– Figyejj má!
– Nu?
– Te nem érzed néha úgy, mintha nem is léteznénk? Sokszor az a fura érzésem van, mintha valaki írna engem. Mintha csak egy szereplő lennék. Csak az van igazából, amit itt és most, ebben a pillanatban mondok neked. Mintha ezen a pillanaton kívül nem is lenne életem. Érted?
– Nem.