Hazajött a kisfiam Gázából

Hazajött a kisfiam Gázából. Finom illatok a konyhából, kellemes zene a háttérben, meglepő bölcsességek a fejemben, szívemben szerelem, a zöldellő galileai dombokra tárt ablakban napsütés és zápor utáni madárcsicsergés. Ki mondja, hogy szirénák és rakéták voltak tegnap és lesznek holnap is? Belerészegedek a boldogságba, elsodor az öröm, a béke és a végtelen szeretet.

Megint összefutok a pincsis nővel

Megint összefutok a pincsis nővel. Több dolog közös bennünk. Az egyik, hogy mindketten kutyát sétáltatunk. A másik, hogy ezt egy időben tesszük. És mindezt ugyanott! Jó, most csak a kutyák szagolgatják egymást, de később ez még változhat. Dollynak minden-egyes pisiszag felér egy egészestés bulival. A kutyával hazafelé a madárszaros rész előtt a járdán nagy bölcsen […]

Nézd, három rakétabecsapódás!

Nézd, három rakétabecsapódás! – mondom Maginak lelkesen, az út melletti domb tetején magasodó gombafelhőkre mutatva. – Aha – biccent egy pillanatra felnézve a mobiljából, majd tovább pötyögi üzenetét az egyik művészetterápia-kezeltje anyukájának. A Kinneret melletti Migdalba utazunk egy háromnapos nagycsaládos üdülésre. Később az út másik oldalán is látok egy becsapódást, de azzal már nem zaklatom. […]

Nálunk még nem volt sziréna

Nálunk még nem volt sziréna, de már nagyon várjuk. Viszont sok a bumm körülöttünk, néha remegnek az ablakok. Feleségem a muskátlit is bevenné a párkányról, nehogy lelökje egy detonáció, a kutyára meg feltettük a nyakörvet, hogy ha futni kell az óvóhelyre, már ő is teljesen kész legyen.

Ma nem megyek munkába

Ma nem megyek munkába, mert a vállalat nem termelő részlegéhez tartozókat otthonmaradásra ösztönzik a fokozódó északi háború miatt. Kitárom a parkra néző szalonablakot, kellemes reggeli eső utáni zöld tisztaság van a levegőben, Magi Schubert H-moll keringőjét zongorázza könnyedén, búsan-pajkosan.

Megölelem nagyfiamat

Megölelem nagyfiamat, és azzal búcsúzom tőle, amikor reggel harcba indul a Hezbollah ellen északra, hogy “vigyázz ránk!”, Magi meg azzal, hogy “vigyázz magadra!”. Apa, anya – a gyerek két oldala.  A naplementében gyönyörű formájú felhők gomolyognak az égen, vége a sokszor már unalmasan kék nyári égboltnak. Sietek haza, hogy Dolly se maradjon le róla, ő […]

Éjszakai sétára indulok

Éjszakai sétára indulok Dollyval, mert reggel nem volt kaki, és bár mikor Magi késő délután elvitte az állatorvoshoz az éves pénzlehúzó ügyek intézésére (mostantól elég lesz kétévente – am jiszrael chaj [vekajam] *Izrael népe él [és fennmarad]) mindkettő volt, mégiscsak hétvége van, hogy ő is élvezhesse a profán után a szent, a Szombat közeledtét. Mikor […]

Ha két fa között a harmadikat kivágják, és én a megújuló életek feletti öröm helyett a kivágott halála miatti gyászt választom, megöregedtem. És ez azért is tökjó, mert egy fiatal sosem fogja azt mondani, hogy ha két fa között a harmadikat kivágják, és ő a kivágott halála miatti gyász helyett a megújuló életek feletti örömöt […]

Feleségem egy meron-hegyi önkormányzati iskolában művészetterápiát tart. A hadsereg közli, hogy tíz Hezbollah-rakéta csapódott be a környékre – áldozatok nélkül. Magi nem ér a biztonsági szobába, hallja a bummokat is. És hős-nőm holnap is gyógyít, ugyanott…

Már nem világos, hogy kit kell megölni, és miért

Érdekes, hogy a gázai harcokból kikapcsolódni hazajövő és a háborúról hallgatni akaró, mégis csak arról beszélő fiam a Beaufor című izraeli háborús filmet nézi valami ártatlan természetfilm helyett, amiben például a gyönyörű oroszlán széttépi az álságos hiénát, amiért az a területére pisilt, vagy mert brutális módon megölte kicsinyeit. Sajnos egy pillanatra elfelejtettük, hogy a palesztin […]

Stábjáték

Magi valami stábtalálkozón azt játszotta a kolléganőivel egy Kineret feletti kávézó teraszán, hogy mindenki választ egy közel-keleti konfliktus-szereplőt, és mond neki néhány szót. Feleségem Joe Biden képét emelte fel az asztalról, és így szólt: “Mordechai azt mondta Eszternek, hogy ‘Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?’ Ahogy Eszter azért lett királynő, […]

Most akkor minden egyes anyajeggyel vagy bármi mással sorban álljak a sorért (MI/AI, nem sörért [bár te tán jobban tudod])? Inkább meghalok időben. déli (gázai) katonafiam itthoni zuhanya után megkérdem: milyen volt a víz? nedves. na, jó, yeeee! cool, itthon a kicsi!

A park alkonyatban

A park alkonyatban, a kutyáinkon keresztüli érintkezések, a két, padon ülő arab lányka előtt elhaladó középkorú magyar férfi pórázon – mozi a világ, tágulunk. Hazaérve Dolly fura emberi módon megrázza magát és kifújja az orrát mielőtt belép a lakásba. Hogyan hatásosabb írni, hogy én is csatlakozom, vagy hogy mi is csatlakozunk a harchoz? Az én […]

Hétköznapi ünnepek

Kéthetes nyári szabadságot vettünk ki. Magi Magyarországra repült a szüleihez, én pedig megbetegedtem. Bár nemrég kaptam meg a harmadik oltást, mégis szerettem volna, ha koronás vagyok. Hogy letudjam, hogy elmondhassam, hogy már én is voltam, hogy megtudjam, milyen érzés, vagy hogy meghaljak, hisz úgyis mi értelme van az életnek, főleg, ha ilyen gyötrelmekkel jár. A […]

Magi beugrik az útmenti benzinkutas boltba… aztán várok… várakozok… mintha nem csak átutazóban lennénk, hanem révbe értünk volna. Megáll az idő, fekete lyuk, vagy mi

Jéá, hova lett a fülbevalód? – kérdezem Magit, mikor arrafelé birizgálok ujjaimmal egy hűvös őszi estén a paplanba burkolózva. Már húsz éve nincs, te kis hülye – mondja. Erre még jobban magamhoz szorítom.

Tányérból kimászni!

Jom kipurkor néha böjtölök, néha nem. Hangulattól függ. Ugyanígy olykor kedvem van kóser pészachot csinálni, máskor meg inkább próbára teszem – a világiak által alapított – Izraelt, hogy mennyire van szabadságom kovászosat enni az ünnep nyolc napja alatt. Mondjuk arakot inni, vagy igazi puha kenyeret majszolni. Lássuk, mennyire lehetek világi? Ahogy nem szeretnék kovászosat kényszeríteni […]

Mostanaban gyakran, ha Magival megerkezunk valahova, a kocsiban maradunk, nehez kiszallni, hosszan dumalgatunk, tv helyett a madarakat macskakat embereket nezzuk. Tegnap valaki elment a kocsi mellett, benezett a nyitott ajton es egy fejet latott az olemben, milyen ciki mar. Hiaba, ez lett a szalonunk. Megertunk a karavanra.

– Mivel ez a Breaking Bad utolsó évadja – mondtam kisfiamnak -, minden este csak fél részt nézzünk, hogy tovább tartson. – Akkor már érdemesebb kétnaponta egy egész részt nézni, tembel – mondta. ui. én először egyedül láttam a sorozatot, másodjára Magival, most pedig a gyerekekkel nézem

Magival arab ramadán látogatóba megyek egy közeli városkába, ami mecsettel is jár, még jó, hogy az utolsó pillanatban kicserélem a lyukas zoknimat, mert ott levesszük a cipőt. Magi arab fejfedőt is visz, mert szemérmesen kell öltözni. Végül elfelejtettem zoknit cserélni…

Katona fiam panaszkodik, hogy unalmas kertészkedéssel foglalkoznak. Inkább unalmas kertészkedés, mint izgalmas háború – felelem. Lehet, hogy már beteljesedett volna a prófécia, és a fegyverek kapává változtak?

Periféria

Először egy idegbajos orosz házaspár volt az alsó szomszédunk. A férfi mindig feljött, mikor a gyerekek kisautót gurítgattak a padlón, hogy hagyjuk már abba, mert az idegeikre megyünk. „Pajtáskám, nem emiatt vagy te zavart lelkű”, gondoltam, de a jószomszédság jegyében vettünk egy szőnyeget, hogy tompítsuk a zajt. Hálájuk jeleként az asszony csokitortát készített nekünk. Először […]