Ha Magyarország „fasizálódik”, akkor Izrael…?

Langer Ármin egy évvel ezelőtt írt cikkében nem mindennel értek egyet, mert előfordulnak pontatlanságok, illetve – talán tudatos – csúsztatások, de mégis jónak láttam, hogy változtatás nélkül közöljem:

Az én nyűgjeim

Az idei május 1-jén Párizsban ellátogattam a munka napját ünneplő felvonulásra: 300 000 tüntető, többek között különböző baloldali politikai erők, szakszervezetek, munkások, értelmiségiek, emberjogi aktivisták, környezetvédők – és olyan nemzetek képviselői, akik más közegben egymást öldösik: tősgyökeres franciák, emigránsok, törökök, kurdok, indiaiak, pakisztániak – mindannyian együtt, „a szocializmus által egyesítve” vonultunk békében és összhangban. Jómagam kipában, zsidó fejfedőben és kuffijában, palesztin kendőben szórólapoztam az eurokommunista pártszövetségnek (amely a pár héttel későbbi parlamenti választásokon 11%-ot ért el), majd így járultam hozzá a menet színességéhez: a négyórás esemény alatt több tucatnyian gratuláltak, fényképezkedtek velem, izraeliek és palesztinok is – egy srác a nyakamba ugrott, nevetve mesélte, hogy bárcsak az ő rabbija is ilyen nyíltan kifejezné rokonszenvét és empátiáját a palesztinok iránt.

Fiatalok, balosok, palesztin zászlót lobogtatnak: Nyugaton mindennapi, nálunk ritka kombináció.

Hiperaktív vagyok a pesti zsidó közösségi életben: egy hitközség vezetőségi tagja, egy konferencia-sorozat szervezője és visszatérő előadója, egy héber nyelvű kórus alapítója vagyok, rendszeresen publikálok különböző mainstream és marginális médiacsatornákon, gyakran zsidó témákban – és ha Isten is úgy akarja, jövő évtől rabbijelölt vagyok Berlinben –, mégis nem egyszer megkaptam már az antiszemita jelzőt annak köszönhetően, hogy az Izrael iránti szeretetemet tudom társítani a független Palesztinába vetett hitemmel.

Pedig nekem az előbbi párizsi kép sokszínű, harmonikus kavalkádja a normális; megjegyzem, törökök és arabok között szocializálódtam valahol egy nyugat-európai fővárosban. Úgyhogy ne lepődjünk meg se szociális érzékenységem, se az iszlám és az arabság iránti fogékonyságomon; s amiatt se kerüljünk sokkos állapotba, hogy idén, miután véget ért a jeruzsálemi jesivám (kb. teológiai főiskola) nyári programja, kiutaztam a megszállt palesztin területekre barát- és elvtárslátogatóba.

A média iszlamofób hangulatot gerjesztő manipulációjának szokás szerint bedőlő haverjaim olyanokkal riogattak, hogy zsidókat nem engednek át a határőrök a demarkációs vonalon, és úgyis tudni fogják rólam, hogy komcsi agitátor vagyok, ergo rögtön bezsuppolnak. Palesztinába menet még csak ellenőrzés sem volt, az ellenőrző ponton töltött idővel együtt fél óra alatt befutott a buszom Ramallahba. Egyhetes kinn-tartózkodásom revelatív élmény volt.

A nyüzsgő Ramallahot nem véletlenül nevezik Ciszjordánia Párizsának, az általam látott muszlim városok közül az eddigi legnyitottabb; természetesnek vettem, mikor megtudtam, hogy polgármestere egy római katolikus nő. Abszolút otthon éreztem magam sétálóutcáin és kávézóiban elsőrangú fagyijait nyalogatva (és rászoktam a tamar hindi nevű üdítőitalra), öröm volt látni a város szélén a semmiből pár év alatt fölhúzandó, a jövőben 40 000 főt ellátó Rávábi épülő települését. Ramallah testvérvárosában, Al-Birében hosszú perceke töltöttem egy menekülttáborban, ahol a sátrak helyett immáron sűrűn egymásra épült kis házak adnak otthont több ezer, 1948-ban elüldözött palesztinnak és leszármazottaiknak, majd vendéglátóm elvitt egy futballstadionhoz is: eleinte nem értettem, miért kell megnéznem, aztán kiderült, hogy ez az ellenállás egyik jelképe, ti. az izraeli kormány fölfüggesztette (mondvacsinált okokkal) az építését, csak francia-német nyomásra hagyták befejezni[ref]Israel halts football stadium construction in West Bank. BBC News, 2009. XI. 20.[/ref]. A harmadik hely, ahol jártam, Nablusz, gyönyörű, titokzatos óvárossal, egy fiúval, akibe kis híján szerelmes lettem, elsőrangú karamellás-tejes sütivel stb., de ami zsidó szemmel a legizgalmasabb, a helyi szamaritánus közösség (akiknek a zsinagógáját egyébként az izraeli hadsereg lőtte szét[ref]Israeli Copter Attack Damages Temple. AP, 2000. X. 31.[/ref] – Ilan Mor nagykövet úr szavaival élve[ref]Ez nem háború, csak sebészi pontosságú akció. Index, 2012. XI. 15.[/ref] – „sebészi precizitásukban”).

Az egy hét leteltével visszautazván Izraelbe az ellenőrző pontnál már volt vizsgálat, a kisbuszról az összes palesztint leszállíttatta egy üvöltöző izraeli katona, karján gépfegyverrel, hogy a 44°C-ban, tűző napon állva várják ki a sorukat: a nem-palesztinokat némi mustra után átengedte. Oldalakon át tudnék még ciszjordániai élményeimről szólni, de ennek a cikknek most nem ez a célja, megtettem azt máskor és máshol.

„Hazaérve” rengeteg súlyos gondolat kavargott bennem; volt politikai fogolytól és izraeli áruk bojkottját koordináló aktivistától szamaritánus zsidó papon és görög ortodox templomszolgán át fejkendős öregig és datolyaárus tinédzserig túl sok emberrel beszéltem ahhoz, túl sok személyes történetet ismertem meg ahhoz, hogy ne érezzem magaménak ennek a népnek a mindennapi nyűgjeit. A buddhista filozófia azt tanítja, hogy ha problémákkal szembesülsz, törődj bele, a boldogságot akkor éred el, ha sikerül kivonnod magad alóluk – de én zsidó vagyok, és abban hiszek, hogy ha a világ nem tetszik, meg kell változtatni: a messiási kort elő kell készíteni, úgyhogy palesztinai tapasztalataim óta belevetettem magam a közel-keleti ügyekbe is.

Száláám-Sálóm flashmob Budapesten. (Fotó: Holland Kati)

Utamról októberben félszáz fős közönségnek adtam elő a Bálint Ház zsidó közösségi központban, az egy-két akadékoskodót leszámítva rengeteg hálás köszönetet kaptam, az előadást két további helyre meghívták; szerveztem arab-zsidó békepárti flashmobot több tucat résztvevővel a novemberi gázai konfliktus idején, a minap pedig egy budapesti palesztin tisztviselő azért hívott meg személyes találkozóra, hogy segítsek nekik lerázni a Jobbikot és a nácikat, akik vállalhatatlanná teszik az ügyüket azzal, hogy rátelepednek a rendezvényeikre – emlékezetes volt, amikor egy 2011-es Kossuth téri tüntetésen az épp szónokolni óhajtó nagykövet-helyettesnek kellett csitítani az első sorban bőszen zsidózó magyarokat.[ref]A palesztinok helyett szidták a zsidókat. Index, 2011. IX. 24.[/ref] Jól tudják azt a magyarországi arabok, hogy pár évtizeden belül már az itteni szélsőjobb is nagy Izrael-fan lesz, amilyen minden „normális” európai fasiszta párt. Jelenleg a palesztin ügy nem kell Novák Elődéknek másra, mint antiszemita tőke kovácsolására (hát igen, ahol ezzel még lehet szavazatot szerezni…).

Épp ez utóbbi érv miatt az önmaguktól eddig elvonatkoztatni nem akaró zsidók és filoszemiták számára is fontos lenne foglalkozni a jelenséggel, a szélsőjobboldali-fundamentalista hegemónia felé sebesen robogó zsidó állam  változásaival  – nota bene, most azok az ultracionisták is kormányon vannak, akik annak idején a béke felé az első lépéseket megtevő államférfit, Jichák Rábint megölték.Nekünk pedig nem szabad emellett szó nélkül elmennünk, föl kell emelnünk a nacionalista-soviniszta tendenciák ellen hangunkat, ahogyan a magyar közélet, úgy az izraeli esetében is: különben hallgatásunkat kihasználva a magyar (és izraeli) szélsőjobb jár jól, a zsidó állam pedig marad olyannak, amilyen, aminek sok következménye lehet, de a béke nem.

Igen, tény, Izrael többször küldött segélyeket Gázába[ref]Izraeli segély a gázai övezetbe. Breuerpress, 2008. XII. 26.[/ref], idén a szír sebesültek számára humanitárius és orvosi segítséget ajánlottak föl[ref]Humanitárius és orvosi segítséget ajánlott Izrael a szíriai sebesülteknek. MTI, 2012. III. 2.[/ref], hallunk izraeli orvosok által megmentett iraki gyerekekről[ref]Iraki gyerekeket gyógyítanak izraeli kórházban. Népszava, 2007. X. 12.[/ref] és így tovább. De az éremnek van egy kevésbé fényes oldala, ezt is vegyük górcső alá, amikor megítéljük a mai zsidó államot, mielőtt a január 22-i előrehozott választásokon újra a fanatikus ortodoxokkal és az ultra-nacionalistákkal kormányra lépő Netánjáhut támogatnánk, esetleg a magyar-izraeli kettős állampolgár olvasók a neve mellé húznák be az ikszet.

Ráadásul a kortárs jobboldali Izrael „undemokratikus” vonásai nem egyedül abban nyilvánulnak meg, ahogy az országban többségben lévő palesztinokkal bánik, sokkal többről van itt szó: egyház és állam szétválasztásának hiányáról, bevándorlópolitikáról, a sajtó vitatott szabadságáról, modern imperializmusról, virágzó mindennapi rasszizmusról. Izraelben nagyüzemben folyik az, amit Magyaroszágon az elmúlt két évben elkezdtek Fideszék, és amikről a Jobbik álmodik, és ami ellen ti, kedves önmagát baloldalinak definiáló értelmiség lelkesen küzdötök – hadd szóljak elöljáróban ezekről…

Nem kizárólag az arabok nyűgjei

Kezdjük az alapoknál: mikor Orbánék az új alkotmányba beleszőtték Istent, Istvánt szentként stb., rögtön jött (helyesen) a felháborodás a részetekről – de az nem zavar, hogy az általatok valamilyen rejtélyes oknál fogva demokráciának minősített Izraelben mindmáig nem sikerült az egyik legalapvetőbb liberális demokratikus normát, az állam és az egyház teljes szétválasztását megvalósítani? Az hagyján, hogy sábeszkor egyáltalán nincs vagy akadozik a tömegközlekedés, de nem létezik a polgári házasság intézménye, a szekuláris temetés pedig egyedül katonák és terrortámadás áldozatai számára hozzáférhető[ref]Jawort ohne Jahwe. Süddeutsche Zeitung, 2010. V. 17.[/ref]. Rajtam kívül még senkinek nem tűnt föl, hogy egy arab és egy zsidó nem kelhet egybe az izraeli jog szerint, hogy a kizárólag apai ágon zsidó – a honosítási törvény értelmében izraeli állampolgárságra érett, de az ortodox rabbinátus szerint idegen – orosz bevándorlót nem lehet legális körülmények között állami temetőben végső nyugalomra helyezni? Az olyan vendéglátó egységekkel pedig, akik szilveszteri partikat rendeznek, leszedetik a kósersági bizonyítványt (ez könnyen jelentheti az üzlet végét)[ref]The hypocrisy of turning New Year’s Eve in Israel into a nonevent. Haaretz, 2012. I. 2.[/ref] – Magyarországon is tiltsák be a köztéri sófárfújást zsidó újévkor, ugye? Mindezért hála egy 1948-as szekuláris-vallásos status quo-megállapodásnak.[ref]Tények Izraelről. Izrael Állam Külügyminisztériuma, 2010. 140. o.[/ref]

Természetesen az összes létező zsidó vallási irányzat közül pont az intoleráns kisebbségihez alkalmazkodik az izraeli állam, az (ultra-)ortodoxiához: a világ vallásos zsidóságának 60%-át képező reform irányzat rabbijait, betéréseit el sem ismerik. Több évtizedes küzdelem eredményeként fogadta el először 2012-ben a Legfelsőbb Bíróság az első nem-ortodox vallási vezetőket, rákényszerítve az államot, hogy állja fizetésüket. Jóllehet, mint megannyi döntésére a kúriának, az ultra-ortodox vallásügyi miniszter valószínűleg erre is nagy ívben tenni fog.[ref]Langer Ármin: Keleten a helyzet változó!. Szombat, 2012. VI.[/ref] (Magától értetődik, hogy a judaizmus olyan szent helyei, mint a Nyugati Fal – keresztényül: Siratófal –, ortodox felügyelet alatt állnak, így pl. ha egy nő hangosan imádkozik a Falnál, vagy pusztán imasálat/kipát visel, azt azonnal elviszik a rendőrök.[ref]Police arrest Women of the Wall leader for singing. The Jerusalem Post, 2012. X. 17.[/ref]) Ehhez képest az Orbán-kormány egyháztörvénye smafu.

Anat Hoffman rabbi letartóztatása. Bűne: hangosan mert imádkozni a Nyugati Falnál.

Az egyháztörvény nagy port kavart Magyarországon, de a médiatörvény még annál is nagyobbat, a költő szavaival élve: „megszületett Lukasenkóföld után Európa második diktatúrája.” Bezzeg Izrael, ugye? Kapaszkodjatok meg: a szabad sajtó terén is Magyarország áll jobban, NMHH ide-vagy-oda. A Reporters Without Borders (Tudósítók határok nélkül) nevű civil szervezet 2011-es szabadsajtó-indexén az egy évvel azelőttihez képest radikálisan zuhanó Magyarország a vizsgált 175 ország közül a 40. helyen állt: Izrael ezzel egy időben az „előkelő” 92. helyet tudta megszerezni – a különbség, hogy míg nálunk a cenzúrázhatnék a kormány hobbija, addig odaát elsősorban a katonák azok, akik nem tartják tiszteletben a szabad sajtó jogát. Ilyen volt, amikor például 2008 decemberében és 2009 januárjában a gázai intervenció alatt a hatóságok nem engedték a külföldi zsurnalisztákat az övezetbe „nemzetbiztonsági kockázatra” hivatkozva, ezután a 2010-es, blokádellenes flottila-akció 9 civil áldozatával kapcsolatban rendeltek el hírzárlatot – emiatt közel 60 újságírót tartóztattak le –, s a többi[ref]Israel. Reporters Without Borders, 2011. XI. 1.[/ref]. De az államigazgatást sem kell félteni: lelkiismeret-furdalás nélkül zárták be a likudnyikok az All for Peace (Mindannyian a békéért) izraeli-palesztin rádiót – mondván, az Izrael-ellenes (aki a kormányt kritizálja, az ország ellensége – ismerős retorika valahonnan, ugye?)[ref]Israeli-Palestinian radio shut down. AP, 2011. XI. 20.[/ref]; Anat Kam újságírót 4,5 év börtönre ítélték, amiért a Haaretz újságnak a hadsereg viselt dolgairól beszámolt – s ugye izraeli állampolgársággal bíró újságírók nem tartózkodhatnak Palesztinában…[ref]World Report – Israel. Reporters Without Borders, 2011. XI. 1.[/ref] (Eddig nem hoztam föl, de izraeli állampolgároknak tilos a megszállt területekre menniük, mondván, senki sem tudja garantálni a biztonságukat: hiszen azok a palesztinok mind vérben forgó szemű, habzó szájú tömeggyilkosok? Nagyon menő, de engem ez kísértetiesen emlékeztet arra, amikor Cortezék arra hivatkozva nyomták el/irtották ki az őslakos indiánokat, hogy ők mind barbárok. Természetesen rengeteg olyan izraeli zsidóról tudok, akik rendszeresen átjárnak Ciszjordániába és Gázába, hogy ott palesztinokkal közös békeakciókon vegyenek részt, vagy ott van az izraeli zsidó nő esete 2011-ből, aki épp Ramallahban vásárolt, mikor megindult nála a szülés, és végül egy palesztin kórházban problémamentesen hozta világra gyermekét.[ref]Palesztin kórházban hozta világra gyermekét egy izraeli asszony. MTI, 2011. II. 10.[/ref])

Példás, ahogy kiálltok a cigányokat érő megkülönböztetés, egyes vidéki iskolák szegregált osztályai ellen. Ezzel egy időben a rasszizmus „az Ígéret Földjén” él és virul. Arról most szándékosan nem értekezem, amikor több százezer askenázi (közép/kelet-európai gyökerű) ortodox zsidó vonult az utcákra a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen tüntetni, amiért pénzbírsággal sújtották azt a ciszjordániai telepest, aki nem engedte lányát a szefárd (mediterrán országokból származó) ortodox zsidók közé tanulni menni[ref]Hasidic Jews in Israel Protest Ruling on School. NYTimes, 2010. VI. 17.[/ref] – az ilyetén, zsidó közösségen belüli, vallási indokokkal alátámasztott rasszizmus számomra fölfoghatatlan, írni se tudok róla; főleg hogy az olyan magvas gondolatok, mint a szefárd ortodox főrabbi, Ovádjá Joszéf 2010-es ”minden nem-zsidó arra termett, hogy a zsidókat szolgálja”-aforizmája igazán egyesíthetné őket.[ref]Mandel, Jonah: „Yosef: Gentiles exist only to serve Jews”. The Jerusalem Post, 2010. X. 18.[/ref] De itt van az ennél sokkal komolyabban veendő probléma, az Etiópiából Izraelbe vándorolt, ma körülbelül 130 000 főt számláló, az ország lakosságának 1,75%-át kitevő falasa zsidók helyzete.

Egy kormánypárti képviselő nemes egyszerűsségel az ország rákos megbetegedésének titulálja az afrikai menekülteket, a belügyminiszter nem akar nekik munkát adni stb.

A jesivám Jeruzsálemben nincs messze a miniszterelnök rezidenciájától, szinte minden nap szemtanúja voltam az etióp közösség tüntetéseinek a háza előtt. Akad bőven miért elégedetlenkedniük: noha régen volt már 1996, amikor az összes önkéntes falasa véradó plazmáit kukába dobták az izraeli kórházak, gondolván, biztosan HIV-vírushordozók[ref]Ethiopian blood donations thrown in garbage. Newsday, 1996. I. 31.[/ref], de a hányattatások ezzel közel sem értek véget. Szegregált oktatás, rasszista tanárok, etióp albérlőket elutasító lakástulajdonosok… és a kormány az anti-diszkriminációs törvényjavaslatokat tárgyalását csak halasztja egyre[ref]Thousands in Jerusalem protest racism against Ethiopian Isralies. Haaretz, 2012. I. 28.[/ref]. Még véka alá sem rejtik a polgármesterek, hogy a fejlődő városrészekben nem látják szívesen a fekete zsidókat[ref]In Israel, distress signals from Ethiopians. CSMonitor, 2002. III. 22.[/ref]. Minden közül talán a legbotrányosabb pedig, Gal Gabai újságíró nyomozásának jelenlegi állása szerint, hogy az etióp közösség szülési rátája azért csökkent az elmúlt évtizedben a felére, mert az izraeli határon fogamzásgátló szereket injekcióztak a nőkbe.[ref]Shocking Decline in Ethiopian Israeli Birthrate. The Jewish Daily FORWARD. 2012. XII. 10.[/ref] Cseppet sem vagyok meglepve, mikor a Jerusalem Post 2005-ös tanulmányában azt olvasom, hogy a toleránsnak kikiáltott izraeli zsidók 43 %-a nem kíván gyerekei barátjaiul falasa zsidókat[ref]Racism is alive and well in Israeli society. Jerusalem Post, 2005. III. 22.[/ref].

Van Magyarországnak egy lassan százéves tragédiája: Trianon – máig nem sikerült kiheverni, revizionista lázban ég nem csak a szélsőjobb, de a kormányzó kétharmad is; Kövér házelnök úr szerintem szíve szerint holnap annektálná Erdélyt,Vonáék pedig a három tengerpartnál alább nem adnák. Vehetnének példát Izraelről, ahol az illegális telepekkel rendkívül effektíven valósítják meg az ilyen nosztalgikus-imperialista vágyálmokat: volt szerencsém Al-Bire határáról látni egy onnan pár száz méterre odébb, hegy tetején lévő, drótkerítéssel körbekerített mosávát (telepet), nem volt szívmelengető látvány. (A látvány egy tényező, azonban a mindennapos bűntettek, amiket a telepesek követnek el a helyi arab lakosság ellen…) A drasztikus számban növekvő telepekről nem csak az amerikai diplomácia, de még az ENSZ-főtitkár Bán Ki-mun is azt vallja, hogy a béke legfőbb gátjai[ref]’Door for Israeli-Palestinian peace may be closing’, Ban Ki-moon. Buenos Aires Herald, 2012. IX. 25.[/ref]: ennek ellenére a jobboldali izraeli kormány lelkesen asszisztál az illegális területfoglaláshoz, a belügyminiszteri engedélyeket futószalagon gyártják[ref]Israel must build 1 000 new units in settlements for every person murdered. Haaretz, 2011. III. 13.[/ref]. Ezzel egy időben lelkes cionisták rendszeresen járnak át tömegesével izraeli zászlókkal provokálni Kelet-Jeruzsálembe… A gombamód szaporodó mosávák semmivel sem bírnak nagyobb létjogosultsággal, mint ha most a mi fasisztáink állnának neki a Felvidéken és Kárpátalján magyar telepeket létrehozni. (Hajrá, jobbikosok, jó utat!)

Telepesek gyaláznak egy helybéli asszonyt Hebronban.

Ha már Jobbik: ugyebár volt a nagy hiszti nemrég, amikor Gyöngyösi Márton képviselő úr fölvetette, hogy listázzuk már a Magyarországon élő a.) zsidókat, b.) izraeli állampolgárokat. Persze, ezek undorító szavak, de az rajtam kívül senkinek sem böködi a csőrét, hogy – példának okáért – pont Izraelben igenis „faji” alapon listát vezetnek arról, hogy kik zsidók, arabok, drúzok stb.? Ezt 2002-ig még a személyi igazolványokba is beleírták az igazoltató karhatalmak örömére, külön sort szentelve a kártya tulajdonosa etnikumának (nem, nem rasszista-volta miatt szüntették meg, hanem az ortodox rabbinátusnak a reform betérések során fölmerülő „ki a zsidó?”-aggályai miatt)[ref]Yishai reinstates nationality in ID cards. Ynetnews, 2011. VI. 21.[/ref]. Ma már csak a kártya tulajdonosának zsidósága vagy nem-zsidósága derül ki a papírokból, ugyanis az előbbieknek születésük héber dátuma is szerepel a kártyán.

Ez még hagyján, de amit saját fasisztáink szeretnének, hogy ti. izraeli-magyar kettős állampolgárok ne tölthessenek be kormányzati funkciót, azt az izraeli fasiszták rég kipipálhatták: ha olyan állampolgárságod van az izraeli mellett, amiről le lehet mondani és te mégsem mondasz le róla, akkor nem lehetsz az országgyűlés, a Knesszet tagja.

Az eddigi pár bekezdés után a kedves olvasó remélhetőleg kétszer is átgondolja, hogy nem a liberális demokrácia fogalmának kigúnyolása-e az, ha ezzel a kifejezéssel illetjük Izrael Államot (apró nyalánkság: a hivatalos nevében ugyanúgy nem szerepel a köztársaság szó, mint Orbán Magyarországáéban) – és az arabokat érő intézményes erőszakról még egy szó sem esett. Térjünk hát rá!

Az arabok nyűgjei

A minap a Knesszet egyik leghíresebb politikusnőjét, a palesztin Hanín Zoábit fosztotta meg a kormánypárti politikusokból álló Választási Bizottság attól a jogától, hogy indulhasson a választásokon, mondván, közreműködött a 2010-es Gázába tartó segélyflottila-akcióban[ref]Central Elections Committee bans Arab MK from running in January elections. Times of Israel, 2012. XII. 19.[/ref] – a Nobel-békedíjas Mairead Corrigannel és több mint hétszáz más emberjogi aktivistával együtt, akik közül „mellesleg” kilencet megöltek az izraeli katonák, ráadásul nemzetközi vizeken, bár erről valamiért nem szól a fáma.[ref]Israel brutally attacks aid flottila to Gaza. PSLWeb, 2010. V. 31.[/ref] S ez csak a legfrissebb botrány a megannyi arabellenes akció közül.

Ezerszer föltettem már ezt a kérdést, érdemben még senki nem válaszolt: miért van az, hogy Magyarországon egyenlőségelvű politikában hisznek a „fajtársaim”, de Izrael ügyében hirtelen jobboldaliakká, sovinisztákká válnak? Provokációmra a sablonreakció az, hogy „de hát Izraelben és Magyarországon más a jobb- és baloldal” – egy fenét! Nem véletlenül testvérpártja a Fidesznek a Likud: ugyanazt a nacionalista, uszító kultúrpolitikát (és neoliberális-neokonzervatív gazdaságpolitikát, ajvé) folytatják. A különbség annyiból áll, hogy ott többségben vannak kedves zsidó testvéreim, és elfelejtik, hogy milyen volt „száműzetésben”…

S igenis föl kell szólalni, amikor az izraeli képviselők állatok módjára viselkednek: amikor Michael Ben-Ari (Ihud Leumi – Nemzeti Szövetség) az Evangéliumokat tépi darabokra közvetlenül az arab és szudáni kisebbség ellen szervezett gyűlölet-felvonulások után[ref]Israel right-wing activists rally in Tel Aviv, demand expulsion of African migrants. Haaretz, 2011. XII. 12.[/ref], Nisszim Zeev (Sász – Szefárd őrzői) a keresztényeket nyilvánosan nevezi eretnekeknek[ref]Rivlin to Ben-Ari: Stop giving Knesset a bad name. Jpost, 2012. VII. 28.[/ref], Miri Regev (Likud – Konszolidáció) az etiópokat rákos megbetegedésnek titulálja – amivel az izraeli zsidók 52%-a egyetért egy 2012-es felmérés szerint[ref]52% of Israeli Jews agree: African migrants are a cancer. Times of Israel, 2012. VI. 7.[/ref] –, egyes arab pedig képviselőtársait kitoloncolná[ref]Miri Regev, Israel Legislator, calls Sudanese refugees a cancer. Huffington Post, 2012. V. 24.[/ref], Danny Danon (Likud), a World Likud elnöke arról értekezik, hogy a bevándorlók pestis, kisöprendők az országból és még seftel is ez ügyben Ausztráliával[ref]Likud MK’s ‘anti-African stance’ incurs wrath of youth group Down Under. Times of Israel, 2012. VI. 13.[/ref], Árje Eldád (Ihud Leumi) mindenkit lelövetne, aki Izrael határait átlépi, beleértve a ghánai menekülteket és a svéd turistákat[ref]Shoot everyone trying to cross Israeli border. Haaretz, 2012. VI. 3.[/ref], Avigdor Lieberman (Jiszráél Bétenu) – hála Istennek már csak ex-külügyminiszter: bár nem sorozatos hitleri kijelentései, hanem korrupciós ügyei miatt – halálát kívánja az összes olyan Knesszet-tagnak, aki szóba áll a Hámásszal[ref]Lieberman calls Arab MKs who meet with Hamas ‘collaborators’ The Jerusalem Post, 2006. V. 4.[/ref], Eli Jisáj (Sász) belügyminiszter pedig nem adna szíve szerint munkát egy emigránsnak se, foglalkozzék velük az ENSZ, az afrikai bevándorlókat pedig deportálná néha csak úgy, néha az AIDS-re fogva[ref]Eli Yishai: Israeli women afraid to report rape by African migrants due to AIDS stigma. Haaretz, 2012. V. 31.[/ref], hiszen Izrael a fehéreké – hangsúlyozom, ezt egy belügyminiszter állítja[ref]Israel enacts law allowing authorities to detain illegal migrants for up to 3 years. Haaretz, 2010. VI. 3.[/ref]! Ez csak néhány eset az elmúlt évek terméséből, a listát sajnos oldalakon át lehetne folytatni.

A Képviselő Úr sajtótájékoztató keretében tépi össze az Evangéliumokat.

Hogy lett-e bármelyik kijelentésnek következménye? Gondolom, mindannyian sejtjük a választ: néha egy-egy szóbeli dádá (Netánjáhu: „az izraeli zsidók megvédik nem-zsidó testvéreiket”, ha-ha), de komoly konzekvencia a legkevésbé sem – s ez nem is meglepő annak fényében, hogy ezek az izraeli lakosság által demokratikusan megválasztott képviselők az elsőt leszámítva mind kormánypártiak; azt mondják, amit a nép gondol. Ez pedig, mondjuk ki, az izraeli zsidóság nagy részében jelenlevő, de nem kitörölhetetlen rasszista erőszak és diszkrimináció leképeződése.

Amilyen sztereotípiákat Magyarországon fölhoznak a cigányokkal szemben, azt többszörösen kapják meg az izraeli arabok: az ACRI (Szövetség az Emberi Jogokért Izraelben) 2007-es felmérése szerint a megkérdezettek 50%-a nem kíván arabot szomszédnak, a fiatalok több mint kétharmada pedig erőszakosnak és barbárnak tartja Izmael fiait.[ref]Synopsis of the report, from „Racism in Israel on the rise”, Aviram Zino, Ynet News, 2007. VIII. 17.[/ref] A Rasszizmusellenes Központ 2007-es kutatásából az derül ki, hogy az izraeli zsidók 40%-a választójogot sem adna az araboknak[ref]Marriage to an Arab is national treason. Ynetnews.com, 2007. III. 27.[/ref]; azóta még drasztikusabb lett a helyzet, 2012-ben a válaszolók kétharmada Ciszjordánia annektálása esetén nem tartaná a palesztinokat választójogra méltónak, négyből három megkérdezett pedig külön utakat szeretne zsidók és arabok számára[ref]Israel poll finds majority would be in favour of ‘apartheid’ policies. The Guardian, 2012. X. 23.[/ref].

Félreértés ne essék, Palesztinát sem kell félteni, a statisztikák szerint eközben ott egyaránt virul az antiszemitizmus és a holokauszt-tagadás[ref]Arabs have a compley relationship with the Holocaust. The Guardian, 2010. V. 12.[/ref] (az utóbbi logikus, bár ettől még létjogosultsága nincsen: ti. ha nem történik holokauszt, aligha jön létre Izrael Állam). De egy biztos: bárkinek is mutatkoztam be köz-zsidóként Ciszjordániában, negatív megjegyzést senkitől nem kaptam, ha valakivel angolul nem sikerült megértetni magam, simán tudtam héberül útbaigazítást kérni az utcán stb. Sőt, miután „coming-outoltam” egy nabluszi fiatal újságírónak, akivel tök véletlenül ismerkedtem meg, kiderült, hogy ő maga Toulouse-ban élt, amikor a rabbit és gyerekeit a palesztin terrorista lemészárolta, sőt, szegről-végről még az elkövetőt is ösmerte: nem győzte hangsúlyozni, hogy „az a bűntett a palesztinok 99%-ban ellenérzést váltott ki”, utána arab kezdeményezésű békepárti tüntetések voltak szerte a világban, beleértve Ramallahot is.

Palesztinában kétszer szóltak be összesen zsidóságom miatt (mind a kétszer kisgyerekek, héberül érdeklődve hogylétem iránt: ma slomkhá?), ez az arány ugyan magasabb annál, amit Budapesten megkapok a kéthavonkénti büdös-zsidózással, de élhető. S ne felejtsük el: az észak-ciszjordániai Nabluszban él egy 385 fős szamaritánus zsidó közösség a Gerizim-hegyen, totális összhangban a helybéliekkel, még az „antiszemita” palesztin nemzetgyűlésben is fix helyük van.

Jeruzsálemben lakva az arabellenes hangulatot nem-arabként is többször megtapasztaltam, a „Mávét lá’árávim!” (Halál az arabokra!) felirat a Függetlenségi park melletti muszlim temető sírkövén még hagyján (…), de a „Gas the Arabs” (Gázosítsátok el az arabokat!) mint harmadik generációs holokauszt-túlélőt enyhén szólva megviselt… Sajnos tettekben is megnyilvánul a rasszizmus: ismerve pl. a 2010-es arabellenes erőszakhullámot, tudjuk, hogy egyáltalán nem először került sor gyűlölet-bűncselekményre akkor, amikor ott-tartózkodásom alatt, augusztus 16-ról 17-re virradóra három helybéli palesztin fiatalt félholtra vert a Cion téren 10-15 garázda cionista tinédzser. A három arab egyike, Dzsámál Dzsuláni, hét napon át feküdt kórházban; róla az egyik elfogott, 15 éves gyilkos-palánta a rendőröknek így nyilatkozott: „felőlem akár meg is halhat, hiszen arab.” Ugyanezen a napon egy négyfős palesztin családot robbantottak föl egy taxiban a telepesek Ciszjordániában… „Ma már nem annyira szörnyű fölrobbantani arabokat” – mondta rezignáltan az eset kapcsán a haifai egyetem professzora, Gavriel Salomon[ref]Young Israelis Held in Attack on Arabs. New York Times, 2012. VIII. 20.[/ref].

Halál az arabokra! – hirdeti a héber nyelvű tag.

S sokak számára tényleg ez a normális; mikor pár nap múlva demonstrációt szervezett a zöld Merec (Energia), a demokratikus szocialista Hádás (Új) és az olyan civil szervezetek, mint a Sálom Ákhsáv (Békét most) vagy a Rabbik az Emberi Jogokért, alig ezren gyűltünk össze Netánjáhu háza előtt, hogy onnan aztán a Cion térre vonuljunk tüntetni az ultracionista terror ellen. Jómagam szereztem egy „Jehudim v’árávim meszárvim lihjot ojvim” (Zsidók és arabok nem hajlandóak egymás ellenségei lenni) feliratú transzparenst, amit nagy büszkén hordoztam a két órás megmozduláson, melyen elsősorban korombeli fiatalok – a JÖVŐ – vettek részt. Kaptunk támogatást a járókelőktől, de negatív megjegyzéseket is bőven: az „arabbérencek” (kik is szokták a zsidóbérenc szót használni Magyarországon?) egyike volt az ártatlanabb beszólásoknak, egyik helyi aktivista haverom többször is így szólt: „Nyugi, Ármin, jobb, ha nem érted.”

Nekem, szociálisan érzékeny embernek nagyon fájnak ezek a soviniszta tendenciák, amik évtizedek óta, egyre fokozottabban uralják az izraeli közéletet. Tény, valódi fenyegetettségnek van kitéve az izraeli állampolgárok egy része, mind a Hámász, mint a Hezbollah részéről, és ez valamennyire érthetővé (de számomra továbbra is elfogadhatatlanná) teszi a likudnyikok militarista, nacionalista agresszióit: de vajon akkor is fönnállna ez a veszélyérzet, ha a Netánjáhú-Liberman-Jisáj-tengely és a többi fizetett gyűlölködő nem működne? Szerinted az iszlamistákat választaná meg a közismerten szekuláris gázai lakosság, ha nem az extremista válaszban látná az utolsó esélyt méltó reakcóként az izraeli túlkapásokra?

Egy biztos: palesztin részről látványos a fejlődés. A Palesztin Felszabadítási Szervezet legnagyobb frakcióját az a Fatah alkotja, ami 1959-es megalakításakor még ugyan erőszakkal élő csoport volt, de az 1993-as oslói dekrétumok óta egy erőszak- és terrorellenes párttá vált, ma a Ciszjordániát igazgató szocialista erőként abszolút tárgyalópartner, akinek a fő ellenfele nem Izrael, hanem a Gázát uraló iszlamista-fundamentalista Hámász. S nemcsak a palesztinok, az umma, az arab közösség más tagjai is előremutató irányba változtatnak álláspontjukon: 2002-ben szaud-arábiai kezdeményezéssel az összes arab és muszlim többségű ország aláírta azt a békekezdeményezést, amiben Izraeltől azt követelték meg, hogy húzódjon vissza az 1967-es határok mögé, Jeruzsálem közös izraeli-palesztin fennhatóság alá kerüljön, a palesztin menekültek pedig térhessenek vissza szülőföldjükre – cserébe az Arab Liga teljes tagsága elismerte volna Izrael Államot, ami korábban föl sem merült. Izrael hallani sem akart a béketervezetről, pedig Barack Obama megválasztásával végre az Egyesült Államok is ezt az opciót látja a legjobbnak…[ref]”U.S. envoy: Arab peace initiative will be part of Obama policy”. Haaretz, 2009. IV. 6.[/ref]

Lehet a palesztinok fejéhez vágni a terrorista-támadásokat; biztos vagyok benne, hogy bármelyik harcos cionista ismerősöm órákon át tudná sorolni a különböző merényleteket. Azonban ne feledjük: ezek manapság már kizárólag a kormányzattól függetlenül működő terrorista sejtek akciói, miközben a másik oldal bűneinek döntő része demokratikusan megválasztott képviselőkhöz köthetők – és ez óriási különbség! A palesztin állam Oslóban kizárta az erőszakot az opciók közül: ezt jól illusztrálja, amikor a Fatah a 2012-es gázai konfliktus során fölszólította híveit, hogy igen, menjetek tüntetni az izraeli agresszió ellen, de erőszakmentesen[ref]Abbas calls for ‘peaceful protest’ against Israel. YnetNews, 2012. XI. 18.[/ref]!

Tény, ez a látványos fejlődés egyelőre csak Ciszjordániára igaz, Gázában nem ilyen rózsás a helyzet. Ám látva a Fatah megerősödését a Palesztin Állam ENSZ-beli elismerése után, meggyőződésem, hogy ott is a békepárti szocialisták kerülnének hatalomra, amint egyértelművé lenne a 75%-ban menekültekből álló gázai lakosok számára, hogy békés út is vezethet a független palesztin államhoz. Amihez persze tárgyalópartner is szükséges, de egyelőre Izrael részéről megállás nélkül történnek megkérdőjelezhető erkölcsiségű akciók, ld. fönt és alant. Túl kell lépnünk a régi sérelmeken, és ez az új nemzedék feladata, a miénk – a palesztin költő, Mahmoud Darvis szavaival élve: „Elegem van már a tegnapokból, nekem a holnap kell.”

A mi nyűgjeink

S ekkor mi hallatjuk a szavunkat, mi, akik nem elégszünk meg annyival, hogy fölszólítjuk a Hámászt a tömeges akasztások és kivégzések, valamint az izraeli civil lakosság célzatos mészárlásának abbahagyására[ref]Jogsértőek az Izrael elleni palesztin rakétatámadások. MTI, 2012. XII. 24.[/ref], hanem a másik oldalra is figyelünk: mert amíg a kelet-jeruzsálemi palesztin iskolákba töredéke jut a nyugat-jeruzsálemi zsidó iskolákba fektetett összegnek[ref]Activist calls for full equality for all Israeli citizens. The Age, 2012. X. 15.[/ref], amíg a ciszjordániai vízforrásokat ellenőrző izraeliek a palesztinokhoz tízszer kevesebb vizet juttatnak el, mint illegális telepeseikhez[ref]Israel rations Palestinians to trickle of water. Amnesty International, 2009. X. 27.[/ref], amíg a nemzetközi jogokat sértő elválasztófal áll[ref]The wall violets international law. Amnesty International, 2004. II. 19.[/ref], amíg a nemzedékek óta Kelet-Jeruzsálemben lakó arabokat megfosztják az állampolgárságtól[ref]Weimar in Jerusalem: the rise of fascism in Israel. RedCC, 2010. X. 23.[/ref], amíg izraeli katonák Ramallahban dolgozó civil szervezetek számítógépeit, aktáit foglalják le hamis okokkal[ref]Israel: Stop Raids on West Bank Rights Groups. Human Rights Watch, 2012. XII. 12.[/ref], amikor Gázában az izraeli légierő médiaközpontokat bombáz, noha ott semmilyen katonai támaszpont nem volt található[ref]Unlawful Israeli Attacks on Palestinian Media. Human Rights Watch, 2012. XII. 20.[/ref], amikor afrikai menekülteket deportál az izraeli állam[ref]Izrael deportálja a feketéket. Népszabadság, 2012. VI. 11.[/ref], amikor tiltott vegyi fegyverekkel él a hadsereg[ref]Israel used white phosphorus in Gaza civilian areas. Amnesty International, 2009. I. 19.[/ref], amikor az izraeli katonai bíróság nem talál felelőst egy vidéki palesztin nő és kisgyermeke megöléséért[ref]2009 Killings of Mother and Daughter Unresolved. Human Rights Watch, 2012. VIII. 22.[/ref], amikor a telepesek ellen békésen tüntető palesztin Básszem Támimit börtönbe zárják[ref]Activist jailed for peacefull demonstrating. Amnesty International, 2012. XI. 28.[/ref] (és így tovább, a lista nagyon hosszú), akkor lépnek a képbe az emberi jogok iránt elkötelezettek, az egyenlőségelvűek, a baloldaliak.

A Hádás tüntetése a megszállt területekről való kivonulásért, a duális államért – elöl, jobb oldalt a kedvenc transzparensem: „A zsidók és az arabok nem hajlandóak egymás ellenségei lenni.”

Mármint jönnek képbe Izraelben és Nyugaton, ahol szociáldemokraták, zöldek, demokratikus szocialisták és társaik nyíltan kiállnak az önálló palesztin államért és merik kritizálni az izraeli politikai elitet: itt sikerült leküzdeni azt a kézenfekvő tévhitet, hogy aki szkeptikus a zsidó állammal szemben, az antiszemita. (Bár persze vannak gyenge próbálkozások[ref]Die Linke ist antisemitisch – und großenwahnsinnig. Die Welt, 2011. V. 28.[/ref], pl. bemocskolni a német szocialistákat, pártomat, a Linke-t, akiket annak ellenére neveznek alkalomadtán konzervatívok-liberálisok antiszemitának, hogy a párt frakcióvezetője és egykori elnöke, Gregor Giysi zsidó, ifjúsági szervezetének egyik legaktívabb munkacsoportja, a BAK Shalom az antiszemitizmus és az anticionizmus ellen küzd, pártalapítványa, a Rosa-Luxemburg-Stiftung pedig előszeretettel támogat zsidósággal foglalkozó diákokat, ősztől többek között engem.)

Ma, a XXI. században már elsősorban a szélsőjobb és a konzervatívok a nagy Izrael-rajongók: most, hogy ismertettem megannyi fasisztoid divatot ebben az országban, aligha lepődünk meg ezen a tényen. Az se véletlen, hogy az az Egyesült Államokban az elfogulatlanul pro-Izrael Republikánus Párt legerősebb hangjai sem a zsidók, nekik hosszú idők óta kétharmaduk rendszeresen az ebben a kérdésben jóval szkeptikusabb Demokrata Pártra szavaz (Obamára 2008-ban a zsidók 74%-a voksolt, 2012-ben 70%-uk[ref]Fighting over every percentage point. JTA, 2012. XI. 7.[/ref]): Nyugaton a fanatikus Izrael-rajongók a fundamentalista keresztények, a magyarországi Hit Gyülekezetéhez hasonlatos csoportok, akik teológiai alapon állnak ki jóban-rosszban a zsidó állam mellett. Hitvallásuk szerint ugyanis akkor jön el a messiás – másodjára? –, ha majd az összes zsidó Izraelben lakozik. (Megjegyzem, szerintük ekkor mi, Ábrahám fiai mindannyian be fogjuk fogadni Jézust megváltóul.[ref]http://www.hit.hu/hitvallas/jezus-krisztus-visszajovetele[/ref])

Hogy Magyarországon miért nem ennyire tökös a baloldal? A válaszom egyszerű: mert nincs ilyen. Miért, szerintetek a kórházakat privatizáló MSZP, a tandíjat bevezetni akaró Gyurcsány, a több száz kilométernyi vasútvonalat bezáró SZDSZ vagy még az iskolatejet is elvevő Bajnai a baloldali? Lehet, hogy kultúrpolitikai szempontból a szabadelvű tengelyen mozognak – ellentétben a Fidesz-KDNP-koalícióval –, de gazdaságpolitikai szemszögből ezek mind jobboldaliak, a két aspektust összevetve ideális esetben is csupán jobboldali liberális meggyőződésűek. Én elhiszem, hogy nem divat normatív politikai filozófiával tölteni a drága szabadidőt, de ha valaki a szociális alapellátásokból vonja ki a forrásokat, ha a szabad piacot bálványozza stb., arról sok minden elmondható, de a „balos” nem tartozik a lehetőségek közé.

Belátom, Kelet-Európában a „baloldali” szótól tömegek kapnak hidegrázást, hála a Rákosi- és Kádár-féle intézményes terroristáknak, akik a múlt században eltérítették e szót eredeti pályájáról: egy, csak egy legény van talpon a vidéken, az LMP, ám ők is ragaszkodnak centrista mivoltukhoz. Pedig a helyi termelők, munkások, szegények, hajléktalanok stb. melletti konstans kiállásukkal nálam simán kiérdemelnék a baloldali jelzőt – jellemző módon, az összes hazai demokratikus párt közül ők az egyedüliek, akik támogatták eddig Palesztina függetlenségét, még ha csak közleményben is[ref]Elismerné Palesztinát az LMP. HVG, 2011. IX. 17.[/ref]. (A 4K! meg…?) Pedig égető szükség lenne arra, hogy a demokratikus oldal végre hallassa hangját: amíg nem teszi, ne csodálkozzunk azon, hogy a szemellenzős magyar mainstream zsidóság, akik a külföldi sajtónak kizárólag a jobboldali orgánumaiból szemezgetnek, közvetlen környezetükből kiindulva, Európában egyedülálló módon, Izrael kritikusaiban automatikusan Jobbik-szerű fasisztákat látnak.

Igen, sajnos Magyarországon egyelőre ott tartunk, hogy még a nemzetközileg a pro-palesztin küzdelem élharcosának számító Amnesty International sem foglalkozik mással, csak az LMBT ügyekkel, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóiratának szerkesztői által működtetett antiszemitizmus.hu minden további nélkül egyenlőségjelet tesz antiszemitizmus és Izrael-kritika közé (többek között antiszemitának titulálja a gyakorló zsidó K. F. újságírót, amiért a palesztinokat népnek meri nevezni); a zsinagógák zömében konfliktus idején az izraeliek épségéért imádkoznak, de a palesztinokéért minek, azok pusztán idézőjelben vett „emberek”, hogy egy rabbihaveromat idézzem… és ha a méltán világhírű brit graffiti-művész Bansky fest egy képet, amin Mária és József nem tud Betlehembe jutni a checkpoint miatt, akkor a művészt leantiszemitázza a Szombat,  amindennek ellenére a legszínvonalasabb hazai zsidó közéleti magazin.

ANTISZEMITA!!!

De hogy van jövő, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Szombat rettegtető megjegyzésével párhuzamosan a tárgyalt Bansky-képet több tucatnyi fiatal zsidó ismerősöm megosztotta Facebookon, pozitív kommentekkel ellátva: föltámadóban az új, nyitott nemzedék, akik a mazsihiszes-hitgyülis rettegjünk-együtt-Izraelért-vagy-csak-úgy-általában rendezvényeket nagy ívben kerülik, akik az antiszemitizmus.hu-t kinevetik. Izraelben is vannak fiatalok, ott is alakul valami, párhuzamosan az állam kormányzóinak jobbra tolódásával: a békés civil ellenállás. 2011 nyarán, egyetemisták kezdeményezésére Izrael történetének legnagyobb tüntetés-sorozata kezdődött meg a szociális államért – csak Tel-Avivban 250 000 ember vonult utcákra a jóléti államért az azóta szállóigévé vált mottóval: „a nép szociális igazságosságot követel”.[ref]Csendes Forradalom. Hírek Izraelből, 2011. október 10.[/ref]

Szerencsére a jövő a mienk, nem a néha akaratlanul is gyűlöletkeltő, történelmi sérelmekkel teli előző generációké. Tény és való, könnyebb a dolgunk: mikor mi elkezdtünk foglalkozni politikával, Izrael már nyomokban sem tartalmazta a ’70-es évekig erős, progresszív értékeket, Palesztinát pedig egy erőszakmentes, szocialista párt irányította. Egy Budapesten élő egyiptomi barátom, aki hetvenedik életévét nemrég töltötte be, miután önhatalmúlag kikiáltott békenagykövetnek, így szólt: „kérlek, Ármin, ti, a fiatalság, vegyétek át tőlünk a történelem írását…” Igyekszünk, Hásszán! Meg fogjuk valósítani, ami Schiller Örömódájában, az egyesült Európa himnuszában is szerepel: „deine Zauber binden wieder, was die Mode strent geteilt – alle Menschen werden Brüder, wo dein sanfter Flügel weilt” – a varázsod összefogja azt, amit a hagyomány szétszakított – minden ember újra testvér lesz, amerre kegyes szárnyaiddal repülsz.

Őszinte részvétem mindenkinek, aki nem tud engem antiszemitának bélyegezni, sőt, még csak öngyűlölő zsidónak se – vacak érzés lehet, hogy a jobbos-liberális cionisták egy egészséges identitású fiatalemberrel állnak szemben, aki egyszerűen azért nem kezeli (némi vallástudományi képzavarral élve) szent tehénként Izraelt, mert az emberi jogok iránt sziklaszilárdan elkötelezett, és azt fontosabbnak tartja származásánál. Lehet, hogy Magyarországon egyelőre szokatlanok a gondolataim, de Nyugaton tengernyien vagyunk, és hamarosan ide is beáradunk – lehet lelkileg készülni, én szóltam előre.

Az se könnyíti az ellenfél helyzetét, hogy én szeretem Izraelt: a csak ivritül beszélni hajlandó jeruzsálemi öreget, az óvárosi bazár színes-szagos forgatagát, a sábeszkor az utcán „sábát sálommal” köszönő ismeretleneket, a tel-avivi tengerpart modell-fölhozatalát, a mindent felülmúló humuszt s a többi. Sőt: cionista vagyok, jóllehet nagyon-nagyon balos. Páran azért mondták le az általam szervezett novemberi béke-flashmobot, mert kitartottam amellett, hogy palesztin és izraeli zászlókat egyaránt lehessen lobogtatni – most hétvégén pedig Párizsban vertem az asztalt egy reform-cionista konferencián. Hiszem, hogy együtt megváltoztathatjuk a politikai diskurzust. Ehhez az kell, hogy minél többen fölemeljük hangunkat a jelenlegi soviniszta, militarista zsidó állam aggasztó akciói ellen, hiszen – Sir Gerald Kaufman, nagy-britanniai szocdem (zsidó) parlamenti képviselő szavaival élve – „a nagyszüleinket nem azért ölték meg a nácik, hogy most a zsidó állam öljön palesztin nagyszülőket”[ref]MP Kaufman likens Israelis to Nazis. JTA, 2009. I. 16.[/ref]: ne csak az európai fasiszták ellen küzdjünk, a saját, bimbózó zsidó szélsőjobbunkat is próbáljuk megfékezni; túl azon, hogy januárban a magyar-izraeli kettős állampolgárok se támogassák a szélsőjobbal összefekvő Netánjáhút, gyakoroljunk nyomást civil szervezeteken keresztül is! Értelmetlen a homokba dugni fejünket, hiába a bárminemű önkritikát nélkülöző cionista propagandagépezet ellenséggyártó tevékenysége és magyarázkodása, egyre több fiatal fedezi föl Magyarországon is a béke feltételét: az igazságot.

A múlt hónapban az Egyesült Nemzetek Szervezetében csupán megfigyelő státuszt szavazták meg a Palesztin Államnak[ref]Palesztina megfigyelő állam lett, mint a Vatikán. Hír24, 2012. XI. 30.[/ref], de lesz ebből rövidesen teljes jogú tagság is: előbb-utóbb be kell látnia a kelet-európai zsidóságnak is, amin a nyugat-európai zsidók, hála Istennek, már rég túl estek, hogy Izrael kritizálása nem az antiszemitizmusból ered (sőt!), ezt az államot ugyanolyan gyarló és tökéletlen emberek alkotják, mint bármelyik más alkalmi csoportosulást.

Mert hitgyülis társaimmal ellenben én azt vallom, hogy a messiási kor nem akkor következik be, ha Izrael egy „fajtiszta” országgá válik, hanem ha a Közel-Keleten végre újra békében élnek egymás mellett arabok és zsidók – mindenki. Ahogy tettük Izrael állam megalapítása előtti évtizedekig: nyilván nem csak én tanultam történelemórán, hogy 1492-ben, mikor a zsidókat kiutasították Spanyolországból, az Ottomán Birodalom önként és dalolva ajánlotta fel nekik oltalmát és küldte ki eléjük teljes hadiflottáját, ahogy arra is emlékszik a bennünk élő történelmi zsidó, hogy a pár évtizede tartó zsidó irányítással ellentétben az 1192 éves muszlim fennhatóság alatt Jeruzsálemben harmónia uralkodott az ott élők között (leszámítva a keresztes háborúkat, amikor a zsidók a lovagok pogromjainak sorát szenvedték)[ref]History of the Jews in Turkey, Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_the_Jews_in_Turkey[/ref], s az se véletlen, hogy 1686-ban a budai zsidók a törököket támogatták anyagilag…[ref]Zsidók a törökkori Budán. http://www.zsido.hu/tortenelem/torok.htm[/ref] Az arabok és az izraeliek, a muszlimok és a zsidók nem ellenségei egymásnak.

Van remény.

A Misnában, a Tóra szóbeli hagyományát lejegyző műben Nátán rabbi leszögezi, hogy a hősök hőse nem az ellenség legyőzője, hanem aki baráttá képes tenni ellenségét – elvégre mit vétett ellenem a ramallahi fül-orr-gégész? Miért kéne neki gyűlölnie a jeruzsálemi óvónőt? Mivel húzta ki a gyufát a teheráni utcazenész? A háborúból profitáló multik által mozgatott liberális és konzervatív politikusok generálta ellenségkép nem az enyém! Hiszen soha életünkben nem láttuk egymást, ki tudja, az első találkozásunk alkalmával mondjuk filmművészetről vagy kreatív ökológiáról beszélgetnénk… Lépjünk már túl a Nemeken, adjunk érvényesülési lehetőséget az Igeneknek!

Ezt a gondolatot tegyük magunkévá – és od jávó sálom álénú[ref]Héber nyelvű békedal címe[/ref] (jön még ránk béke), hisz má áná ádzsmál min szálám[ref]Arab nyelvű békedal címe[/ref] (mi szebb a békénél)?

Langer Ármin
2013/01/22

“Ha Magyarország „fasizálódik”, akkor Izrael…?” bejegyzéshez 305ozzászólás

  2. Wow… ez olyan volt, mint…
    http://www.youtube.com/watch?v=bWAl5pJXDrc

    Lehet lélegezni, legalább egy pillanatra. Mielőtt reszkető-ráncos kezeimmel az ifjú titán orcájába nem vágom a mondatát: „Szerencsére a jövő a mienk, nem a néha akaratlanul is gyűlöletkeltő, történelmi sérelmekkel teli előző generációké.”

    Előtte jó volt, utána jó volt – ezen a téren még van min meglepődnie kedveském. 🙂

  3. na menjen a fenébe
    ő a magyaro.i csodás baloldal ifju titánja, olyan is
    nem normális
    ő nem él Izraelben és tele van csusztatással, aljasságokkal, talán a kurucban kellett volna megjelentetni, kb. az a szint

  4. Az még csak a legkevesebb, de a többi. Identitászavaros, stb. Mondjuk, tudnék mást is mondani, de nem írom ide. Vannak akik viszont el is hiszik amit ez a mesüge írogat.
    Sürgősen fordulj a Csernus doktorhoz /prankpeti/.

  7. Hol az a fenykep ahol lassuk mikor ket arab bement egy hazba es sziven szurtak egy ket eves gyereket es meg gyilkoltak az egesz csaladot? Zsidozassal es self-hating konnyu nepszeruseget vasarolni Europaban. Fujja.

  8. Langer Ármin egy nagyon felkészült, felelősségteljes és határozott véleménnyel bíró zsidó fiatalember akinek az álláspontja az izraeli konszenzus baloldalán helyezkedik el. Akinek más a véleménye az az érveit támadja, ne a személyét.
    Vegyük például a cikkének egy mondatát

    „Nablusz, gyönyörű, titokzatos óvárossal, … de ami zsidó szemmel a legizgalmasabb, a helyi szamaritánus közösség (akiknek a zsinagógáját egyébként az izraeli hadsereg lőtte szét)”

    A helyzetet nem ismerő, tájékozatlan olvasónak úgy tűnik, hogy a szamaritánusok idilli békében élnek Nablusz (azaz Skhem) arab lakossága között míg az Izraeliek egyetlen dolga szétlőni (miért is? egyszerű barbárságból) a zsinagógájukat.

    A szamaritánusok tudvalevőleg két helyen élnek, Holonban (Izraelben állampolgárként) és egészen a nyolcvanas évek végéig
    Nabluszban. Akkor ugyanis a palesztin első intifáda és a radikalizmus miatt egyszerűen etnikai tisztogatás áldozatai lettek.
    Nabluszi otthonaikat föladva a várostól délre fekvő Gerizim hegyen újonnan létesült Kirjat Luza településre költöztek. Ez a telep jelenleg izraeli fennhatóság alá tartozik, tehát a szamaritánusok biztonságát izraeli katonák garantálják.
    http://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A7%D7%A8%D7%99%D7%99%D7%AA_%D7%9C%D7%95%D7%96%D7%94

    Természetesen az az állítás is pontatlan, hogy az izraeli hadsereg szétlőtte volna szamaritánus zsinagógát. 2000 október 31-én a második intifáda közepén izraeli helikopterek lerombolták a nabluszi Fatach központot, mely a zsinagóga mellett volt. A támadásban a zsinagóga épülete is megsérült és miként az ABC amerikai tévétársaság akkori híréből megtudhatjuk, a főbejárat faajtaján három lövedék hatolt be és ablakok is kitörtek. Ezt kalandos túlzás szétlövésnek nevezni.

    http://abcnews.go.com/International/story?id=82227

    Vagy egy másik furcsa idézet a cikkből:

    „Ráadásul a kortárs jobboldali Izrael „undemokratikus” vonásai nem egyedül abban nyilvánulnak meg, ahogy az országban többségben lévő palesztinokkal bánik, …”

    Ebből az előbbi tájékozatlan olvasó pedig azt venné ki, hogy Izraelben többségben vannak a palesztínok.

    Az izraeli statisztikai hivatal szerint 2013-ban Izraelben kicsit több mint 6 millió zsidó és 1,6 millió arab lakott. Itt tehát nincs szó palesztín többségről. Akkor milyen országról lenne szó? A palesztín fennhatóság alatt jelenleg kicsit több mint 4 millió ember él. A világ többsége elismeri ezt a palesztin államot. Az hogy ez a palesztin lakosság nem léphet be szabadon Izraelbe (miként ez 1967 és 1987 között volt) az a konfliktus jelenlegi állásából következik, de ettől még nem létezik olyan ország ahol az izraeli jobboldal így vagy úgy bánna egy palesztin többséggel.

    Szívet melengető az alábbi történet is:

    „az izraeli zsidó nő esete 2011-ből, aki épp Ramallahban vásárolt, mikor megindult nála a szülés, és végül egy palesztin kórházban problémamentesen hozta világra gyermekét”

    Az eset valóban megtörtént, bár azt is érdemes hozzátenni, hogy a nő áttért mohamedán hitre amikor hozzáment egy izraeli arabhoz, tehát a palesztinok számára nem volt zsidó. De valószinüleg akárkit elláttak volna a kórházban
    http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4026887,00.html

    Az is tény, hogy az izraeli kórházakban évente sok ezer palesztínt látnak el, évtizedek óta. Érdekes adalék, hogy a második intifáda idején a palesztin betegek hozzátartozói édesség osztogatással ünnepelték ha egy terrorakcióban izraeli zsidó áldozatok voltak, de senkinek se jutott eszébe ezért kirakni őket.

    A többi pontatlanságot már nincs erőm kibogarászni

  9. Pontatlanságok ide, meg oda… a srác szeme kiváló, különösen a „magyar bal / izraeli jobb” témában.
    Hmmm… melyik sorba álljak? Ha megengeditek inkább Árminhoz és Petihez csatlakozom. A generációs különbségeket majd lepofozkodjuk egymás között.

  11. 🙂
    Gyongyi, a harmincasok negyvenesek is fiatalok, persze majd ha hatvan leszek, az otvenesekrol hatvanasakrol fogom ezt allitani. Van egy 75 eves baratom, aki lelekben fiatalabb tolem, es nem azert, mert en annyire oreg volnek, ugyhogy van remeny orok fiatalnak maradni…
    🙂

  12. Nem úgy értettem te… 😀
    Amit fent idéztem, s hogy el ne vesszen ismét idebiggyesztem: “Szerencsére a jövő a mienk, nem a néha akaratlanul is gyűlöletkeltő, történelmi sérelmekkel teli előző generációké.”
    Azok az „előző generációk” jobban tisztelik és becsülik egymást, mint a „következő generációk”. Per pillanat a sereg komoly bajban van az oktatási rendszer termelésével… na majd kerítek hozzá valami fordítanivalót! 😉

  14. On zsidokent,zsido gyulolo!Ennyi hazugsagot,leirni,csak on es baratja Langer tud!On nem izraelben el(HAL ISTEN),milyen alapon meri ezeket a formedvenyeket leirni.Sajnalom,hogy egyaltalan beengedtek ide tanulni,hiba volt,persze erre jo izrael.Tanuljon on,palesztinaban,hisz ott a helye,es felejtse el,hogy zsido.

  15. kedves gyulolkodo hozzaszolo, eppen azert irom le ezeket, mert szeretem a zsidokat, mint a palesztinokat vagy barmilyen embert. langer armin nem a baratom, nem is ismerem. halistennek izraelben elek (immar 18 eve), kozelrol ismerem a szentfoldi valosagot, imadom az orszagot, de meg boven van mit javitani rajta. szerencsere nem maga donti el hogy ki zsido es ki nem. kellemes (gyuloletmentes) napot kivanok!

  16. Kedves Mezei László,
    Nem tudom ki él hol. Nem tudom ki kicsoda. Nem tudom ki milyen értékeket tart fontosnak.
    Az enyémet tudom. A lakhelyemet, az önazonosságomat, az értékeimet.
    Az előbbi (szavai alapján) megegyezik az Önével. Az összes többi (szavai alapján) különbözik.
    Az Önével tökéletesen megegyező üzenetet személyesen ismerem magyarul, és személyesen ismerem héberül. Az üzenet mögött álló gondolatot minden nyelven elutasítom, bármikor, bárhol, bárkihez szóljon.

  19. Eva Sapira, lehet vitázni érvekkel és ellenérvekkel Frank Peti cikkével kapcsolatban, azonban a megszületése feletti sajnálkozás, továbbá a szexuális orientáció felemlegetése egyszerű fasizmus.

  22. f.p. kurucinfonak is irogat?ha eppen uncsizik.
    sok keresztenyt ismerek,akik azon faradoznak, hogy csokkentsek az orszagunk ellen iranyulo gyuloletet az igazsag terjesztesevel (jo emberek a jo oldalon),erdekes, hogy egy zsido pont az ellenkezojen faradozik. ha azt hiszi, hogy ettol nem fogjak ot is ugyanolyan budoszsidonak tartani…
    arabok biztos szivesen fogadnak f.p.-t,miert nem odajar nyaralni,anyagot gyujteni izrael ellen. tenyleg miert is nem…
    vajon nehany izrael-szakerto kommentelo latott-e mar sajat szemevell(nem tv-ben..) felrobbantott vendeglot, plazat,stb. babakocsi maradvanyokkal,stb. (mondjuk a legutobbi terrorista szabadonbocsatasoknal -tobbek kozott- egyik valasz: afulai buszon a mellette ulo alvo embert szurta le egy beke-szereto arab. …nem sorolom. ket fele ember van: egyik tudja mirol van szo,masik nem. felesleges minden magyarazat.

  23. Sztem kérdést feltenni, amiben megfogalmazódik a kurucinfóval való kapcsolat, kissé problematikus. Amiket Frank Péter ír, az állam és egyház elválasztásának igénye, az a demokrácia igénye. Az arab-zsidó megbékélés reménye melyik országnak ne lenne hasznára? Mennyi pénzt költ Izrael hadászatra?
    Frank Péter tudtommal Izraelben él 🙂
    Nem áll érdekében benyalni a bármilyen kormánynak. Az izraelinek sem. Független gondolkodó. Van ilyen.
    A magyar jobboldal is ezzel a fordulattal szokott élni a máskéntgondolkodókkal kapcsolatban, a demokratákkal és liberálisokkal kapcsolatban: „elfogadja azorszag alltal adott lehetoseget,es ugyanakkor,lejaratja az orszagot”. Tényleg, mit várok a magyar szélsőjobbtól, ha az izraeli zsidókból hiányzik a tolerancia, a párbeszéd igénye, a nyitottság és a vitakészség? Azt el tudnám fogadni, ha valaki pontról pontra megcáfolná, logikai érvekkel alátámasztaná. Ez az egyetlen módszer az érzelmi politizálás helyett.
    http://magyarnarancs.hu/diplomaciai_jegyzet/a-folyotol-a-tengerig-izrael-es-a-palesztinok-85763

  24. Sokan vannak Izraelben, akik ezekben a kérdésekben még Langer Árminnál is cifrábban gondolkodnak és nála sokkal radikálisabban kritikus blogokat szerkesztenek. Izrael már csak ilyen hely.
    Én nem értem, hogy miért kell azon megsértődni, ha egy Izraelen klivül élő zsidó kritikus a jelenlegi izraeli politikával kapcsolatban.
    Az izraeli politika hatással van a nem itt élő zsidókra is, nekik ugyanúgy joguk van minimum ahhoz, hogy legalább elmondják a véleményüket.

  25. Konnyu beszelni olyan zsidonak,aki nem valalja az itteni eletet,ami a zsidoke,a bajaival eggyutt?Miert kivulrol agal?Nem volt elege az antiszemita nepbol?Ha mar lett ez a kis orszag,ahol a zsido vedve es othon erzi magat,miert kell idegenben kukorekoljon?Mintha latnam milyen melege lessz megint Annanak ettol a szotol.Pedig igy az igaz.Csak az tudja aki itt el,hogy miben el meg itt is az a nep,amit az isten kivalasztott maganak.Ha tetszik,es ha nem is masnak.Egy baja van csak izraelnek,hogy nincs jo propagandaja.Sokszor lattam a magyar tv.ben,hogy hogy olik a zsidok a palesztinokat,kozben teljesen mas arab orszagbol volt a felvetel,semmi osszefugesben izraellel.Tehat evel csak annyit akartam mondani,hogy nem minden felel meg a valosagnak,amit terjesztenek ittenrol.Legyen egy szep napotok.Maskulonben nekem nincs senkivel se bajom.

  26. Izraeli viszonylatban baloldalinak tartom magam. De Langer cikke tőlem nagyon távol áll. Leginkbb azért, mert a tényekkel nagyvonalúan bánik, tendenciózus és előszeretettel csúsztat, ha a saját ideológiáját kell bizonygatnia. Nem az a baj vele, hogy kritizálja izraelt, vagy ezt épp zsidóként teszi, hanem az, hogy fekete-fehérben láttat egy olyan komplex kérdést, mint a palesztin-zsidó együttélés, amit ha ilyetén tálal valaki, akkor a legjobb szándékkal is, de hazudik. És ez akkor is így van, ha valaki bal- vagy jobboldali narratíva mentén teszi ezt.
    Langer írása ezen felül hemzseg a tárgyi tévedésektől, ami számomra nem a jóindulatáról árulkodik és ami miatt Langer személye vállalhatatlan. (Van ő annyira okos, hogy a saját nézeteivel nem egyező tényeket, nézőpontokat elfelejtese megemlíteni vagy ne súlyán kezelje, ami messze több tudatlanságnál.)

    Ez utóbbi csak azért fontos, mert Langer a 4K! nevű újbalos formáció jelöltjeként indul a magyar parlamenti választásokon. Személy szerint nagyon sajnáom, hogy ez a párt Langer segítségével importálta a nyugati újbalos Izrael-ellenességet. Nálam emiatt szalonképtelenek lettepk, pedig nagyon számítottam rá, hogy felőlük jön majd a magyar baloldal megújítása… Visszatérve Langerre, a magam szerény eszközeivel mindent megteszek azért, hogy ennek a figurának ellenkampányt csináljak, mert egyszerűen hazug, ha Izraelről van szó.

  27. Ákos, remekül összefoglaltad a problémát. Langer kártékony, a végtelenségig egoista és manipulatív. Azt nem értem, hogy a frank petinek ez hogy nem tűnt fel. Elég, ha valaki kritikus az őt zsidónak el nem fogadó Izraellel, a részletek nem számítanak? Ennél többet vártam!

  28. Tényleg Peti, ezt így hogy? Az ok, hogy te is keményen és balról bírálod Izraelt, de ebben a rosszindulatú cikkben annyi a hamisítás, csúsztatás, és hazugság, hogy Neked, mint izraelinek csak fel kellett, hogy tűnjön, hogy nem egészen kóser a dolog! Ez a túlmozgásos, feltűnési viszketegségen szenvedő, önjelölt TGM imitátor Árminka miért kap helyet az amúgy intellektuálisan igényes blogodban???

  29. Peter Frank ki vagy te? Kinek akarsz segíteni? Jó lenne ha ezt tisztáznád magadban, mert amit művelsz, azt nem a zsidóság érdekében teszed. Ezekkel a százszor elhasznált palesztin propagandafényképekkel, magadat fényezve, saját válladat veregetve köpködsz Izraelre. Köpködni a legkönnyebb! Ha ennyire utálod Izraelt, miért nem költözöl Iránba? Ott van a te helyed! Gyomorforgató

  30. Elképesztő számomra, hogy az Izraelben élő magyarajkú zsidóság ennyire intoleráns. Biztosan nem mindenki, biztosan van más hang is. Bízom benne, hogy a gondolkodás szabadságát a zsidó közösségben nem kell Spinozával eltemetni. Fantasztikus, hogy van választási lehetősége a földgolyó zsidóságának, ha akar élhet Izraelben, de ha nem akar, akkor ezt ne hányjuk a szemére. Az én döntésem, hogy a világ mely pontján érzem jól magam. Milyen kultúrában, milyen gyökerek fontosak számomra. Ez az én szabadságom. Mint ahogyan azoknak szintén a saját szabadságuk vagy kényszerük pl. gazdasági, emberi jogi – akik Izraelt választották. Nagyon fontos lenne feldolgozni ezt a mellkasdöngető nacionalizmust, hogy miből ered. Miből ered a félelem és az ebből fakadó ítélkezés? Úgy tapasztalom, van itt néhány hang aki azonnal máglyára küldené Frank Petit, mert ez egyszerű, gyors és végleges megoldást jelentene.(volt már ilyen a történelemben). A tényszerű vita helyett indulati válaszok születnek. Nem minősíteném.

    És még valami, Eva Sapira nyugodtan beléphet a Jobbikosok közé, ők is ugyanazt az érvrendszert használják, a magyar zsidók miért nem húznak el Izraelbe, ha már ott van nekik a saját országuk. Kedves Eva, azért nem mert szabad emberként jogom van eldönteni hol akarok élni, ugye ez elég egyszerű válasz, hogy még ön is megértse…

  32. Mindenki békében szeretne élni. Én jobboldaliként is, és hiszem, hogy a baloldali gondolkodásnak is van létjogosultsága (a cikk szerzője messze nem ilyen liberális…), de problémát okoz, hogy – amint Nagy Ákos is jól összeszedte -, a cikk hemzseg a szándékos csúsztatásoktól, durva hazugságoktól, elhallgaott fontos információktól. Süt belőle a rosszindulat, a saját bolsevik ideológiának alárendelt, manupulativ gondolatvezetés. Nekem ez a legfőbb bajom.

  33. Lovas Anna asszony által szentesitett jogommal élve bátorkodok megszólalni az Óperencián innenrõl. Langer reménytelenül zavaros és zavarodott szóáradatához se idöm se szándékom hozzáadni. Mind neki mind Frank urnak ellenben hálás vagyok hogy -egyelöre csak – magyarul szerkesztik rosszindulattal átitatott ok(ád)mányaikat, igy csak egy kisebb olvasótábort érnek el. Elképzelhetö ugyan hogy kuruc vagy barikád oldalról valaki majd csak megkisérli az angolra forditást, hadd tegyenek a szabad nagyvilágban élõ zsidóságra is még egy lapáttal.
    Ha ezzel magamra vontam a L. Anna által igen sajátosan alkalmazott „intoleráns” jelzöt, ez esetben büszkén vállalom. Normális ember általában intoleránsan reagál arra ha a családját gyalázzák, rágalmazzák. Egy 1948 óta, puszta léte okán állandó támadásnak kitett állam polgárainak, vagy csak ott élö lakosainak, istenadta joga ellenszegülni az ellenük irányuló szüntelen rágalomhadjárattal. Hazug, becstelen csúsztatások feletti felháborodásuk a várható legkevesebb. E csúsztatások áradata és hangneme magasan túlhaladja a legitim kritika határait. Ezért érthetö ha gondolkozó ember tudatában Iránnal asszociálódik az Izrael ellen irányuló Psychological Warfare részeként.
    Egyet értek, Frankot és a hozzá hasonlóan szélsöséges elv-társait nem kell Iránba küldeni. Puszta jelenlétük és véleményszabadságuk megtürése a legjobb bizonyitéka annak hogy Izrael, minden kihivás, arculcsapás, támadás ellenére is még mindig egy szabad, demokratikus állam. Van akiket ez fölöttébb zavar, és inkább a tigrist etetik annak reményében hogy ōket majd csak utólsóként fogja felfalni.

  34. Miután végigolvastam az indulatos reakciókat, szeretnék néhány dolgot tisztázni:
    1. Nem ismerem Ármint, a cikk szerzőjét, azon kívül hogy engedélyt kértem tőle a közlésre, (kb. 80%-ban értek egyet az abban írtakkal), de ha mindaz igaz, amit az írás megjelenése óta hallottam róla (élete, személyisége, törekvései), valószínűleg nem teszem közzé. Viszont nem ismerem, így nem tudom hogy mindez igaz-e…
    2. Aki ismer, az tudja, hogy rendszerint csípőből, érzelmi alapon kommunikálok. Azért sodródok néha (egyesek szerint) kicsit szélre, mert egyre gyakrabban borít ki közeli környezetem szélsőjobbos, elvakult, kritikátlan izraelimádata, bibliai alapokra helyezett arabgyűlölete, nők és gyerekek erőszakos leuralása, melegek kirekesztése és így tovább. Az izraeli és a magyarországi zsidó, illetve izraelbarát keresztyén sajtó döntő része csak ezzel van tele, és ha a blogomon megjelent cikkben itt-ott előfordul csúsztatás, vagy pontatlanság (amit nem tagadok), akkor jóval több csúsztatás jelenik meg a jobboldali sajtóban, csak mivel ez általános, ez vált a normává…
    Ezért érzek néha kényszert, hogy kicsit más hang is hallatszon a kórusban.
    3. Imádom Izraelt, minden probláma ellenére egy pillanatra sem gondolok arra, hogy máshol éljek. Kétszer végigmentem a Shvil Israelen (Dan-tól Eilatig és fordítva), és több mint 80 terepen töltött nappal és éjszaka után, személyesen ismertem meg töméntelen zsidót, arabot, drúzt, beduint (utóbbiak a túra folyamán kétszer is megmentették életemet, és még csak pénzjutalmat sem voltak hajlandók elfogadni). Munkahelyemen (Strauss) a legnagyobb békében és harmóniában dolgozok a legkülönbözőbb nációkkal, viszont mikor a második libanoni háborúban rakéták hullottak a városunkra, önkéntesként akartam Libanonba menni (a testvéreim mind harci egységben szolgáltak kitüntetéssel, egyik öcsém sajátkezűleg fogott el egy hagorat nefec-cel felövezett terroristát a területeken)
    4. Ha az ajtómon bekopog a terrorista, hogy leölje a családomat, természetesen szemrebbenés nélkül csupasz kézzel megfojtom, de mikor nem jön, akkor szeretnék azon fáradozni, hogy ne érezzen a jövőben kényszert hogy kiirtson, és ezt nem erőszakkal fogom elérni.
    5. Minden hozzászólót szeretek, azokat is, akik a legízesebb jelzőkkel gyaláztak.
    6. Jóéjszakát

  35. Ha valaki egy kicsit is követi az izraelben szerkesztett hírcsatornákat és blogokat, azok nagyon jól tudják, hogy Izraelen belül is rengetegen vannak, akiknek nem tetszik a mostani helyzet. Rengetegen vagyunk, akiket zavar, hogy a vallás még mindig (és egyre jobban) helyet kap a politikában és a hétköznapokban. Sokunkat zavar, hogy az izraeli állampolgárok között vannak egyenlők és egyenlőbbek. Sokunkat zavar, hogy a megszállt területeken a katonák szeme láttára és közönye mellett randalíroznak a telepesek és teszik tönkre több arab lakos megélhetését. Nem attól lesz valaki jó izraeli, hogy kritika nélkül fiogad el mindent, ami itt történik.

  36. „…csípőből, érzelmi alapon kommunikálok.” Végre egy őszinte beismerés.

    „Azért sodródok néha (egyesek szerint) kicsit szélre, mert egyre gyakrabban borít ki közeli környezetem szélsőjobbos, elvakult, kritikátlan izraelimádata,…”

    És ez elég indok egész Izrael lefasisztázására? Nem lett volna helyesebb közvetlen környezetére szoritkozni az „f.” jelzővel?

    „…bibliai alapokra helyezett arabgyűlölete, nők és gyerekek erőszakos leuralása, melegek kirekesztése és így tovább. Az izraeli és a magyarországi zsidó, illetve izraelbarát keresztyén sajtó döntő része csak ezzel van tele”..

    Nem világos mit is jelent az „ezzel”, amivel P. Frank szerint tele az izraelbarát, ergo (szerinte) szükségszerűen jobboldali, sajtó? Bibliai alapokra helyezett arabgyűlölettel, nők és gyerekek elleni erőszakkal, melegek kirekesztésével és ésígytovábbbal? Tényleg ez jellemzi a nem-szélsőbalos, pro-izrael álláspontot? Vagy rosszul értelmezem a csipőből irt érzelmi alapon irottakat, és nem az emlitett sajtótermékeket, hanem Frank ur *közvetlen környezetét* illetik ezek a súlyos vádak? Ez utóbbi esetben még érdekesebb a pár sorral alább található állitás:

    „Munkahelyemen (Strauss) a legnagyobb békében és harmóniában dolgozok a legkülönbözőbb nációkkal”

    Ésszerű feltételezni hogy a munkahely általában a közvetlen környezethez sorolandó. E környezetről fentebb irottakból egyszerű logika alapján következik hogy a a legkülönbözőbb nációkat képviselő munkatársak is szélsőjobbos, elvakult, kritikátlan izraelimádatban szenvednek, bibliai alapon arabgyűlölők, melegeket, nőket-gyerekeket erőszakkal elnyomók és satöbbiek. Mindez viszont cseppet sem zavarja a körükben érzett legnagyobb békét-harmóniát?

    Ebből az ellentmondásból csak azt a kiútat látom hogy a bigott előitéletesség vádja alól mentesülnek a legkülönbözőbb nációk. A vádlottak padján maradnak a zsidók, legyenek ők izraeliek vagy velük bűnösen cinkos, izrael létjogosultságáért kiálló Izr.en kivűl élő zsidók, és az izr.barát keresztyének.
    A terroristának elég indok az hogy ott élsz és a „kigyók, disznók és majmok leszármazottja” vagy az ő könyve szerint. Édesmindegy neki viselkedésed erkölcsi szintje. Elviselhetlen megaláztatás a számára hogy egy ilyen alsóbbrendű faj, amit a próféta is megátkozott, olyan földet merészel sajátjának tekinteni amelyet azelőtt az igazhitűek foglaltak el szent háborúban. A Kis Sátánon kivűl pedig magát a hitetlen nyugatot gyűlöli. Nem azért amit a Nagy Sátán tesz hanem azért ami. Tökmindegy neki hogy a széplelkek mit irnak és gondolnak.
    Ez nem az én személyes véleményem hanem szomszédaitok zömének mélységesen átérzett krédója. Elégszer hallottam az évtizedek során folytatott beszélgetésekben, elsőkézből és nem magyar nyelvű blogokból. A szomszéd nyelvén sem ártana tudni, vagy legalábbis hiteles forditásokat olvasni a saját publikumuk részére irottakból.

    Összefoglalva: Izrael korántsem tökéletes. Lakosai – ó borzalom! (1) – csak gyarló emberek, akik valamilyen sötét oknál fogva nem imádják a nyiltan életükre törő ellenségeiket. A másik orcájuk odatartása is problémás. Igaz ugyan, a „multban elszenvedett sérelmek”-en rágódó, még élő idősebbek ezt is megpróbálták, pl. MO-n, a végsőkig menő csökönyös vak hittel. Az eredményt, remélem hinni, az ifjabb generáció is ismeri. Ha meg nem, akkor ne fasisztázzon, még a blogoszférában sem.

    Az állam tehát távol áll Herzl Tivadar megálmodott utópiájától. A lakosság sokrétű, sokszinű, van közte rengeteg páratlan tehetség és sok primitv, elmaradott egyén. Az állam és a vallás szétválasztását tudomásom szerint a közvélemény irástudó hányada, és nem is egy párt, erőteljesen szorgalmazza, de ó borzalom (2), még nem járt sikerrel. Merthát, jajjistenem, a kormány és a pártok taktikáznak-politikáznak. Egek, ez is csak Izraelben történhet meg!

    Mindebből arra következtetni hogy „Izrael fasizálódik”, enyhén szólva hanyag logikára, sulyosabban hiányos alapismeretekre utal. Az „f.” szó felelőtlen használatát a világ fejlettebb részein nem vitainditónak hanem vitazárónak tekintik.

  37. Peti, szerintem ne adj teret L. Á. vállalhatatlan és pusztán saját politikai karrierje érdekében (jelöltje egy kis baloldali pártnak) összetákolt irományának. Töröld, ennél mind a blogod, mind az olvasói többet érdemelnek!

  38. Peti hasonlóan érzek, mint te.
    A cikkre visszatérve érdemes időnként forráskritikával élni, ha vendégszövegeket emelsz át. Illetve talán kommentekkel, előszóval ellátni, mert így kívülről úgy nézhet ki, mintha az egybevágna a saját véleményeddel, teljesen azonosulnál az aktuális vendégszerződdel. Szerintem legitim dolog Langert idézni (még ha én egyáltalán nem is csípem őt ismeretlenül is), de pont az ilyen esetek mutatják meg, hogy a copy paste nem elég, mert félrevezető. Fontos árnyalni a rózsaszínbe hajló Izrael imázst, de ezt lehet tényszerűen és komplexebben is tenni. Pont a te élettapasztalatodnak mond ellent az, ahogy Langer a palesztin-zsidó együttélést tálalja. Hamis dolog egyik vagy másik oldalt szigorúan áldozatként bemutatni, ő pedig ezt teszi a palesztinokkal, míg Izraelt minden bajok okozójának tűnteti fel ezáltal. Nekem ezért van vitám vele, ezt az egysíkű leegyszerűsítést akkor sem vagyok hajlandó szó nélkül hagyni, ha történetesen én is az együttélésben, a két állam megoldásban hiszek, mint te vagy Langer.

  40. Hiába ágál a jobboldal (a tőle megszokott magas színvonalon), Izraelt akkor is egy békésebb, türelmesebb, felvilágosultabb országgá tesszük 🙂
    Kellemes napot mindenkinek, Beer Andrea-nak meg csípőből egy csokor virágot 🙂

  41. TesszÜK? Kik értendők az első személy többesszám alatt?
    Fejedelmi Többes, vagy a Már Felvilágosultakról, deákul Illumináltakról, lenne szó?
    Mindenki más = a sötét jobboldal. Elsőéves diákjaimra jellemző lehurrogása az ellenvéleményre merészkedőknek. A türelem iskolapéldája. Köszi a „felvilágositást”.

  42. Nemrég önkéntes alapon órát adtam a város egyik középiskolájában a hazaszeretetről. George Fleischer, ha neked nehezedre esik, a te diákjaidnak is szivesen elmagyarázom, hogy mi a demokrácia, egyenjogúság, türelem, pluralizmus, és egyéb nyalánkságok

  43. P.F. – bajosan. Ők már beleszülettek, Tőled 8700 km-re. Az acsarkodó izraelellenes propagandát majd megkapják ömlesztve az egyetemeken segitséged nélkül is, köszönik szépen. Te csak folytasd áldásos tevékenységed mint eddig, ékes magyar nyelven, amit diákjaim, szerencséjükre, nem ismernek. Ami az általad felsorolt nyalánkságokat illeti, Kanada egy a pluralizmus mintaképeként számontartott ország. Mint ilyen, nincs igénye arra hogy Te oktasd ki a fiataljait olyan fogalmakról amikről még sok a tanulnivalód.

  44. G, ha beleszülettek, akkor miért hurrogják le az ellenvéleményre merészkedőket? Vagy ez már a te oktatásod hatása?
    Laszlo Mezei, ha nem tetszik, akkor is azon fáradozom, hogy a hozzád hasonlók jobb belátásra bírásával az ország is élhetőbbé váljon

  45. Lehurrogják mert fiatalok, tapasztalatlanok, és az eddig velük foglalkozó neo-marxista politológia professzoraik ezt a példát mutatták, amint ezek szakmabeli kollegái is mutatják Amerika és Kanadaszerte.
    Ami az én oktatásomat illeti, ha ugy gondolod hogy a matek és informatika intoleranciára vezet, nosza rajta, értekezz róla a blogodban. Akinek fájdalmat okoz a logikus gondolkodásra alapozott problémamegoldás, biztos vevő lesz rá.

  46. Szánalmas a vita. Pontosabban ez már személyeskedés. Pontosan ugyanaz folyik, mint ami Magyarországon. Aki mást mer állítani, mint amit gondol bármelyik oldal az egyből öngyűlölő zsidó vagy éppen anticionista.
    Mindenki boldog azzal ahogy Izrael működik? Amennyire követem a hozzászólásokat nincs ez így. Lehetne jobb? Mindig, minden. Akkor talán gondolkodjatok el azon, hogy amit a másik leír abban mi az ami érdemes a megfontolásra de azon is, hogy mi az amit ő szerintetek rosszul lát. Az átlag izraeli vagy palesztin/arab baromira nem jár jól a mostani helyzettel de vannak akiknek pont a béke lenne akadálya, hogy degeszre kereshesse magát.
    Lehet szeretni úgy Izraelt, hogy észrevegyük a hibáit. Vak hazaszeretet is tévút lehet.

  47. Szép szavak, Pali, de erősen kétlem hogy Te is ugy gondolnád hogy az ország En Bloc lefasisztázása a legjobb módja a hibák orvoslásának. Az én olvasatom szerint itt e körül folyt a vita.

  48. G. a vita nem errol szolt. ajanlom a vitatott iras ismetelt elolvasasat.
    P. teljesen igazad van. a magam reszerol az alabbi idezettel zarom a (latszolag valoban) meddo vitat:
    Emlékezetből idézek: „Csoportszituációban a kisebbség hatása a többségre sokkal kevésbé nyilvánvaló, mint fordítva, de létezik. Ha a kisebbségben levő vélemény elég határozottan és kitartóan hallatszik, az szemmel nem látható befolyással van a többségre – hatására a többség tagjai őszintén felülvizsgálják magukban véleményüket, ami annak megváltozásához vezet.”

  49. A címben az szerepel Magyarország fasizálódik, a kérdés Izraelre vonatkozik. A kérdés vitaindító, és ez a vita itt jól láthatóan bekövetkezett. A vitatkozó feleknek kétféle reakciója lehetséges: 1. A beállítás hamis.
    2. A beállítás igaz, de pontatlan, vagy kevéssé releváns. Létezik szimmetrikus vita, amelyben a vitázó felek pro és kontra a feltett kérdésre reagálnak. Az aszimmetrikus vitában az érzelmek nyernek túlsúlyt, eltávolodik a vita a feltett kérdéstől és a személyeskedés nyer teret. Uff. sztem ezt érdemes megszívlelni 🙂
    FrankPeti, egy srófra jár az agyunk.

  53. Nem támogatom a telepeseket én sem. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Izrael gyökeresen más környezetben létezik, mint egy európai ország. Ezért például szerintem téves elgondolás, hogy nyugat európai mércével kellene azt megvizsgálni, hogy Izraelben hogyan is bánnak az arabokkal. Nincs olyan nyugat-európai ország amelyet ellenségek gyűrűje venne körül. Nincs olyan európai ország, amely az elmúlt 65 évben hatszor háborúzott volna a szomszédaival..a szomszédok pedig arabok, az arab kisebbség pedig ennek az Izraellel háborúzó arab világnak a része. Ehhez képest kell megvizsgálni, hogy az arab kisebbség tagjai valóban súlyos diszkrimináció alatt szenvednek e..egy biztos: amikor arról volt szó, hogy néhány arab település átkerüljön a palesztin oldalra, akkor ezek az arabok két kézzel és két lábbal tiltakoztak ez ellen, mondván ők jól érzik magukat Izraelben, eszük ágában sincs egy nyomorgó államhoz csatlakozni…az izraeli arabok életszinvonala sokkal magasabb mint bármelyik szomszédos arab ország lakosságának életszinvonala..arab nyelvüket szabadon használhatják, vallásukat szabadon gyakorolhatják Izraelben…az egyetemek nyitva állnak előttük, nincsenek kitiltva onnan…rasszizmus mindenhol létezik..Magyarországon úgy utálják a zsidókat, hogy a zsidók nem robbantgatnak buszokat, éttermeket, nem vonulnak fel tankokkal rakétákkal Magyarország ellen..az én zsidó nagyapám magyar huszárszázados volt, de mégis deportálták a magyarok…akkor ki a rasszista???

  54. Ha vita célja az hogy „lelkem mélyére nézve” meggyőzzön arról hogy Izrael a MO-n hivatalosan támogatott Horthy kultusz mintájára fasizálódik (egy állitás amit a cikk már a cimében is képmutató retorikai fogással kérdésnek kiván álcázni), akkor egyetértek, a vita meddő marad. Az angol nyelvű világban ezt a „When did you stop beating your wife?”-trükknek nevezik.

    Az „F” szó bedobása nem vitainditó, hanem mint már emlitettem, a világ civilizáltabb környékein vitazáró. Ha már kimondtuk a bombának szánt „f” szót, akkor mi más marad? Egy, Izraelt és fasizmust egy mondatban emlitő, u.n. kérdés olyannyira aljasul provokativ hogy valóban nem érdemli meg a rászánt figyelmet és energiát. Részemről pedig erről szólt a vita. Aki inzultussal nyit az ne várjon higgadt racionális eszmecserét. Ha történetesen az ember anyját leqrvázzák arra általában nem nyugodt észérvekkel szoktak válaszolni. Izrael (kérdésnek beállitott) lefasisztázása se különb ennél.
    Mindennek dacára, a korábbi kommentekből láthatóan mégis meg lett kisérelve az észérvekkel való vita. Nem meglepő tehát hogy meddő lett, mivel a leközölt cikknek se cimében, se tartalmában nem volt köze az észérvekhez. (Lásd F.P. pontositását hogy „csipőből”, felindultságból irta amit irt.)

    Akkor most hogy is van, amit szabad Jupiternek…?

    Ami a cikk többi tartalmát illeti, mások már előttem rámutattak a csusztatásokra, pl. a sok évvel ezelőtt készült fotók friss dokumentumként való bemutatására hogy csak egy példát emlitsek. A többi felsorolt negativumban semmi ujat nem találtam amit már nem olvastam régen, máshol és sokszor, már ami a puszta tényeket illeti. Ezeket kivonva maradnak a szerző(k) indulatkitörései. A tényeket az itt jelenlevők közül senki se tagadta. L.N. Anna fogalmazásában, a hamis beállitás verte ki a biztositékot sokakban, magamat is beleértve. A szólásszabadság nem foglalja magában azt hogy zsúfolt szinházban tüzet kiálthassunk. A fasizmus túlélői által felépitett modern zsidó állam könnyed lefasisztázására se ad jogot.

    Azt meg már kezdőmondatomban közöltem hogy nem vesztegetem a szót a Langertől átvett zagyva szövegre.

    A továbbiakban a már elhangzottakra sem.

  55. ha jól emlészem ez a cikk kb egy éve már megjárta ezt a fórumot és ugyanilyen heves, személyeskedésbe átcsapó, vitát kavart.
    Izrael egy érdekes ország amely egyik részről a világ egyik ha nem a legliberálisabb országa másrészről viszont ultrakonzervatív. Az izraeli társadalom a két vég között örlődik meglátásom szerint.
    Ugyanannyira hülyeség fasisztázni, mint apartheid államnak titulálni. Árminnak ez jött le, lelke rajta.

  57. Vannak zavaró elemek az izraeli társadalom működésében..mármint számomra zavaró elemek..például számomra is nehezen érthető, hogy miért nincs polgári házasság..vagy a SAsz párt képviselőinek néhány megjegyzése valóban arcpirító..de ugyanakkor Izraelben van a legnagyobb homoszexuális felvonulás egész Ázsiában, s miközben állítólag diszkriminálják az arabokat, ezek az arabok örülnek hogy Izraelben élnek s nem mondjuk Szíriában…miközben sértegetik a fekete szudáni-eritreai illegálisokat, aközben ezek a feketék szabadon tüntethetnek Tel Avivban úgy, hogy semmilyen vízumok és munkavállalási engedélyük sincs..más országban már simán kitoloncolták volna őket. miközben az etióp zsidók diszkriminációról beszélnek, aközben sokuk közülük készül az egyetemre amiről Etiópiában nem is álmodhattak volna…miközben a halachikusan nem zsidók nem házasodhatnak, aközben többségük az élet egyéb területén semmilyen akadállyal nem találkozik…szóval ez egy ilyen ország..

  58. azért az etiópos megjegyzésed gáz ugyanis nem úgy kellene kezelni h örüljenek h itt lehetnek és fogják be a szájuk ha atrocitás éri őket. teszem hozzá ne is kiáltsanak rasszizmust amikor jogos dolgok miatt vonják őket felelősségre…

  61. P.F. szerintem kritikus Izraellel szemben de nem annyira, mint L.Á. de megtalálta írását repostolta. Nem gondolta végig, nem nézett utána, hogy igaz-e amit ír és milyen hatása lesz/lehet csak postolta. Belesétált a felületesség csapdájába… benézte 🙂

  62. kettös allampolgár vagyok itt élek magyarországon sok igazság van abban amit ir ,de én nem érzem ,hogy értünk agodik ezenkivűl sok potatlanság is megtalálható csak egy példa nem tudok róla hogy izraelben a palesztinok többségben lennének üdv árje .

  63. A palesztinok még nincsenek többségben de egyre többen vannak. Egyébként is erőltetett az ilyen összehasonlítás, mert Izrael kivonult Gázából, s nem is akar épeszű ember oda tartósan visszamenni..Így a gázai palesztinokkal felesleges számolni…
    Pali! Egyáltalán nem mondtam azt, hogy az etiópoknak nincs joguk szólni ha diszkriminálják őket. De nem egyszerű integrálni 130 ezer embert akik egészen más szocio-kultúrális környezetből származnak mint amelyben az átlag izraeli él. felháborítónak tartom, hogy nem fogadják el a vérüket véradásnál és kiöntik, felháborító az is ha valóban injekciózták őket…Te jobban ismered a helyzetüket nyilván..én azt látom, hogy azok az etiópok akik az 1984-es első hullámmal érkeztek jobban beilleszkedtek, mint a Falash Murák akik az elmúlt 15 évben jöttek külön engedéllyel..

  64. az osszehasonlitgatasnak nincs ertelme, de engem valahogy az, hogy a rabbinatuson kellett hazassagot kotnom(annak ellenere hgy nem vagyok vallasos)szoval ez valahogy kevesbe zavart, mintha a felmenoim legyilkolasat intezo haborusbunos horthy szobrat kene kerulgetnem pesten, persze, tokeletes orszag nincs de nekem pl.eleg egy vonamentes orszag.

    fenti kep melle,tovabbi illusztraciokent betehetett volna a szerzo,esetleg egy nagyhasu, nagyorru ,gonosz tekintetu venzsidot,amint penzes zsakot lobal, egy ilyen 30-as evekbeli karikatura is jol illett volna az irashoz

  66. Izraelt fikázni, itt minden szar, meg fasiszta??? Támogatásokat felvenni, segítséget elfogadni, állampolgárságot, jogokat jó volt kapni? Biztonságban vagy mert vigyáznak rad. Ez jó mi? Magyarországon nyomorogtál, ide jössz befogadnak és ahelyett hogy építened az országot csak bomlasztod! Tudod mit Péter meg a bomlasztó barátaid, menjetek át Gázába, éljétek ott, vagy menjetek vissza Magyarországra. Ezt az országot a tűlelők építették fel, a gyerekik! Nem te aki gondolt egyet a Marom klubi sörözésen , hogy buli kijönni Izraelbe! Ez az én véleményem, és aki Izrael ellen van az számomra egyenlő a terroristákkal és a nácikkal.

  67. Színvonala és tartalma révén kis virtuális Hungaryt varázsolt ide ez a kommentáradat. Nem csoda: a magyarság nem etnikum, hanem magyar anyanyelvű etnikumok kultúrközössége. (Olyan, hogy echte magyar, csak a mitológiában létezik, sőt, még ott sem, mert a hét vezér hét különböző törzs szövetségeként adódott elő valamikor a ködös múltban, hogy aztán egymással és a Kárpát-medence őslakosaival, majd szerbekkel, horvátokkal, szlovénekkel, szlovákokkal, románokkal, avarokkal, hajdúkkal, kunokkal, tatárokkal, törökökkel, bosnyákokkal, svábokkal, csehekkel, és lengyelekkel, zsidókkal stb keveredve létrehozzák azt a kultúrközösséget, ami leginkább az Egyesült Államok nemzetéhez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy velük ellentétben, valami égbekiáltó vakságból kifolyólag, sokan még mindig etnikumnak képzelik).
    Annak a Magyarországnak, annak a rosszabb fajta magyarságnak, ami az elmúlt évszázadban oly biztosan állt kétszer is a rossz oldalra, ahol a rosszhiszemű személyeskedés, az irracionális, önellentmondó okoskodás, a másik lejáratása, demagóg populizmus uralja a közbeszédet még ma is, nos ennek az árnya uralja a fenti dühkitöréseket is. Esetenként a neofita asszimiláns reflex, pápábbnak lenni a pápánál.
    Nem véletlen, hogy az itt élő bevándorlók közt az izraeli átlagnál hangosabb az utcai arabellenesség.
    A fasizmus lényegéről sokaknak csak homályos elképzelései vannak, és vakok arra, hogy felismerjék közvetlen környezetükben vagy épp magukban. Igen Flöcsi, a vita lezárására használják jobb helyeken, de rosszabb helyeken, és sajnos ez a jellemzőbb, a vita helyett, a diskurzus ellehetetlenítésére.
    A fenti cikket leközölni szerintem is tévedés volt. Hibázni emberi dolog, de azt beismerni, sőt, nyilvánosan elismerni, már kevesek erénye.
    Peti, minden elismerésem! 🙂

  68. Barbara, én sem mondtam volna mást, köszönöm, hogy ezt helyettem is megírtad. FP kissé félreértelmezi a liberalizmust és a demokráciát, és nincs elég tapasztalata arról, hogy fasisztákkal lehetetlen a párbeszéd, őt még nem verték meg, nem dobálták meg kővel sem nácik, sem terrorista -palánták, sem itt, sem Magyarországon, és nem néztek hülyének sem, hogy megpróbáljanak tőle kicsalni csekk-füzetet, nem lopták meg arabok, szerencsés embernek tartom, aki éppen ezért kissé felelőtlenül beszél… és állandóan elszomorít a posztjaival. Én jártam Hevronban többször is, Jeruzsálem arab negyedében is sétálgattam úgy gyanútlanul, hogy hozzám vágtak kiskölykök dolgokat és csak úgy sütött belőlük az utálat a puszta jelenlétem miatt (pedig akkor még csak turista voltam)… FP nem ismeri a gyűlöletet, – nem az övét persze, hanem azt, ami ellene irányulna- , jó neki, de éppen ezért teljesen elrugaszkodott véleményekkel bír a jelenlegi valóságról… Sajnos. Mert így egészen más színben tünteti fel azt, ami van és ezzel alapot ad az Izraelt rágalmazóknak. De ezt sem érti…Egyelőre.

  69. Hofit idézve: nem érti, de megmagyarázza. Már Kanada diákságát is szivesen kioktatná: „Nemrég önkéntes alapon órát adtam a város egyik középiskolájában a hazaszeretetről. George Fleischer, ha neked nehezedre esik, a te diákjaidnak is szivesen elmagyarázom, hogy mi a demokrácia, egyenjogúság, türelem, pluralizmus, és egyéb nyalánkságok”.

    Kanadának erre tudvalevõleg sürgös szüksége van, hiszen maga a miniszterelnökünk látogatott a minap tifelétek, és nem átallotta Izraelt öszinte, meleg szavakkal illetni. Ezért hát jól vigyázzatok, Ti hálátlan begyepesedett fejü „jobboldaliak” (szélsöbalról – bal szélsõröl nézve ki nem az?) mert még nektek is elmagyarázza. Ja, már megtette. Node ne személyeskedjünk. Az a szentek oldalán álló blogíró elōjoga.

  70. Az állampolgárság származási alapon jár Izraelben. A támogatás az évek hosszú során megrövidült. A lakhatás finanszírozása extrém költségekkel jár. A biztonság? – hát igen, vannak Izraelnél biztonságosabb helyek. Barbara Chana Levinsohn Dóczi retorikája pontatlan és megbélyegző. Miért jó szemellenzővel élni szembenézés helyett? Kiszálltam, tényleg, van jobb dolgom 🙂

  71. röhej. Barbara retorikája és véleménye megbélyegző, FP retorikája és véleménye, ami egy egész államot gyaláz és hoz piszkosul igazságtalan perspektívába, az persze nem… Áááááááá!

  72. Nem, nem röhej. Az egyik a társadalmi berendezkedést és a politikát bírálja, a másik az egyént. Ez pl. lényegi különbség. De tényleg azt gondolom, falra hányt borsó jelen esetben minden érv.

  73. Még egyszer: Izrael politikájának a bírálata nem Izrael-ellenesség, és főleg nem antiszemitizmus. Még csak nem is önutálat, ha az a kritika ráadásul egy zsidótól vagy egy izraelitől jön. LÁ írásából kiderül, hogy sok dolgot nem ismer Izraelben, nem is élt itt hosszabb ideig – ha más nem, akkor arra jó az írása, hogy lássa mindenki, hogy milyennek látják a Izraelen kivüli zsidók Izraelt, és hogy a sok taglit út, reklám, hászbárá stb ellenére miért nem akarnak idejönni élni.

    Molnár Lamos Krisztina: igen, utálnak minket Kelet-Jeruzsálemben, mert anno megszálltuk az ő városzrészét és neki azóta rendezetlenek a viszonyai. Lehet, hogy most anyagilag jobban él, gondolom a jordán megszállás sem volt maga a paradicsom. Viszont neki azóta nincs normális állampolgársága, engedélyeket kell kérnie mindenre, soha nem tudhatja, hogy mikor fogják lerombolni pont az ő házát, hogy a helyére felhúzzanak nekünk egy modern lakónegyedet. Nem látogathatják meg őt az ammani rokonai szabadon stb stb. Az megint más kérdés, hogy ennek mi az oka, más kérdés, hogy mi a megoldás (egyáltalán van-e), viszont az ő szemszögéből nézve mi (illetve a nyugati=izrael-barát világot képvilselő turisták) a megszállók vagyunk. Aki követ dobál, vagy leköp, vagy mondjuk felrobbantja magát, azt meg kell büntetni. De azon is érdemes elgondolkodni, hogy az a gyerek miért éppen követ dobál és miért nem éppen a barátaival játszik. Vannak emberek, akiket ez a helyzet zavar,és próbálnak megoldást találni rá. És vannak olyanok, akik szerint ezek az emberek állatok, a valásuk vagy a származásuk /kulturális örökségük miatt nem is tudnak megváltozni, és a legjobb lenne, ha nem is léteznének.

  74. Lovas Nagy Anna, on nyilvanvaloan nem Izraelben el. 1. Nem feltetlenul es nem kizarolag szarmazasi alapon valhat egy ember izraelive. 2. Aki valoban izraelive valik (fejben, lelkevel, verevel), nem a tamogatasok hatasara valik azza (ha zsido, ha nem zsido). 3.A lakhatasi koltsegek szeles spektrumban mozognak, ahogy -jellemzoen- szeles-e vilagon. 4.Izraelben a gyerekek jarhatnak egyedul iskolaba, Magyarorszagon eszembe sem jutna kiseret nelkul elengedni oket (ugyanez vonatkozik a jatszoterre is). 5. Muszaj volt pontokba szednem a velemenyemet, nem tudtam fonalra fuzni az on altal megfogalmazott gondolatokat. Valoszinuen azert sem, mert mas tapasztalati anyagbol dolgozunk es vizsgalodasaink szemszoge is kulonbozo (bar ez reszben visszavezetheto a tapasztalati alapokra). Izrael a maga mindefele sajatossagaival, egy, a multikulturara nyitott, demokratikus es igen, biztonsagos orszag. Az ottani biztonsagomat, az ott megelt szabadsagommal tudom leginkabb merni. Ugyanakkor az izraeli fold, csak az igazan elkotelezettek szamara elheto (Meglatjuk, szamomra az lesz-e. Ha nem, az nem Izrael hibaja, felelossege. Kilenc evbe telt, amig erre raebredtem.). A pocskondiazoknak, hozza nem erto, hozza nem „erzo” erdeklodoknek javaslom napi szinten kovetni az izraeli hiradasokat es azt kovetoen, fomusoridoben sugarzott, stand-up comedy musorokat. Ez utobbiak inkabb nemzeti politikai, vallasi, kozelet szinezetuek, mintsem celebfelfujt vakerok vacsira.. Izraelben ezek a programok foleg nemzeti onvizsgalattal, onironival atszott musorok, gyakran a politiakai vezetok, iranyado gondolkodok, meghivottkent valo kozremukodesevel. A kozmedia es kereskedelmi media altal sugarzott humor szinvonalabol is tisztan kiolvashato az izraeli demokracia fejlettsegi szintje. Moralizalhatunk mindenfele reszletetken…aaaazt, egyebkent marhara konnyu.. es hihetjuk magunkat akar tevesen is asztadenagy reformer gondolkodonak. A demokratikus valtozasok, reformfolyamatok Izraelben es Kanadaban pl mar onjaro folyamatok, irany-, mertek- es ertekadoan „egyuttMukodesben” tortennek (..ki tudja..talan ez abbol is fakadhat, hogy az emlitett demokraciakban, donto aranyban, nem a hulyek okoskodnak..).

  75. Kedves Lovas Nagy Anna!
    Ha jó a támogatás, akkor legalább abba a tányérba ne köpjön bele, ahonnan ő és nem mellesleg mások is esznek…
    Ha azok pártját fogja valaki, aki náci karlenditéssel köszön, akik a mai napig nem ismerik el Izraelt, aki arról beszél, hogy apartheid van, vagy hogy hobbiból lövöldöznek izraeli katonák palesztinokra, az ahogy Barbara irta, vagy fogalma sincs, hogy mi folyik körülötte, milyen államban él, mi annak az országnak a történelme és kulturális hagyománya, vagy ha tisztában van ezekkel, mégis olyan embereket támogat akik feltett szándéka a családomat, egem, és minden más zsidót kiirtani, akkor tényleg költözzön át Gázába.
    És azt hiszem, elég finoman fogalmaztam.

  76. Senki nem a terroristák és a gyilkosok pártját fogja. Hanem pont azokét, akik szeretnének már végre együtt vagy legalább egymás mellett élni akár két külön államban, akár egy államban a megfelelő kisebbségi (vagy többségi) jogok mellett. Az „akinek nem, tetszik a helyzet, menjen le!” érvelés nem igazán játszik, mert innen már nincs nagyon hova 🙂

  77. Senki nem mondta hogy „akinek nem tetszik…”
    De üres kritikákat hallunk és azokat a hazugságokat, amiket a Palesztin Hatóság terjeszt.
    De konstruktiv javaslatokat egyszer sem hallottunk csak azt, hogy nincs demokrácia, apartheid, stb…
    Halljunk megoldást!
    Mi javasoltunk egyet: ha nem tetszik itt, költözzön át Gázába, vagy a West Bank területére és hajrá! Lehet dolgozni az ügyért aktivan, nem a kását keverni itt, ellenünkl

  78. Fura ez a megfogalmazás a tányérba köpködéssel. Ha jól emlékszem az emberek a saját munkájukból élnek. Nem Izrael állam tartja el a polgárait, hanem a polgárok adója tartja el Izraelt.

    A friss aliyázók persze más helyzetben vannak, de ott is a többség igyekszik mihamarabb munkába állni, mert a támogatás nem elegendő, főleg Tel Avivban.

    Nézze, ez olyan, mint a feminizmusm ahány nő, annyi feminizmus, de alapvetően a demokratikus értékek mentén. Lefordítva, ahány zsidó, annyi Izrael értelmezés, megpróbálok egyenrangúan és nem ultraérzelmesen közelíteni a kérdéshez, noha, ezt nagyon nehéz megtenni. Noha, mindannyian azt gondoljuk Izrael állam megalakulása az egyik legjobb dolog ami történt a zsidósággal. Az sztem egy alapvetően nehezen feldolgozható kérdés milyen áldozatok után. Lett e volna Izrael a Soáh nélkül? És ha már lett Izrael, akkor épp a Soáh után milyen nehézségei támadnak egyrészt az arab fölény gyűrűjében, másrészt a kisebbségeivel vagy a Palesztin fennhatóság alatt élőkkel? A kérdés etikai.

  79. Néhány kedves vagy kedvetlen hozzászóló felveti az ismert kérdést: lett volna-e Izrael a Soá nélkül. Egyesek még állítják is, hogy nem. Nos, szeretnék emlékeztetni arra, hogy a politikai cionizmus alaptétele az, hogy a zsidóság – nép, és jár neki egy saját állam. A cionista kongresszusok ezt a XIX.sz. végétől kristálytisztán megfogalmazták. A Balfour-deklaráció – jól felfogott brit érdekekből – megerősítette. Mire a Népszövetség, az összes nagyhatalom támogatásával, a britekre bízta a zsidó állam megszervezésének segítségét, 30 éves céldátummal. Ez még 1918-20-ban történt. De már akkor is állt Tel Aviv, Petach Tiqva, és több modern zsidó falu, még a török szultánátus uralma idejéből.
    Az, hogy a britek ezután mindent megtettek, hogy az önálló zsidó állam NE alakuljon meg, az más kérdés. De a zsidó állam mindenképpen létrejött volna! – hiszen ez volt a kitűzött célja a zsidóknak, és jóváhagyott terve a nemzetközi közvéleménynek (a volt török birodalom perifériáján megteremteni nagyjából az ókori birodalmak határai mentén az új államokat). A Soá siettette Izrael elfogadását, és növekte lakosságát, a lakosok elszántságát. De így vagy úgy – mindenképp bekövetkezett volna.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .