Nem akarok sokat hozzátenni a fotóhoz, csak annyit, hogy nehéz napokat élünk, de nem csüggedünk, ha sivatagos, bozótos is a terep, átverekedjük magunkat rajta, mert nincs más választásunk. Jön még szebb korszak is nagycsaládban, kiscsaládban, amen amen.
Maginak eltört a keze (gipszben van), tegnap más miatt kellett kórházba szállítani, apunak ma erős szívinfarktusa volt, katéterezték, az intenzív osztályon fekszik, és akkor még nem beszéltem anyu súlyos betegségéről, meg más Frank-nyavalyákról…
Néha nagyon nem könnyű, hiába erőlködünk, semmi nem megy, illetve minden megy, csak a (látszólag) rossz irányba. Minden elromlik, elvész, megakad, betömődik, leég, összeomlik, és ilyenkor hajlamosak vagyunk nem észrevenni a melletünk kacarászó kisgyereket, a fákon csivitelő madárkákat, a közeledő esküvőt, és a négy gólt, amit tegnap rúgtam sérülés miatti féléves távolmaradás utáni első meccsemen.
Peti! Imádkozunk értetek, remélem, kitaláltok ebből az erdőből!
köszönöm Peter, az imák meg fognak halgattatni!!
mi tortent??
Nagyon megrázott bennünket a hír!
A sajoszentpéteri gyülekezetben közösen is imádkoztunk, és egyenként is hordozzuk imába Sándort és Ilonkát.
Sokan tisztultunk és növekedtünk hitünkben általuk.
Az ÚR JÉZUS őrizze , legyen velük és áldja őket!
A családnak pedig sok erőt és kitartás kívánunk!
Testvéri szretettel: Éva néni
Petikém,nagyon megdöbbentett a hír,nagyon veletek vagyok gondolatban,imádkozom értetek,(itt az egész családot értem,de főként a szüleidet).
köszönöm a bátorításokat 🙂
Mit lehet ezekre írni amit nem törölsz ki ha visszaolvasod? Ezt nem fogom kitörölni akármilyen „semmitmondónak” tűnik is,mert szeretném ha tudnád,hogy megrendít és rosszul esik ez a sok baj ami ért titeket és csak döbbenten hallgattam mikor anyu elmondta Sanyi bácsit…Tényleg nagyon sajnálom és remélem ezután jobb dolgok jönnek..!
Csak most olvastam a komor híreket, gondolatban Veletek vagyok. Azóta eltelt pár nap, remélem Édesapátok jobban van.
Apu jobban van, már nincs az intenzív osztályon, remélem nemsokára hazaengedik 🙂
Köszönöm mindenkinek az együttérzést, bátorítást (Bogi, a te hozzászólásod sem volt „semmitmondó”, sőt…)