8 órára csapatgyűlést hívtam össze. Kedves csapat, 8 órakkor együtt gyűlünk. Kedves csapat, ön velem gyűlik meg. A baja.
Csak kilencre gyűltünk össze.
A kirándulás nem volt olyan giccses, mint ez a kép (Reuven ugrik a Genezáret felett a Golánon), a nagy meleg, a fájó lábam, és a nem kicsigyerekeknek valamint öregeknek való hosszú távolságok miatt.
Az akarathoz hosszútáv kell, a hosszútávhoz elvek, az érzések a hosszútávot nem bírják ki.
Én végig a dzsippel voltam.
Tűkön ülök, üllőkön tűlkölök.
Szelíd és béketűrő ember vagyok, kora gyermekkorom óta sápadt és vézna. Ölni nem tudok, tejen élek és csurgatott mézen. Ülök a dzsip sarkában, mint egy köpőcsésze.
Na szóval az unalom ellenére is magunkraerőltettük az élvezetet és folyton sápítoztunk, hogy milyen gyönyörű ez meg az.
Például mikor madárcsapat vágódott a síkság egyetlen fájának koronájába (lüktető begyekkel megtömött mozdulatlan fa).
Esténlént fogat mosni nem elfelejtek, hanem elmulasztok, de mikor harmadnapra Magi is kijön csak megmosom azért.
Sakálok üvöltöztek aznap éjszaka.
Jelen voltak: M, Z, Sz, R, D, Á, P, E, A, S, Ro.
Legközelebb árnyékos zöld gyepen fogunk heverészni fagyival, de ha valaki jégkrémet kér, azt is kaphat.
U.i.: A fotózásban az a lenyűgöző, hogy fényképezel valamit és az úgy van. Ott van a kép. Maradandóbb, mint a mosogatás.
Na hát megint irígyellek, (azt mondják ez természetes emberi érzés, nem kell szégyenkeznem miatta, a beájá, hogy csak ez maradt nekem, és sajnos, ez már para…..)
na jó nem parázok, nagyszerű az árnykép, a szomszédos oviban is ehhez hasonlók vannak, de ez profibb.
Ja a mosogatásban nagy vagyok,szinte azért allijáztam, azt mondták az arabok függetlenítik magukat az építkezésektől és asszonyaik a mosogatástól, gondoltam most én gyövök. Hívjatok, itt vagyok, lehet rajtam profitot is csinálni…..Mit meg nem csinálnék egy kis túráért……életért
ne csiklandozz te ebadta!
– Mara, milyen ovis árnyképekről beszélsz?
– jöhettél volna a túrára bekef, hirdetve volt, chaval…
– nálunk a mosogatást gép csinálja, de az se maradandó 🙁