Félálomban gondolok valami jót, és azt hiszem, másnap is emlékezni fogok rá, de tévedek.
Nem emlékszem, és olyan fájdalmasan hagy cserben a memóriám, hogy az fáj. Ha lejegyzem a gondolatokat, és címszavakat hagyok magam után, hogy akkor arról majd holnap jól eszembe jut és újra élményszerűvé összeáll, hát másnap nem áll össze, csak buta, tehetetlen szavakat olvasok és rácsodálkozok a jegyzeteimre, hogy ezt ugyan minek írtam föl? Ha a teljes mondatokat leírom, kerek történetet fogalmazok, akkor talán, de akkor is lehet, hogy másnapra már nem jelent semmit az a mondat, és csalódással vesztem nyomát az örömnek, amit tegnap félálomban vagy berúgva okozott.
peti,
sose rugj be, se bele
de megittasodni se feledj olykor
ha kell
🙂
nem szoktam berugni, csak költői túlozni
🙂