Mózesnek hívták. A szürkekabátost a hegyoldalban. A hegy oldalának egy olyan pontján, ahonnan nem lehetett továbbmenni. Se vissza. Sele. Sefel. Mózes sem tudta, hogy hogy tudott egyáltalán odamenni és szerintem arra gondolt, hogy mi a fenét keres itt egyáltalán, ha ilyen tehetséges hegymászó. És egyáltalán. Mi a fenét keres itt. Hiszen ez rohadt magas és durva meredek. Hogy cseszhetett el ennyire mindent?
Mózes elég kellemetlenül érezte magát, amiért ott állt alatta az úton egy tűzoltóautó meg a tűzoltóautó által megállított, továbbmenni képtelen négy autóbusz utasközönsége, és most mind őt nézték. Mózes először nem is értette, miért jött ez a tűzoltóautó oda a hegyoldal alá. Körül is nézett, hogy mi ég. Úgy tudta, csak a tűzijátékkor szokott égni ez a hegy, most meg, úgy tudta, nincs is tűzijáték. Nem gondolta volna, hogy észreveszik a szürke kabátjában. Azt hitte beolvad.
Mózes aznap reggel egyáltalán nem azzal ébredt, hogy na, akkor ma dél körül ő öngyilkos lesz. Ugyanis nem akart öngyilkos lenni. Mózes szerintem azért ereszkedett le arra a bizonyos pontra a hegyoldalon, hogy be tudjon nézni a hegyoldallal szemben levő fürdő ablakán.
Mózesnek piszkosul izzadt a keze, ahogy a hideg szélben lehúzta szürke kabátjának a cipzárját és küldött egy esemest a barátjának mielőtt felülről odaértek volna hozzá a hevederes tűzoltók a kötélen. Mózes annak a barátjának küldött esemest akivel a minap a kocsmában megbeszélték, hogy van ez az ablak a fürdő oldalán. Mindig nyitva. Női napokon is. Márpedig ebbe a fürdőbe piszkosul jó nők is járnak. Mózesnek akkor is izzadt a keze, amikor erre ivott a barátjával és a korsók letétele utáni rövid csöndben elképzelte az odajáró piszkosul jó nőket. A régi, mindig nyitva levő ablakon át. A gőzben. Az olyan gőzben, amiben azért még lehet látni. Mindent.
Mózes leginkább örült, amikor odaért hozzá a tűzoltó a kötéllel, és szerintem meghökkent kicsit, amikor a tűzoltó rákiabált, hogy ember! Ne tegye! Ne ugorjon! Az élet olyan szép. Dehogy teszem. Mondta Mózes. Hülye lennék leugrani. Ilyen magasból. Hát nem akar meghalni?! Kiabálta az arcába a meglepett tűzoltó. Dehogy akarok mondta Mózes. Mondjuk túl jó kedvem nincs. Mi a baj?! kiabált a tűzoltó. Nekem nyugodtan elmondhat mindent! Amúgy Kovács Kettő Károly vagyok! kiabálta a személyes kontaktus miatt. Mózes, felelt Mózes. Az a baj, hogy, mondta és a fürdő nyitott ablaka felé mutatott, hogy nézze csak! A tűzoltó lehajolt és benézett az ablakon. Látja? folytatta Mózes. Összekevertem. Ma férfinap van >>