Éjszakai sétára indulok Dollyval, mert reggel nem volt kaki, és bár mikor Magi késő délután elvitte az állatorvoshoz az éves pénzlehúzó ügyek intézésére (mostantól elég lesz kétévente – am jiszrael chaj [vekajam] *Izrael népe él [és fennmarad]) mindkettő volt, mégiscsak hétvége van, hogy ő is élvezhesse a profán után a szent, a Szombat közeledtét. Mikor […]
Címke: éjszaka
A buszban templomi orgonaszó szól. Kint sakálok üvöltésére és jó éjszakát kívánó fürjek zenéjére borul sötétbe a ciprusliget. Macskák szeme villan, meg még ki tudja mié.
Az undorító izraeli
Éjfél körülire járt és esett, ezért felvettem a stoppoló lányt. – Meddig mégy? – kérdezte, miközben lepakolta vizes cuccait a lába mellé. – Karmielig – feleltem. – Milyen akcentusod van, brazil? – Magyar. – De aranyos! – nevetett – Szemtelen leszek, elvinnél kicsit tovább? – Meddig? – Moran kibucig. – Nem gond – adtam a nagylelkűt. – […]
Késői zene
Éjszaka autóban suhanok vele. Már langyos a levegő, egyébként tébolyító nyár van, a hegyi szerpentin is halálosan meredek. Hol szakadékba zuhanni, hol sziklának ütközni, lenézni a sötétbe, eljátszani egy utolsó gondolattal, aztán meg fel, a hold festette borzos csillagokra és arra gondolni, hogy milyen apróvá tud töpörödni mindez, ha hunyorogni kezdek. A hegytetőn koncert illata […]
Tegyél le!
Tegnap éjszaka legkisebb fiammal és kutyuskánkkal a szokásos éjfél utáni futásunkat végeztük, aztán mikor a második körben az emelkedőn már alig bírtam szusszal, a sötét fák között Dolly észrevett valami szörnyecskét (mi csak hallottuk), őrült sebességgel üldözni kezdte, megemelt engem a pórázzal, és mint a rajzfilmekben, repültem utána, a levegőben kapálóztam a lábammal, és mint […]
Ketten az ég alatt
Messze földeket őrző kutyák ugatnak, a közelben sakálok vonítanak, látjuk lappangó árnyaikat. Ropog a tűz. Magi fát rak rá. Csend van. – Milyen csillagos az ég!- sugom oda neki. Ő is felnéz.- Nézz fel újra, lefotózlak- biztatom-, fordítsd a fejed oldalra, így. – Micsoda sztár vagyok az elmúlt napokban!- mondja nevetve. Áfonyát tűz a nyársra, […]
Cetlik
A második éjszaka, a tábortűz melletti énekek és játékok után hitvitába bonyolódtunk, ami azért volt kellemes, mert nem kerültek elő a bicskák, nem estünk egymásnak, minden személyeskedés nélkül tárgyaltunk hajnali fél négyig, hogy van-e Isten vagy nincs, meg hogy miért vagyok hitetlen, ők meg hívők. A tábor nagy része már aludt, egyesek távoli hangfoszlányokat hallottak […]
Álmos zene
Minden éjjel hallom az állatokat. Az egyik vinnyog, mikor a másik tépi, aztán elnémul, nyilván felfalták. Sírva párosodnak a macskák. Szívós tücsök hegedül az ablak alatt. Denevérek szarnak a kocsimra. Bagoly hallatja furcsa villyogó hangját, majd sakál üvölt, aztán lassan elnémul minden. Most csend van. Távol mintha egy lány énekelne a sötétben. Szomorúan, hívogatva dúdol. […]
Sötét bicaj
Újra van bringám, és mint gyerekkoromban, azzal a sajószentpéteri zöld kis bicajjal, csak úgy cangázok. Tegnap, olyan este nyolc körül tekertem a kellemes, nem forgalmas úton hazafelé, aztán bekanyarodtam a hegy oldalában egy völgybe, olajfaligetes kiskertek közt kanyargott az ösvény, leszálltam a bicajról, mert csak tapogatva tudtam haladni. Rá kellett jönnöm, hogy már egyáltalán nem […]
Kisrókás
Szombat kijövetelével éjszaka bejövök a munkahelyemre, sötétben hagyom az irodát, lefekszem a kolléganőm asztala alá, a hátamra, és aludni próbálok. Mikor a fenekem szétlapul, az oldalamra fordulok, az egyik fülem a földre tapad, hallom vele a gyár zúgását, a másikkal meg távoli tücsökcirpelést figyelek. Most csend van, csak a klíma suttog, kicsit összeborzadok és az elmúlt hétvége jár a […]
Négyen a sivatagban
Ez megint egy tüzes fotó, sokat ülök a sivatagi tábortüzek mellett. Szeretem a túrák hangulatos estéit, néha hajnali 2-3-ig bámulom a parazsat, míg a többiek a priccseken alszanak szanaszét a földön. Itt homokvihar után vagyunk, a szél elült, mi is megnyugodtunk. Éjszaka hideg volt, de senki nem ment be a sátorba.
Tücsök
A hangjáról megismerem, hogy ugyanaz a tücsök ciripel a szalonban, aki egy hete jött be, pedig azt hittem, hogy már rég kipusztult. Akkor este Beni vette észre, mikor filmet néztünk, előbb csak a konyhából szólt, aztán a film végefelé Éva lett rá figyelmes, hogy a szalonpadlóról nézi velünk a tévét. Éjjel, mikor a tesók már […]
Altató
Néha hallani vélem, ahogy fásulok, de ha mégsem onnan jön a zaj, a végére kellene járnom, hogy honnan való, viszont ha tényleg úgy van, ahogy feltételezem, hogy ez a tulajdon elfásulásom zaja, a fásultság úgysem engedne utánajárni. Nem hiszek a hangoknak, azok is csak tőlem valók. Egy csomó dologban nem hiszek, olyanokban mint haza és haladás, de még a […]
Harmincasok
Két kiábrándult házaspár kicsit ittasan arról beszélget, hogy miért ilyen az élet. Megállapítják, hogy nincs mit tenni, ez van, aztán viccelődnek, és sokat nevetnek. Mindenki karikírozza a saját házastársa jellemző vonásait, modorosságait. A gyerekek már alszanak a ház felső emeletén, ők meg a teraszon üldögélnek, és nem fáznak, mert kicsit részegek. Szép későőszi éjszaka. Még szólnak […]
Fennmaradt „első shvil”-jegyzet
Azoknak akik ott voltak (Éve, Vili, Ági, Tibi, Viola, Steve, én), és szeretnek emlékezni: megtaláltam egy hét évvel ezelőtti napló néhány feljegyzését az első ötnapos sivatagi túránkról. Képek itt láthatók: https://picasaweb.google.com/petifrank/ShvilIsrael1 2004/9/28 Hajnali kettőre érünk a vöröstengerpartra, alszunk másfél-két órát a priccseken, fél ötkor kelünk, víz után nézünk a szállodákban, háromnegyed hétkor indulunk, Tibire esik a sorsolás, […]
Hanuka – Fény – Album
Mivel megkértek, tartottam egy fotóbemutatót a fény ünnepén (Hanuka), és hogy ti se maradjatok ki belőle, itt is közzéteszem, szöveg nélkül persze. Volt akinek tetszett, más meg elaludt vetítés közben, ízlések és pofonok.
Futás
Arra gondolok, hogy milyen jót futottam tegnap este, életemben másodszor, olyan volt, mint egy izomfeszítő álmos nyújtózkodás, mintha ki akarna jönni a testem a bőrömből. Van egy erdei út a házunk mögött, fel a dombra, kicsit lankás, kicsit kanyarog is. Ha erre járok, mindig találkozom a nagykutyás bácsival, aki nem is igazán fut, inkább lépked, […]
Kód
Kód van a laborunkon, mert új termékek titkait őrizzük féltve, senki nem ismeri a számot, csak mi, akik itt dolgozunk, és ha egyedül ülök a szobában, és hallom, hogy valaki nyomkodja kint a számokat, mindig megborzongok, hogy valaki illetéktelen akar behatolni, és biztos sikerül is neki megfejteni a kódot, ki tudja milyen szándékai vannak? a […]
Pötty
Az 1 mm-es fekete pötty hihetetlenül apró, de talán ha az égre ragaszthatnám, éppen kitakarna egy csillagot. Nagy dolgokban gondolkozunk, közben egy 1 mm-es szabályos pöttybe belefér kezdet és vég is. Az ember megfelelően nagy felbontásban nagyon hasonlít az univerzumra, sejtmagok, mint galaxisok, az esti magányos csendben ez szokott eszembe jutni. Meg a pötty, ami […]
Óriáskapu
Mikor háborús menekültek voltunk Kibucz Naan-ban, Eytan beállt egy nagykapuba, hogy békés naplementét nézzen. Ez egy réglepusztult kibucz-színház hátsó bejárata, nagyon sok zöld papagájjal, éjszaka meg rengeteg denevérrel. Este csak Doron mert lemenni a pincébe. Azt mondták a Photolight-on a szakemberek, hogy kár, […]
Intellektuella
Egyik hugom mesélte a hétvégi családi ebédnél, hogy mikor még kicsik voltunk, az este kilenc utáni villanyoltás után a fiúk zseblámpa fényénél kártyáztak tovább, ő -a mesélő- meg könyvet olvasott, és mikor meghallották a lépcsőházban közeledő szülői lépteket, néhány másodperc alatt eltüntették az árulkodó nyomokat és alvást színlelve verték át az ellenőrt. Intelektuella – mondta […]
Kompolók
Szigeti Edit (sógórnőm) és Barát Tamás (Edit barátja) a Szentendrei-szigeti Szigetmonostorhoz tartozó, de egy félelmetes, kerek erdő mélyén megbújó házikóban élnek boldogan. Egyedüli bajuk, hogy csak komp köti őket össze a külvilággal, mindketten Pesten dolgoznak, Tomi az éjszakai műszak végén éjjel tizenkettő után ér haza, de ekkor már nincs kompjárat, ezért Edit éjszaka biciklivel kikerekezik […]
Izraeli fenyőerdő este nyolc és hajnali egy között
Testemen éreztem a napolaj, a szúnyogriasztó és a nedves törlőkendő nedvének undorító keverékét Háromnapos kirándultunk hármasban, bár Ági csak egy napig volt velünk. Most az utolsó éjszakáról írok nektek, lusta otthonülők, a többiről megnézhetitek a képeket. Teliholdas fenyőerdő. Előző éjszaka elvakította álmunkat, most megszűrődött a fénye, kisértetiessé tette a sötétséget. Vaddisznók által fúrt lyukak közt […]
Temető
Éjszaka kimentünk a temetőbe, mert Vili délután a síron hagyott valamit. Kövek és elszáradt virágcsokrok között kotorásztunk a homályban, de nem találtuk meg, amit kerestünk. Kár, hogy nem hoztunk lámpát. Vili csalódott volt, azt mondta, tisztán emlékszik, hogy itt hagyta. Nem találkoztunk kisértetekkel, csak az éjszakai szélnek a mocorgásait hallottuk. Sötét foltokat mozdulni véltem, de […]
Furcsa tánc
Azon az éjszakán felébredtem. A házunk melletti faiskola szinpadján szép fiatalok ejtették a táncot furcsa, bizsergető zenére. Az asszony kiugrott az ágyból, lengén odalibbent a sötét ablakhoz, kihajolt a nyári estébe és úgy halgatta a misztikus muzsikát. A szám végén taps volt, hosszú, lassan elhaló moraj, aztán újra kezdték a zenét, ugyanazt a számot. Örültem. […]