Tengerbe köpni

Két napra víz mellé mentünk pihenni és a forrongó testet lehűteni. Nem sok kaját vittünk, de elég volt, bár majdnem nem. A piknikasztalt nejlon borította, alatta egy nagy bogár mászott, nem tudtam hogy mit kezdjek vele, szétnyomni nem akartam, enni meg gusztustalan lett volna felette. Arrébb ültem, de utánnam mászott.

Több család sátor nélkül jött, csak nagy matracokat hoztak, azokra heveredtek, és néhányan szundikáltak, az anyák babákat szoptattak, a fiatalok vizipipázva flörtöltek egymással, az apukák meg reggeltől estig sörözve pecsenyét sütögettek és folyton pörkölt husokkal kínálták a többieket.

A közelben fiatalok kosaraztak, a labda nekiment az asztalnak, nem mennétek arrébb játszani?- kérdezte egy nő, és meglepődésemre szó nélkül odébbáltak, máskor késelnek az ilyen kérésért, úgyhogy a nő megúszta, csodáltam is bátorságát, bár lehet, hogy csak meggondolatlan volt.

Magi kifejtette, hogy nem szereti, mikor mások fenekébe kell másznia, ha mosakodni akar.
Ez olyan, mintha egy zsúfolt lakótömbben lennénk, ahol csak üvegfalak volnának közöttünk, az összes szomszédot látnád, ahogy alszik, kel, eszik, a vécé, valamint a zuhanyzó közös lenne, sorbaállnál fogmosáshoz, és a szomszédgyerekek lepisilnék a vécéülőkét.
Akkor már érdemes otthon maradni, ahol van egy kis magányod, és a feleséged fenekét sem nézik egyfolytában mikor pisilni megy.

Három hátizsákos lány megkérdezte, hogy tábort verhetnek-e mellettünk az árnyékba, azt feleltem, hogy ezt örömmel veszem. Először azt hittük, hogy leszbikusak, mert nagyon vonzódtak egymáshoz, aztán mikor este törökülésben zsoltárokat kezdtek énekelni, és áldást mondtak a borra, rájöttünk, hogy vallásosak, bár fürdőruhában voltak, és bort is sokat ittak. Persze az is lehet, hogy leszbikus vallásosok, ma már ez sem kizárt.

Megállapítottuk, hogy ez a kor a legszebb a lányok életében, tele reményekkel, álmokkal, hittel, és ha később csalódnak is majd, már ezért a néhány évért megérte hinni és álmodni.

Sötét árnyak jöttek ki a vízből, csupasz emberi testrészek suhantak el mellettünk. A lányok felálltak, hajlongva imádkoztak.

Magi elmesélte, hogy ebben a korban ő és két barátnője szintén vándorolni akartak sátorral, hálózsákkal, de féltek, nem mertek elindulni a rájuk leselkedő veszélyek miatt. Ha csak egy fiú velük menne… álmodoztak. Rám gondoltak és egy másik srácra, aki az egyik barátnő későbbi férje lett.

Egyszer két barátnőm bezörgetett egy falusi parókiára, és a pap meginvitálta őket, hogy egyikük üljön oda az ölébe, ő gyanútlanul beleült, mert még kislánynak érezte magát, a másik viszont azonnal felpattant, és közölte, hogy későre jár, máris menniük kell.

Erős szél támadt, keményen csapkodta az újonnan vett kétszobás családi sátrat. Beszaladtunk a tengerbe, hogy meglovagoljuk a növekvő hullámokat.

Eytan megkérdezte, hogy szabad-e a tengerbe köpni, felvilágosítottuk, hogy igen. Ettől kicsit belelkesült, magabiztosabban szállt szembe a magas hullámokkal és vitézül köpködte a szájába férkőző vizet.

Éjszaka, mikor már aludni tértünk, feléledt a környék. Zene szólt mindenfelől, az emberek énekeltek, kurjongattak, orosz lányok visítozva fütyültek, mindenki egységesen berugott.
– A közelkeleten vagyunk- mondta Magi, -érthető, hogy a nagy melegben visszahúzódnak az emberek, aztán éjszaka magukralelnek. És valóban, másnap délig szanaszét heverő kinyúlt alakok borították az egész környéket. Csak mi maradtunk talpon, a három szomszédlány, és néhány konszolidálódva korosodó pár.

A holminkat biztonságba helyeztem, mert sötétlelkűbőrű arab gyerekek ólálkodtak a környéken.