Nem szeretek olyan szöveget olvasni

Nem szeretek olyan szöveget olvasni, ami formai eszközökkel próbálja a tartalmi gyengeséget leplezni – ilyen szöveget nem is olvasok. De az még inkább zavaró, amikor jó szöveget vágnak tönkre a formával. Például “idézet” vagy idézet helyett “idézettel”.  Így, külön sorban, vastagon, dőlve, idézőjelben. Nem kiemelésként, hanem a szöveg részeként. Bosszantó a dolog, mert szájba rág, […]

Ha két fa között a harmadikat kivágják, és én a megújuló életek feletti öröm helyett a kivágott halála miatti gyászt választom, megöregedtem. És ez azért is tökjó, mert egy fiatal sosem fogja azt mondani, hogy ha két fa között a harmadikat kivágják, és ő a kivágott halála miatti gyász helyett a megújuló életek feletti örömöt […]

A lakásba lépve a napnyugta laposan, vörösen pillogó fényszele hinti meg lágyan a porszemcsék bűvös sivataggá összeálló csillagfényesen hullámzó végtelen tengerét. Itthon vagyok. Annyira buta ez a kutya, hogy miután fáradságos munkával kiszedi magából az osszes bogáncsot, elégedetten beléjük fekszik, de az biztos, hogy ha most szívinfarktust kapnék, addig nyalná az arcomat, míg visszajönne a […]

csütörtök este van, előttem a hétvége, nyüszítek a boldogságtól és vad ötleteket forgatok a fejemben mostanában elhagyom a mondateleji nagybetűt, valahogy zajosnak és konzervatívnak érzem. a gyengéknek segítség, hogy messziről felismerjék a mondat elejét. nekik nem elég a mondatvégi pont. nekik duplán kell, nagyobb kell és vastagon, ha lehet. ha már a tartalmat nem értik, […]

Alkonyat

Azért is érdemes hosszasan beszélni emberekkel, mert ezalatt a kutyus átélheti az esteledés varázsát. Tücskök, madarak, egyre keletiesebbé váló táncfesztiválok zsongása. Minden alkonyban mással beszélek, ritkábban, de mélyebben. Inkább tudósítok, mint hírt mondok, inkább mélyre ások, mint a felszínen szórakoztatok. Életében először válaszol megható mormogással kedveskedő kérdéseimre. Öreg korára ez a kutya inkább Saron, mint […]

Meg sem kérdeznek

Meg sem kérdeznek, csak kivágják (vele a padra vetett árnyékot), mert lehulló gyümölcse rátapad a lábukra. Ahelyett, hogy megtanulnának együtt élni vele. De így könnyebb, kevesebbet kell gondolkodni, szavazzunk bibire. Micsoda boldogság! Megtöltötte a kutya-kaki-zacskó-adagolókat az önkormányzat a parkokban. Így helyhatósági választások előtt az utakat is kijavították, a kutyaszaros zacskó csak a hab a tortán. […]

Jeruzsálemi buszpályaudvar. Egy ember odajön a mellettem ülő nőhöz és kerekes bőröndöt gurít hozzá. Itt hagyhatom? Persze. A férfi már fut is el. A csaj unottan, ráérősen nyaldossa a fagyiját. Csak én gondolom, hogy mindjárt robban?

A buszban templomi orgonaszó szól. Kint sakálok üvöltésére és jó éjszakát kívánó fürjek zenéjére borul sötétbe a ciprusliget. Macskák szeme villan, meg még ki tudja mié.

De jó! Nem terveztem, hogy minden Fideszre szavazó ismerősömet megkérek, hogy töröljön engem az oldaláról, de van aki (mint ez az ismeretlen nő) kérés nélkül is megteszi Konkolyt a búzától, sötétséget a világosságtól…

Egy kis askenáziságot vittem a dolgozók közé, más gondolatot, kultúrát, viselkedést. A hűtőházunk közelebb kerülése az irodámhoz még egy vágás a gyárral való kapcsolatom több mint 20 éves zsinórján. Egyre kevesebb köt ehhez a világhoz. A Facebookon vívott izraeli-palesztin háborút európai szemmel látom, pedig itt vagyok a zaj és fájdalom közepén, része vagyok a bajnak, […]

Utak rövidülnek, ami eltávolít. Kevesebb emberrel találkozunk, kevesebb a személyes kontaktus, több a tévhit. Technológia átok? Régen postára adtuk a levelet, egyszer egy fél évben. Telefonálni is csak esküvő vagy temetés miatt emeltük a kagylót. Ma mindig, egyfolytában a billentyűzeten pörögnek ujjaink. Tudjuk, hogy kit lájkol a másik, hányszor és szívvel-e. Régen nem tudtad, hogy […]

Izraelinfo – kevesebb like, csökken a mozgalmi jelleg – nálunk 100-szor nagyobb portálok kapnak hasonló mennyiségű like-ot A főszerkesztői poszt nyitott, szívesen átadom olyannak, aki … Kriszta

„A Frankpeti.net oldalt kedvelő 843 ember már egy ideje nem hallott felőled. Írj bejegyzést.” – közli velem a Facebook minden hónap huszadika körül. Kíváncsi vagyok, mikor fog ismét zaklatni.

Nyugi, itt vagyok, csak folyton Izraelinfót szerkesztek, ezért nincs időm megírni az izraeli viszontagságaimat. Végül is ez is egy viszontagság, és épp megírtam, tehát mégiscsak van időm.

Magival arab ramadán látogatóba megyek egy közeli városkába, ami mecsettel is jár, még jó, hogy az utolsó pillanatban kicserélem a lyukas zoknimat, mert ott levesszük a cipőt. Magi arab fejfedőt is visz, mert szemérmesen kell öltözni. Végül elfelejtettem zoknit cserélni…

Izrael – ünnep előtt

Ha zene szól, ha ünnep van, felülemelkedhetünk a megosztottságon, a szokványos kereteken, sőt, még a fájdalmon is. Most kaptam valakitől az alábbi pillanatképet, mely ragyogóan kifejezi mindezt: A kórház rehabilitációs osztályán dolgozó feleségemre várok. Tán ötven éves lehet az a mizrachi rendőr, aki az agyvérzése utáni rehabilitációt vezető fizioterapeutát ráveszi, hogy unalmas tornagyakorlatok helyett inkább táncoljanak. Az ifjú hölgy […]

Kuftaot gondi

Mikor a csicseriborsó lisztből készült (tehát gluténmentes) perzsa gombóc találkozik az askenázi tyúkhúslevessel. A nem jól sikerült gondi rendszerint kemény, sűrű, kellemetlen az evése, ezért a lágy, levegős gondi a perzsa zsidóknál hagyományosan a jó szakács ismérve, és egyben kritériuma. A kesernyés rukkola lecserélhető azonos mennyiségű apróra vágott zöldhagymával. Recept az izraeli konyhablogon >>

Magyar vagy (-e) zsidó?

Nem tudom mivel elütni a rengeteg szabadidőmet 😉 ezért a frankpeti.net, az izraeli konyha blog, az izraeli túra honlap és a fotózás mellett bővíteni szeretném tevékenységemet. Régen tervezem egy rövid (5-8 perces) interjúsorozat készítését 10-15, különböző felfogású,  korú, szociológiai hátterű, izraeli magyar-zsidó körében. Vágás után egyenként maximum másfél perc jutna egy-egy emberre. Ezenkívül szeretnék 2-5 […]