Hadi-tekesz

nosztalgikus előzetes, fiam holnapi katonai esküjéhez Pont tíz évvel ezelőtt Benjámin hadi-ünnepélyén vettünk részt, mint résztvevők. Senki nem tudta, mit is ünneplünk igazából, de ami jó volt, hogy nem a tűző napon kellett állnunk parancsnokok hosszú, unalmas beszédét hallgatva, hanem hűvös étterem gazdagon terített asztalai körül ücsöröghettünk bágyadtan elalélva. – Mégis miféle találka ez? – kérdeztem Benitől. […]

Korai emlék

Ez egy nagyon korai emlékem. Apuról. Amikor még Barcikán laktunk. Arra tökre emlékszem, hogy mindenfelé hordott mindig biciklivel. Végig az egész városon. Furcsa belegondolni, hogy akkor még ki mertek menni az emberek biciklivel az utcára. Na mindegy. Szóval apu valahol volt, és valahogy vele voltam, és volt egy kis lakásunk, és oda visz biciklivel. Ez az […]

Közösség

A mai péntek este főleg arról szólt, hogy Évánál van egy kép Viola kiskorából, ahol úgy szopja az ujját, ahogy csak azon a képen látszódik, viszont valami miatt Anyu azt írta a fotóra, hogy „Ágikáé”. Viola határozottan követeli magának a képet (jogosan), viszont valami miatt Éva a jelenlegi tulajdonosa, valószínőleg még gyerekkorában adta neki Ági egy tál lencséért, mikor Viola még olyan […]

Apa – fia

Mikor kettesben kirándultunk, Doron (10) egész úton szájharmonikázott, és mikor tévedésből -mapuchit helyett- tapuchit-nak neveztem a hangszert (ami egyfajta nőnemű krumplicskát jelenthetne), kétrét görnyedve kacagott. Még órák múlva is ha néha hátranéztem, rázkódott a nevetéstől. Sokat estünk, csúsztunk, itt-ott megsérültünk, de odaseneki.

Elméletek 4you

Kicsit furcsa, hogy egyes Frankok még 30-40 évesen is az identitásukat keresik, mint valami pályaválasztás előtt álló tinédzser. Zolival és Violával kimegyek este a sétálóutcára, leülünk egy padra, és eszméket cserélgetünk. Már máskor is kicseréltük őket, de jó újra feleleveníteni. Később Guy is csatlakozik hozzánk. Viola kinevet  mikor elmesélem, hogy van egy új pub Karmielben, […]

Gyermeki kacaj

Valaki azt írta, hogy a gyerekei önfeledten kacagtak, mikor szívószállal belebugyborékoltak a pohár vízbe. Hja, a gyerekkacaj… Néha azt várom, hogy belőlem is ugyanilyen önfeledt kacaj tör ki, hisz belül ugyanaz a nagy kékszemű, aranyos kis petike maradtam, aki akkor voltam, de szomorúan veszem észre, hogy a szomszéd gyerek, aki állandóan püföli az enyéimet, ugyanazzal a […]

Külföldön

A családból sokan utaznak mostanában külföldre. Tibi, Laci, Ági, Viola, az Őshazában vannak, később Prágában lesznek három napot, aztán Erdély jön egy hétig, korábban úgy volt, hogy Svájc is lesz, de az már zsúfolt lenne. Violának most elmarad Kolumbia, Tominak Egyiptom, Magiéknak Kétsoprony, nekem Mittudomén. Zsuzsiék Ciprusra készülnek esküdni, Zoli a lengyelországi Aushwitz-ban volt , […]

Címlap és Amadeus

Ma este apuékon kívül itt volt Beni, Éva és Vili. Kávé. Tea. Hidegvíz. Kicsit társalogtunk, anyu készülő könyvének borítójáról is szó esett. Mondtam, hogy valami más kellene a címlapra, bár értem anyu szándékát a felhő, a trón és a fénysugár kompozíciójával. Most csak annyival bővítette ki korábbi elképzelését, hogy a felhő elé kerülő trón elé […]

Tűz

Azon az éjszakán felébredtem. A házunk melletti faiskola szinpadján szép fiatalok ejtették a táncot furcsa, bizsergető zenére. Az asszony kiugrott az ágyból, lengén odalibbent a sötét ablakhoz, kihajolt a nyári estébe és úgy halgatta a misztikus muzsikát. A szám végén taps volt, hosszú, lassan elhaló moraj, aztán újra kezdték a zenét, ugyanazt a számot. Örültem. […]

Csendes folyamatok

Csendes folyamatok indultak el a családban. Vili lassan otthagyja a kibucot és másfelé néz, Tomi leadja a projektet és továbbindul, Zsuzsi és Kornél megpróbálnak letelepedni az ígéretek földjén… Tibi azt mondja, hogy annak ellenére, hogy fárasztó, mert állandóan ébernek kell lenni, élvezi az új munkáját, mintha rávarrták volna. Karmielt elhagyják a Frankok, csak Apuék és […]