Úgy gondoltam, hogy nem árt ha itt is megjelenik ez a levél…
„Kedves Barátaim!
Nemrég találkoztam egy weboldallal, amely valótlan állításokat fogalmaz meg a L’art pour l’art Társulatról és rólam.
Hova-nem-tartozásom tisztázása érdekében, valamint a félreértések elkerülése végett szeretném elmondani, hogy attól, hogy a L’art pour l’art Társulat tagjaként a magyar abszurd humor egyik képviselője vagyok, még nem vagyok nemzetgyalázó. A magyar nyelv teremtő játékosságát erősen kihasználó Besenyő Pista Bácsi figurája ellenére sem vagyok nemzetgyűlölő „ballib”.
Az említett weblapon az is ki van írva, hogy én zsidó vagyok. Ezt honnan veszik? Engem ugyanis nem kérdeztek. Csak úgy ránézésre, úgy gondolták? Attól, hogy valakinek nagy az orra, mint például nekem, attól még nem lesz zsidó. De valójában ez nem baj, én nem szégyellem, hogy így nézek ki, egyaránt szeretem a zsidókat, csak úgy, mint a többi etnikumot. Van több zsidó barátom, de német, angol, szlovák és még cigány származású is! Miért kéne bármit erről gondolni? Mindenki valaki. A különböző emberek, akiket ismerek, mindenféle népcsoportból vannak összekeveredve. Az én családom – eredetileg „van Laar” – Hollandiából jött át Erdélybe még a reformáció idején. A „Laár” név tehát holland eredetű, és nem a zsidó „Lőwe” névből lett elfogadhatóvá alakítva… Egyébként attól, hogy valaki zsidó származású, még nem magyargyűlölő, és nem a nemzet ellensége.
Másfelől, bár több mint húsz éve foglalkozom az ősi magyar szellemi hagyománynak, a javas-hagyománynak a mába való átültetésével, mégsem vagyok „magyarkodó”, jobb oldali, nacionalista és antiszemita. Sok magyar hagyományőrzőt ismerek, akik nem fajgyűlölők, nem zsidóznak vagy cigányoznak, hanem a rendkívül értékes magyar kultúra feltárásán és életben tartásán munkálkodnak. Ugyanakkor attól, hogy valaki fontosnak tartja népének szellemi kincseit, még nem soviniszta vagy fasiszta. A magyarság igazi ereje ugyanis nem a kakaskodásban és a hangoskodó szájtépésben rejlik, hanem a bölcs találékonyságban és abban a speciális gondolkodásmódban, amely a csodálatosan mély értelmű magyar anyanyelvből fakad.
Én magam úgy vagyok felépítve, hogy van egy jobb kezem és van egy bal kezem is. Mindkettőt használom. Hülyeség lenne a bal kezemet a jobbal tépni, vagy a jobb kezemet a ballal marni. Ugyanígy hülyeség, hogy itt ma Magyarországon a jobboldal ellensége a balnak, és a baloldal ellensége a jobbnak. Ez egy mesterséges kitaláció. Ez azért lett így kitalálva, hogy a szerencsétlen emberek, két pártra oszolva egymást gyűlöljék, miközben valójában nem is ők okozzák egymás problémáit.
Itt az idő, hogy átlássunk a szitán, és mi magyar emberek tartsunk össze végre egymással szeretetben, bölcsességben, függetlenül attól, hogy milyen etnikumok vére keveredik az ereinkben!
Szeretettel: Laár András”
(megjelent Laár András Facebook-oldalán)
Szia Peti!
Kiváló írás, sajnos ez van. Nagyon örülök,hogy felhívtad rá a figyelmemet és én is azt fogom tenni.
üdv.,
Kati
Egyet értek. Milyen jó lenne, ha az összetartozás ereje dolgozna Magyarországon is!
Már a teremtés könyvének 3. részében olvashatunk az ellenségeskedésről.
Miután Istennel szembeszállt Lucifer merő hatalomvágyból és kígyó képében sikeresen megkísértette az első emberpárt,rögtön elkezdődött az ujjal mutogatás.
Éva közölte,hogy a kígyó szedte rá,Ádám oldalbordáján keresztül magát Istent is vádolta:”Az asszony,akit mellém adtál,ő adott nekem,s evém a gyümölcsből.”Micsoda társat adtál nekem,aki vesztemet okozta,holott nemrég még örömében kiáltott:”Test a testemből,csont a csontomból!”Váltóznak az idők.
Ami nem változott azóta sem,az Isten hűsége és szeretete,s az ősellenség,aki a világ teremtése óta embergyilkos volt,s azon örvendezik,amin Isten sír.
Örvendezik,mikor az emberek gyűlölik egymást szeretet helyett,mikor önvizsgálat helyett másokra mutogatnak,mikor viszályt szítanak.
Politikai és gazdasági szinten is igen káros az ellenségeskedés.
Az összetartás mind a családban,mind a társadalomban,mind pedig az emberiség,sőt a személyes élet szempontjából is épít és előrevisz.