A mezőn a zöldtejes kecskék elég rosszul érzik magukat. Van egy beteges rivalizálás köztük és a fehértejes kecskék között. A zöldtejes kecskék igazából, titokban fehértejes kecskék szeretnének lenni. A fehértejesek meg, bevallva bevallatlanul, egytől egyig arról álmodnak, hogy egyszer tehenek lesznek. Ez a hierarchia valamelyest bomlasztóan hat a csapatszellemre, de mivel minden zöldtejes tudja, hogy a gazda igazságos és rendes (a fehértejesek már rájöttek, hogy ez nem így van), ezért mindegyik bízik benne, hogy ha szorgalmasan legel és elég zöld tejet csinál, akkor előléptetik a fehértejes csapatba. Állítólag van egy külön, nagy titokban tartott legelő, olyan kecskéknek akikkel még sosem beszélt senki, és azt sem lehet tudni, hogy milyen színű a tejük, bár a legtöbben sárgára tippelnek.
“A mezőn” bejegyzéshez egy hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Peti!
Lyukasórám van. Szörfölgetek a neten. A természet érdekel, a fák, virágok és a gyökerek. Nálad mind megtaláltam. Kedves, vicces oldalak. Szeretem olvasgatni. A gyökerekről szólókat leginkább.
Frankanyut puszilom! Említsd meg neki, h létezem. A testvérein kívül én voltam az első picibaba, akit előttetek nagy szeretettel a karjaiban tartott. Van róla képem is valahol. Olyan gyönyörű ősanyus és nevetős. Még a múlt évezredből, a múlt századból…
Üdv! Bodicsi Erzsi