Miért szeretem Ruth-ot, Esztert viszont nem? Miért metéltettem körül a fiaimat, és hagytam abba a templombajárást? És miért akarok egy kis poklot a mennyben?
Domináns zsidóságélményed: Állni a vécében és nézni, hogy körül vagyok metélve. A szüleim minden kényszer híján metéltek körül, én is minden külső előírűs nélkül tettem ugyanezt mindkét fiammal. Minden valószínűség szerint, ha kényszerítettek volna, nem szabadultunk volna meg az előbőrünktől.
-
Melyik bibliai személyiséggel találkoznál szivesen, és mit mondanál neki? Ábrahám ősapánkkal, hogy megmondjam neki, hogy mit gondolok róla, és arról, hogy felháborító módon beleegyezett a fia feláldozásába.
-
Melyik parancsolat tetszik? „Ne kívánd…”, mert ez a parancs a szívben van, láthatatlan, senki nem tudja, hogy megtartod-e, vagy sem, csak te magad.
-
Mit mondott Mózes Istennek, miután a Sínai hegyen átvette tőle a törvénytáblákat? Szerintem túl sok a tíz parancsolat, tehát nyilván azt mondta neki „talán lehetséges –mert nagyon kívánatos-, hogy kevesebbel is megelégedhettünk volna”.
-
Yom kipurkor a zsinagógában vagy, otthon böjtölsz a számítógép előtt, vagy könnyvel a kezedben, estleg minden a szokásos hétköznapi módon folyik? Yom kipurkor élvezem a csendet magam körül. Bárcsak lenne még néhány ilyen nap, nem a böjt, hanem a gondolatok miatt.
-
Mikor imádkoztál utoljára, vagy voltál a zsinagógában? Talán 30 évvel ezelőtt, mikor a gyerekeim még kicsik voltak, és szerettem volna, hogy megismerjék a zsinagógát és tudják, hogy mi az az imádság. Miután nem szép dolgokat hallottak ott az apjukról, nem mentek többet.
-
Rabbi, vagy vallásos ember, akit különösen tisztesz: Én minden rabbit és vallásos embert tisztelek, aki mint magánember fordul hozzám, és nem mint az egy élő Isten különleges földi küldötte.
-
Hogy néz ki a te menyországod? Remélem, hogy az én menyországomban lesz egy kis pokol is –nem túl sok-, mert anélkül túl unalmas lenne.
-
Mi szerinted a legfinomabb zsidó étel? Nem tudtam, hogy van „zsidó étel”. Talán vannak ételek, melyeket bizonyos zsidók különlegesen is szeretnek –ez sem biztos-, de ez a tény nem teszi a töltött halat, vagy a sóletet „zsidóvá”.
-
Mit törölnél ki a zsidó naptárból? Csökkenteném a gyásznapokat. A gyászoláshoz és az emlékezéshez nincs feltétlenül szükség különleges napokra.
-
Melyik zsidó ünnep a kedvenced? A pünkösd, mert a Tórában Ruth könyvét szeretem a legjobban. Tetszik az ötlet, hogy éppen egy betért moábita lett kiválasztva, hogy a zsidók ősanyja legyen.
-
Melyik bibliai történetet nem kedveled? Eszter könyvét. A mai napig nem tudom megérteni, hogy miért kell a zsidók örömének a pogányok lemészárlásához kapcsolódnia.
-
Mit kérsz Istentől? Nincs kérésem Istentől, mert az én istenem nem nyilvános panaszláda. Isten bennem van, és minden amit kérek tőle, gyakorlatilag magamtól kérem.
(Interjú Yossi Sarid-dal, a volt izraeli oktatási miniszterrel. Megjelent a Ynet-en. Fordította: frankpeti)
Remélem, Peti, nem mindenben azonosulsz az interjúalannyal…
Csak a végén derült ki, hogy nem Rólad van szó és csak a címben kiemelt részekkel értesz egyet!? Miután olvasás közben elhatároztam, hogy válaszolok és kérdéseket teszek fel, most már csak ez maradt megjegyzésként: nekem M.o.-n élőként -és akit másként neveltek- vannak problémáim ill. megválaszolatlan kérdéseim, de Peti neked se könnyű?
Péter: nagyon hasonló a gondolkodásom
Kati: nekem nincsenek kérdéseim, mert mások válaszai sosem elégítettek ki, így végül beértem a sajátjaimmal, amikkel egész jól elvagyok 🙂
Szintén végig Pétert hallgattam, egyedül azt nem tudtam helyre zökkenteni, hogy „mindkét fiammal”.
a 8. kérdésre adott válasz már-már megvalósítható:
http://www.reuters.com/article/2011/11/05/us-italy-giotto-idUSTRE7A417420111105
Érdekes és tanulságos!