Persze hogy elvörösödtem, mikor hat nő lelkesen körbevett, hogy boldog negyvenedik szülinapot kivánjon. Hirtelen jöttek, teljesen a falhoz szorítottak, már nem tudtam továbbhátrálni mikor sorra puszira ugrottak, persze volt kézfogó, ölelő, veregető, pofozgató is. Ahány nő, annyi köszöntő.
– Hú de piros a füle! – nevetett egy szőkeség.
– Hát persze, mikor ennyi jócsaj szorosan körülveszi. – mondta egy vörös göndör.
– Először is nem vagyok zavarban, másrészt nem mindegyikőtök jócsaj, harmadrészt a ti képetek is tiszta vörös. – feleltem, aztán mikor kérdezgetni kezdtek, hogy ki a nemjócsaj, azt válaszoltam, hogy „na jó, mindenki bombázó”, csak hogy kopjanak már le, és valóban, néhány, korral kapcsolatos rutinmondat után lassan szétszéledtek, maguk után húzva parfümös illatfelhőiket.
Egyébként meg nem csak az én életemben vannak említésreméltó események: az utóbbi hetekben tíz kolégám közül egy megnősült, egy férjhez ment, egynek halálra gázolták a tesóját, kettő rákos lett, egynek agyvérzése volt, három meg teherbe esett.
Ha nem csak nők kívánhatnak boldog szüli napot, akkor én is hadd gratuláljak és kívánjak örömteli születésnapot!
Gondoltam rád – jelzett a mobilom minden kollegám füle hallatára. Isten éltessen!