1200 méter magasról mínusz 200 méter mélyre.
Képes beszámoló sziklával, családdal, cigánycsajjal, magánnyal, kígyóval, Jézussal, szanhedrinnel, kőoszloppal, koponyával, Jákób lajtorjával és egyéb nyalánkságokkal.
1 nap
940 méter magasan kezdem a túrát, ott, ahol legutóbb szétvert a jégeső. Tudom, hogy ezúttal a meleggel és a szomjúsággal kell majd megküzdenem, ezért hat, másfél literes vízzel teli flakonnal indulok, mert bár tudom, hogy nemsokára csaphoz érek, sosem bízom meg teljesen a térképben. Korábban többször előfordult már, hogy patakhoz, vagy kúthoz érve kellett megállapítanom, hogy az rég kiszáradt, vagy hogy a térképen bejelölt csap nem nyílik. Mellesleg a vízforráshoz érés előtt a lábam is eltörhet, (kétszer tényleg kiment a lábam, jó hogy nem voltam egyedül…) és meg kellene várni a felmentő helikoptert, ami hosszú órákba, de térerő híján akár napokba is beletelhet.
