Revioli

Egy bunkerben ülök, fehérek a betonfalak és ventillátor nyomja be a forró levegőt. Aztán megunom az ücsörgést, elmegyek tésztát gyúrni a laborba, és bár először csinálok ilyet, jól sikerül, megtöltöm túróval, és cikkcakkosra vágom, így lesz belőle túrós revioli.

Ebéd után a hegyet nézem, néha elbóbiskolok, de mindig újraébredek és továbbnézem. Aztán drúzok és beduinok jönnek, hangosan, ugatósan beszélnek körülöttem, cigifüstöt fújnak az arcomba, de még így is jól látható a hegy.

Elmennek. Ismét csend van. Valami zúg valahol.

Lebicsaklik a fejem és a hit nélküli emberről álmodom röviden, aki olyan mint a traktor nélküli madár. Fülsüketítő robajjal elhúzó vadászgépek ébresztenek. A hegyioviban a picigyerekek biztos Magi lábához szaladnak rémülten, ő meg csitítgatja őket, hogy ne sírjatok, ezek a mieink, ez csak a légierő. Egész rajokkal húznak el. Valaki megjegyzi mellettem, hogy na, ez elkezdődött, mindig mondtam, hogy ezen a nyáron tör ki.

Eszembe jut, hogy nemrég mikor Reuven betöltötte a 14-et, másnap felhívtak a bankból, hogy akkor már ő is nyithat bankszámlát, hát nyitott magának, kártyával, titkos kóddal, mindennel, most már csak pénzt kell ráutalni.

Az is eszembe jut, hogy Reuven banner-t készített egy rabbinak 200 shekelért. Te csinálod, a te pénzed, mondtam neki nagylelkűen.

Kiszedte a laptopjából az elemet és kérte, hogy dugjam el, hogy ne legyen egész nap az interneten. Két teljes hétig bírta.

Mikor nagyobb családi körben néztönk egy tökjó filmet és odaértünk, hogy a főhős olyan Dávid-Batsheva-s módon a tetőröl lesi a meztelenül napozó nőcikét, Reuven megjegyezte, hogy „de szép zöld a fű”. Később állította, hogy nem látta hogy a csaj csupasz, mert túl kicsi volt. Hát akkor én hogy láttam?

Revioli” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.