Odamennék

Jó ha értesz valamihez, mint például Zoli a vezényléshez, mert a tudat, hogy más ehhez nem ért, legalábbis kevesen, azok is többnyire keveset, biztonságot ad.

Szivesen tartanám neki a kottát, meg lapoznám is. Szeretnék csatlakozná hozzá, mert lehet, hogy tök jól tudnánk csinálni valamit együtt. Mondjuk ha burkolnánk, lehet hogy ő keverné jól a ragasztót, de én lennék a menő az illesztésben, és bár nekem jól menne  az illesztés, ügyetlen lennék a keverésben.

Jó lenne megkérdezni, miért kiabálsz. Belül megrettenek, ha felemelik a hangjukat. Az oviban is féltem az egyik ovónénitől, mert nem szeretett azért, mert az öcsémet jobban szerette, és volt, hogy hangosan rámkiabált. A paplan alatt gyakran sírtam miatta.

De jó lenne mellédállva megmondani, hogy jók nézel ki, feszes a bőröd, és fitt vagy. De nem teszem, mert félreértenéd.

Odamehetnék hozzád, mert szeretek főzni, és érdekelne pár arab étel receptje, de nem merlek megkérdezni, mert így nőttem fel, hogy távolról méregesselek, pedig nagy haverok lehetnénk, kicsit beborozva csapkodnám a hátad, hogy elszúrtad a rántást, te meg röhögnél, hogy nem bírom a csípőspaprikát.

Szeretnék szembe ülni veled, és játszhatnánk egy sakkpartit, és nem hagynálak nyerni.

Megbeszélhetnénk, hogy gyerekként még magyarul álmodtam, és röhögnénk, hogy te meg hiába vagy Lukacs, nem beszélsz magyarul, aztán meg elmennénk a sivatagba egy éjszakai wádiba rejtett dolgokat művelni.

Kiállhatnánk a ház melletti parkolóba megnézni, hogy parkol egy nő, hogy aztamindenit, ezt jól megúsztuk, majdnem belémjöttél apám, holnap jössz a meccsre?

Szeretnék odamenni hozzád a kis nyamvadt asztalodhoz, hogy miért nem szeretsz. Látod, suttognám sóhajtva, így múlik az idő, és visszamennék dolgozni.
Egyszer úgyis odamegyek valakihez. Talán