Tücsök

A hangjáról megismerem, hogy ugyanaz a tücsök ciripel a szalonban, aki egy hete jött be, pedig azt hittem, hogy már rég kipusztult. Akkor este Beni vette észre, mikor filmet néztünk, előbb csak a konyhából szólt, aztán a film végefelé Éva lett rá figyelmes, hogy a szalonpadlóról nézi velünk a tévét. Éjjel, mikor a tesók már hazamentek, kinyitottam a szúnyoghálót, hogy visszamehessen a kint zenélő barátaihoz. Az ágyból halgattam szomorú cirpelését, és drukkoltam, hogy találja meg a kijáratot, aztán mikor elaludtam, azt álmodtam, hogy nem ment ki, hanem behívta az összes barátját a mezőről, hogy ez egy tök jó hely, jó filmek mennek, meg minden. Tücskök, sáskák, bogarak lepték el az ágyamat, még a paplan alatt is volt belőlük.
Másnap csend volt, de estére újra megszólalt valami bútor mögül. Na jó, gondoltam csalódottan, ez itt akar elpusztulni. És tényleg, harmadnapra végleg elnémult.
Erre most újra ciripel.