Magival három napig Eilat-on voltunk. Fürdőváros, de feleségem törött keze miatt sem a Vörös-tengerben, sem a szálloda strandjában nem fürödtünk. A kádban viszont igen. Az egyik nap gyalog elsétáltunk az északi kikötőtől a déli partig, ami kábé három órás út. Másnap üvegfenekű hajóval, aztán busszal is megtettük ugyanezt az utat. Séta közben fényképeztem ezt a fotót:
hosszú ideje a kikötőben rekedt, eladásra váró, rendszámtábla nélkül porosodó autók. Magamat is a helyükbe képzeltem…
Összegezve: egy igen kímélő nyugdíjas pihenés volt. És még ez is izomlázat okozott…
🙂