. Ma már csak magamnak írok. Mondhatnánk, hogy az írás kényszer és szenvedély. Önsanyargatás és önmegvalósítás. Szolgálat, sőt kötelesség. Cél és eszköz egyaránt. Az ember ír, hogy megszabaduljon önmagától. Ezennel nyilvánosság elé tárom a csupán saját okulásra cédulázott idézeteket, referencia anyagként gyűjtött […]

Tengerésztitok

Baj van. Az a baj, hogy ha cerkát fogok, valami miatt semmi sem jut eszembe amit leírhatnék. Ezért többnyire hallgatok. Vagy suttogok. Csöndes vagyok. Szavam se hallani. Persze mondanivalóm azért van, de az szavak nélkül is érthető. És azt vettem észre, hogy mostanában már észre sem vesznek az emberek. Mintha nem is léteznék. A munkahelyemen […]

Nyugalmas sajgás

Mostmár megkönnyebülhetek, mert vége a háborúnak, többé nem kell folyton a tévét bámulnom, hogy mi van. Magi feleslegesen vette tegnapelőtt a fejhalgatót, hogy a híradó alatt is elektromosorgonálhasson, ugyanis nincs többé híradó. Feleségem sosem mondta, hogy zavarja az ágyúzaj, vagy a katonaiszakértőbácsi -számomra egyébként kicsit szimpatikus- baritonja, noha kifinomult emberismeretem alapján sejtettem ezt, próbáltam is lábujjhegyen […]

Elméletek 4you

Kicsit furcsa, hogy egyes Frankok még 30-40 évesen is az identitásukat keresik, mint valami pályaválasztás előtt álló tinédzser. Zolival és Violával kimegyek este a sétálóutcára, leülünk egy padra, és eszméket cserélgetünk. Már máskor is kicseréltük őket, de jó újra feleleveníteni. Később Guy is csatlakozik hozzánk. Viola kinevet  mikor elmesélem, hogy van egy új pub Karmielben, […]

Ősember

Néhány nappal azután, hogy visszajöttem egy ötnapos sivatagi mélázásból, még most sem vagyok képes visszarázódni a civilizációba. A hosszú sivatagi ücsörgés teljesen elfeledtette velem, hogy van más világ is. A tőzsde felment, aztán lement, de a tejút pont úgy fénylik az éjszakai égen, mint tegnap, meg azelőtt, meg ezer éve.   Úgy viszonyulok ezekhez a […]

Álom

Azt álmodtam, hogy A. prédikál egy nagy, szabadtéri gyülekezet előtt, és bár volt a fejünk felett valami kifeszített árnyékoló, így is izzadtam a hőségben, mert nem járt a szél, ezen kívül a mellettem ülők testszaga is fokozottan zavart, de az fájt a leginkább, hogy nyilván ők is szenvednek miattam, és csak legbelül mertem remélni, hogy nem így van, talán más köti […]

Triumvirátus

Nemrég hármasban beszélgettünk: egy ateiste, egy vallásos, és én, a „hívő” szabadgondolkodó. Hitről, hitetlenségről, budhizmusról, frankizmusról, vallási fanatizmusról.  Bár már régóta barátok vagyunk, kicsit megleptük egymást nézeteinkkel, nagyon izgalmas volt. Rögtön az elején leszögeztem, hogy én nem tartozom semmiféle „izmushoz”, a frankizmushoz sem, azt sem tudom, mi az, egy frankistát sem ismerek, én ugyan Frank vagyok, de nem -ista. […]

Irodalom – vallás

Az irodalom nem egységes, de egy. Ezt tudja az olvasó. Az irodalomban nincsenek klikkek, pártok, szélkakasok, ott csak szövegek vannak, szavak, mondatok, könyvek, és nincsen olyan könyv, nincsen olyan irodalmi alkotás, amely egy másikra törne. Az olvasó mindezt tudja. (Esterházy P.) A filozófia és a vallás szétválaszt, mert állást kell foglalni. Az az irodalmi állásfoglalásom, […]