Olyan aranyos, hogy vannak még egyesek, akik a melegházasság mellett való kiállásom ellenére nem tettek feketelistára. Én is emberből vagyok, ezért szeretem ha szeretnek. Különösen sokat jelent a nagy ítéletözön és fájdalmas kirekesztés közepette, hogy miután több homofób barát/rokon is megszakította velem ismertségét a közösségi hálókon, egyesek – néha vadidegenek – megértésükről és szeretetükről biztosítanak. Persze tudom, hogy bizonyos szempontból a kirekesztés is egy egészséges folyamat része, hisz a természetes kiválasztódás eredményeként kevesebb mondvacsinált barátom/testvérem marad. Nem, nem gyilkosság, nemi erőszak, vagy bankrablás miatt bojkottálnak ismerőseim, csupán mert egy lenézett, megalázott embercsoportot alapvető emberi jogaiban támogatok. És akkor a könnyűdrogok legalizásáról alkotott, vallásos körökben (bár azokon kívül állok, de családom nagy része mélyen beléjük ragadt) meglehetősen forradalminak tartott elképzelésemről még nem is beszéltem…
Örökké hálás maradok azok felé (némelyek éppen a leghevesebben támadók legszűkebb köréből valók), akik olyan szerető és meleg szavakkal vigasztalnak – persze csakis privátban -, mint ezek:
„Szia Peti! Évekkel ezelőtt bizonyos történések kapcsán én is rájöttem arra, hogy Isten nem az a kisstílű, bigott valaki, amilyenek mi sokszor vagyunk, és megalkotjuk őt a saját képmásunkra. Lehet, hogy nincs igazam, de úgy érzem, hogy a hit ennek a felismerése után válik igazán sajáttá, ekkor válik a hívő gyermekből felnőtté. És ez szabadsággal is párosul, és persze nagyobb felelősséggel. Biztosan rengeteg dologban nem gondolkodunk hasonlóan, de értem, amit írsz.”
„Peti, vissza akartam irni a testvérednek. El is kezdtem, és nem gyávaságból nem irtam vissza, csak azért, mert úgy érzem, falra hányt borsó, és nem akarok ugyanabba a csapdába esni, mint ő, az itélkézésébe.”
„…fennakadtam a szivárványos fényképeden, és nem tudtam leakadni róla! Végig olvastam a beszélgetéseket, roppant érdekes volt. és ahogy te és Zoli áltatok a zivatarban! Kár, hogy nem ismerjük egymást, épp azt mondtam …-nak, hogy mennyire szívesen beszélgetnéd veled -veletek, erről is, meg bármiről! Főleg, mivel nagyon-nagyon egyetértek azzal a világnézettel, amit képviselsz! :)”
„Szia Péter! Megint feljött a szivárványos képeddel kapcsolatos beszélgetés, úgyhogy elkezdtem …-vel újra olvasgatni. Most más dolgok fogtak meg benne. Nagyon nagyon oda vagyunk …-vel a gondolkodásodért, a lojalitásodért, a bátorságodért, a türelmességedésrt, a 21-ik századi értékitéletedért.”
„Bárcsak sok frankpeti lenne!”
„Én nem vagyok hívő, de ami kirekesztés, az elfogadás totális hiánya az ő oldaluk felől akkor gyűlöletként ömlött, az kétségbe ejtett. Számomra keresztényi megbocsátás, megértés, segítség, stb. alapfogalmak, ők meg a totális meg nem értés, el nem fogadás, meg nem bocsátás oldalán álltak. Azt gondolom, hogy mi így családilag liberálisak vagyunk, és nagyon bolgog vagyok, amikor pont te írod meg az én gondolataimat, pld, abban a hossszú beszélgetésben.”
…és sok hasonló…
*Nechama (héber):
1 – feledteti a nehézséget vagy fájdalmat; kompenzálja a nehéz érzéseket
2 – megváltás, menekülés nehéz helyzetből
Puszi nektek!
Nem is igazan ertem. Aki ismer teged, tudja, hogy nem vagy kirekeszto, ellenben elfogadod az embereket, a hasonlokat a masokat. Aki nem vet torveny ellen, afelett meg ugye nem mi itelkezunk, nem kene legalabbis.