Péntek este Magival elmentünk az Úttörő Hegy kibucba (Kibutz Har Chalutz, קיבוץ הר חלוץ) reformzsidó szombatfogadásra a helyi zsinagógába, ahol először találkozott a karmieli Lélekbarát (Yedid Nefesh, ידיד נפש) és az itteni gyülekezet. Útközben, fenn a hegytetőn, ahol egy mély völgy végződik, olyan sűrű felhőbe keveredtünk, hogy azt hittem, ez a túlvilág, reflektorral sem láttunk semmit, tapogatva jutottunk előre a kocsival. Nem baj ha belegurulunk valami szakadékba, gondoltam, mert a túlvilágnak már úgysincs túlvilágja, de ha lenne, és ez volna a mennyország, akkor a másik mennyország biztos nem ködös, ott nyilván folyton süt a nap, ha meg csak álmodnék, a zuhanás utáni puffanás alőtt úgyis felébredek. De nem is erről akartam írni, hanem a kutyáról. Na majd legközelebb…