Éttermi vakkantás

Mikor feleségemmel egy erdei étteremben a vacsora harmadik fogásánál jártunk, észrevettem, hogy két csinos arab hölgy jön be (az egyik kimondottan szép volt). Magi mögé ültek (magi-mögé, hehe) , kávét-süteményt rendeltek, és elégedetten cseverészni kezdtek.

Megjegyeztem páromnak, hogy biztos nem muszlimok, mert azon kívül, hogy nagyon világiasan öltözködtek, az oszlophoz kötözött kutya sem zavarta meg őket.

Nem akarom rasszizmussal vádolni az étterem tulajdonosát, de ott akkor volt egy olyan érzésem, hogy direkt azért tart az étterem-verendán kutyát, hogy elijessze a muszlimokat, ők ugyanis tisztátalannak tartják a kutyákat, a véreskezű terroristákat viszont (többen közülük, nem mind!) mennyei szüzeket érdemlő tisztáknak, de most hagyjuk a nagypolitikát.

Gyaur kutya!

Nemegyszer voltam szemtanúja tengerparti strandon fürdőző, aztán kiskutyuska elől hangosan menekülő nagydarab arab férfiaknak (nagydarabarab… ken?). Hevesen kiabáltak, hogy a kutyatulaj azonnal távolítsa el a démoni lényt, de a gazdi nem fedte fel kilétét, így végül a muszlimok álltak odébb más partszakaszra. Rasszizmus (vagy csak kóbor kutya?).

De visszatérve éttermi vacsoránkhoz: az este akkor vett drámai fordulatot, mikor az egyik zsidó vendég dühösen kijelentette, hogy ő márpedig nem fog kutyaugatásra vacsorázni.
Jó-jó, mondták neki békítőleg, mindjárt intézkednek, és arréb vitték a kutyát. De az kint is tovább vakkantgatott halkan, erre üvöltözve felpattant az idegbajos, és hadonászva közölte, hogy ő nem eszik tovább, ez tarthatatlan, mi ez, állatkert?! A vezetőnő is felpörgött persze, udvariasan kiabálva közölte a vendéggel, hogy a kutya az övé, a helyhez tartozik, az étterem szerves része, ha nem tetszik neki, akkor viszontlátásra.
Erre főhősünk megnyugodott (itt többnyire ezt a nyelvet értik).

Ha Izraelben ingyen akarsz vacsorázni, egyszerűen beülsz egy erdei étterembe, bőségesen teleeszed magad, aztán a harmadik fogás vége előtt felpattansz, heveskedve tiltakozol kicsit a madárszóra, vagy tücsökcirpelésre, és – fizetés nélkül – felháborodva távozol.
A végén még a dolgozók örülnek majd, hogy nem törted szét a berendezést.

További képek a helyszínről: