Nyirbálás

Tegnap elromlott a hajnyírónk, és a loboncom miatt majdnem depressziós lettem, mert bár hajilag kopasz vagyok, de a szakállamat apu a ferencjóskáéhoz hasonlította, erre azt mondtam Maginak, hogy veszek új fűhajnyírót, de azt felelte, hogy várjak csak vele, majd ő is megnézi, hátha lehet valamit kezdeni a készülékkel.

Ma reggel megnézte, nyomban meg is szerelte, nem tudom pontosan mit bütykölt rajta, de azt láttam, hogy valami fontos alkatrészt megolajozott. Kicsit pironkodtam, hogy műszakilag lekörözött a feleségem, pedig régen a gyárban kimondottan tehetségesnek tartottak gépügyileg, olykor még azt is felismertem, hogy -ha nem csinálják így vagy úgy-, öt perc múlva el fog romlani a danone-gyártó digitális gépszörnyeteg,  de mivel a karbantartó-részleg vezető mérnökei az utasításaim szerint cselekedtek, megelőztük a meghibásodást. Tiszteltek képességeimért, felnéztek rám, országoshírű kiválódolgozó lettem, egyesek csak prófétának hívtak, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy titkon én is elhittem, hogy természetfeletti képességekkel rendelkezem, legalábbis a műszaki dolgokkal kapcsolatban. Ezért is érintett olyan érzékenyen a ma reggeli eset.