Az elmúlt évtizedben Izraelben nőtt a vallásosok és az ultraortodoxok száma, miközben csökkent a hagyományőrzők és a világiak aránya. 63% nem keveri a húsost a tejessel, de 65% szombaton is néz tévét. És mennyien várják a Messiást?
Az izraeli zsidók 80%-a hisz Istenben. A vizsgálat két előző felmérésnek a folytatása, melyet 1991-ben és 1999-ben végeztek, és az eredmények közötti összehasonlítás azt mutatja, hogy míg a 90-es években bizonyos visszaesés volt észlelhető a zsidó hagyomány iránti érdeklődés terén, a 2000-es években növekedés következett be, gyakorlatilag visszatért az 1991-ben mért értékekre, sőt, azt meg is haladta.
Jutalom és büntetés
A kutatás első része a valláshoz való személyes viszonnyal foglalkozott. Általánosságban elmondható, hogy a zsidók 2009-ben nagyobb arányban vallották magukat vallásosnak vagy ortodoxnak, mint tíz évvel ezelőtt: 3% vallásellenes világi (a 1999-es 6%-al szemben), 43% világi (46%-al szemben), 32% hagymányőrző (33% 99-ben), 15% vallásos (11%), és 7% ortodox (5% 99-ben).
Bár a megkérdezettek 46%-a világinak határozta meg magát, kiderült, hogy ez nincs közvetlen összefüggésben a természetfölötti erőkbe vetett hittel, vagy a zsidó vallás igaz voltával. Azon a tényen kívül, hogy ötből négy izraeli zsidó hisz Istenben, a kutatásból az is kiderül, hogy 77% meg van győződve, hogy „felső erők” irányítják a világot, 72% úgy véli, hogy az imának az ember állapotát javító ereje van, 67% hiszi, hogy a zsidó nép kiválasztott nép, és 65% gondolja, hogy a Tóra és a parancsolatok Isteni eredetűek. A megkérdezettek 34%-a szerint ha egy zsidó nem tartja be a vallási törvényeket, ezzel az egész zsidóságot veszélyezteti.
Az emberi viselkedés következményeivel kapcsolatban 80% gondolja úgy, hogy a jócselekedetekért jutalmat kapunk, 74% szerint pedig a rossz cselekedetekért meg leszünk büntetve. 56% hisz a halál utáni túlvilági életben, 51% pedig a Messiás eljövetelében.
A kutatásból kiderül, hogy az izraeliek még a judaizmushoz fűződő általános hitüktől is nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy az élet nagy mérföldköveit jelző eseményeken fontos a hagyományos zsidó szertartásokat betartani: 92% gondolja így a körülmetéléssel kapcsolatban, 92% a családban bekövetkezett halálozás utáni Sivával kapcsolatban, 91% szerint fontos a Bar micva, 90% véli úgy, hogy az elhunyt szülők után Kaddist kell mondani, 86% hiszi, hogy zsidó hagyomány szerint kell a halottat eltemetni, és 83% gondolja azt, hogy a Bat micva megrendezése is fontos.
80% vélte fontosnak, hogy rabbi áldásávasl történjen a házasság, ugyanakkor a megkérdezettek mintegy fele (51%) úgy gondolja, hogy a rabbinátust megkerülő polgári esküvőt is be kell vezetni.
Szombat és ünnepek
A vallási törvények isteni eredetét vallók magas aránya ellenére a válaszadók csak mintegy harmada felelte azt, hogy „nagyon”, vagy „a legkissebb részletekig” betartják a szombatot.
A legtöbb izraeli zsidó valamilyen módon fenntartja a szombat hagyományos külsőségeit: 84% a családdal együtt tölti, 69% különleges vacsorát rendez, 66% meggyújtja a szombati gyertyát, és 60% csinál Kidust. Ezzel szemben 65% néz tévét vagy hallgat rádiót a pihenőnapon, és 52% lóg a világhálón. Szombaton 37% sportol, vagy a tengerpartra megy, 29% házon kívül szórakozik, vagy étterembe megy, 16% vásárol és 11% dolgozik.
A szombathoz hasonlóan a zsidó ünnepek is megbecsült helyet kap az izraeli lakosság körében. A kutatásban résztvevők 85%-a véli úgy, hogy fontos megtartani az ünnepeket a hagyomány szerint: 82% gyújtja meg a Hanukai gyertyát, 68% böjtöl Jom Kippurkor (teljesen, vagy részben) és 67% nem eszik kovászosat Peszahkor. Ezzel szemben csak 36% vesz részt a Purimi Eszter könyve olvasásában, és 20% a Savuoti egészéjszakás tóratanulmányozáson.
Ez kóser?
És most az ünnepekről –mikor rendszerint mindenféle finomsággal dúsan megterített asztal körül ülünk- a kóserságra. A legtöbb izraeli zsidó „kóser” ételt eszik otthon (76%), és kicsivel kevesebben ügyelnek erre házon kívül is (70%). Ezzel együtt csak 63% ügyel arra, hogy ne keverje a húsost a tejessel. 72% állítja, hogy sosem eszik sertéshúst, amit leggyakrabban a vallási tilalommal magyaráznak.
További adatok azt mutatják, hogy 71% szerint fontos a Tórát és egyéb zsidó vallásos irodalmat tanulmányozni, de csak 10-20% teszi ezt a gyakorlatban. 13% konzultál rabbival személyes ügyekben és 24% látogatja az igazak sírjait.
A közvéleménykutatás első részének a szegmentálása azt mutatja, hogy a keleti zsidók közt több a vallásos, és kevesebb a világi. A magasabb fizetéssel rendelkezők, vagy a magasabban képzettek között több a világi és kevesebb a vallásos.
Egyház és állam
A kutatás második része a résztvevők, vallás és állam közügyekbeni megjelenéséhez való hozzáállását vizsgálta. A legérzékenyebb és robbanásveszélyesebb kérdésben az ortodoxok 85%-a és a vallásosak 49%-a vallotta azt, hogy abban az esetben, ha a vallási parancs ütközik a világi törvénnyel, vagy a demokráciával, az előbbinek fognak engedelmeskedni. Ezzel szemben a anti-vallásos világiak 84%-a, és a szimplán világiak 65%-a a demokráciát részesítik előnyben. A hagyományőrzők 48%-a felelt úgy erre a kérdésre, hogy „néha ennek, néha annak”.
Összességében a megkérdezettek 44%-a a demokratikus törvényeknek engedelmeskedik, 20% a vallási előírásoknak, és 36%-nak nincs egyértelmű állásfoglalása.
A zsidó társadalom jelentős többsége van a hétköznapi tevékenységek szombati megengedése mellett: 68% tartaná jónak a kávéházak, éttermek és mozik szombati nyitvatartását, 64% támogatja sportrendezvények pihenőnapi megrendezését, 59% szombaton is üzemeltetné a tömegközlekedést, és 58% gondolja úgy, hogy ezen a napon is ki kell nyitni a bevásárlóközpontokat.
A legtöbb izraeli zsidó azt állítja, hogy érdekli, vagy nagyon érdekli az egyház helyzete Izrael Államban (65%), és a „zsidó állam” fogalom jelentése (70%). A lakosság fele szerint úgy kell a közéletnek folytatódnia, ahogy eddig, negyede szerint vallásosabbnak, másik negyede szerint pedig kevésbé vallásosnak kell lennie.
Sok izraelit foglalkoztatja a „Ki a zsidó?” kérdése, és elfogadják Izrael állam hivatalos álláspontját, mely az ortodox betérést fogadja el. 73% gondolja úgy, hogy aki betért, az zsidó, még akkor is, ha nem tartja a vallást. 48% szerint az is zsidó, aki nem ortodox rabbi által tért be, 40% zsidónak fogadja el azt, akinek csak az apja zsidó, és 33% véli úgy, hogy az is zsidó, aki annak tartja magát.
A különösen átfogó kutatást, az Avi Chai Alapítvány (AVI CHAI Foundation) felkérésére 2009-ben, az Izraeli Demokrácia Intézet (The Israel Democracy Institute) Guttman Központja végezte, 2803 izraeli zsidó (reprezentatív minta) szemtől szemben való személyes meginterjúvolásával. A felmérés eredménye a Ynet izraeli portálon lett közzétéve (fordította és szerkesztette: frankpeti). A 60 grafikonnal illusztrált 120 oldalas teljes dokumentum PDF formátumban itt tölthető le: angol >> :: héber >>