Gyárudvar.
Ebéd után vagyok, a gyomrom kávéért kiált, jó ez a meleg lötty, összerántja az ízeket, pontot tesz a kaja végére.
Tehetségemen gondolkodom ejtőzés közben. Valaki, akibe már első osztályosan szerelmes voltam, azt írta 30 év után, hogy jól írok.
Oroszul és arabul ricsajoznak körülöttem, nem értem a mondanivalót. Egy dolgozó felmászik egy műszerasztalra, táncolni kezd, leszedik, bolondok házába dugják. Egy szorgos nő megcsúszik a nedves padlón, hanyattesik, eltöri a kéz-, a lábszár- és a medencecsontját, most kórházban van, platinum fogja össze őt.
Valaki észreveszi, hogy írok, erre megkérdi:
– Lottószelvényt töltesz?- számára a toll és papír csak ezt jelentheti.
Mélyreszívom a levegőt, aztán azon gondolkodom, hogy ez most aggódó sóhaly, vagy felszabadult megkönnyebbülés volt.
Hirtelen feltűnik, hogy már nem használunk tollbetétet, illetve használunk, de ha kifogy a tinta, kidobjuk vele az egész tollat, és újat veszünk. Néhány éve még cseréltük a betéteket. Abban az időben még árultak ilyesmit a papírboltokban. Mikor ezen álmodozom, visszavágyok abba a korba, akkor még jó volt.
Süt a nap, fényes a tér, nevetnek az emberek. Kérdezek valamit, gyors, igényes a válasz. Mózes bácsi kalapácsol mellettem, kiváncsiságból megkérdem mit üt úgy, maga sem tudja, mondták neki, oszt üti szorgosan. Épül az ország, szépül. Madarak szállnak a magasban, tündököl a hegy, az őszi levelek aranyló télbe borulnak.
Estére kicsit ideges leszek, pár apróság feldühít. Hazafelé a kocsiban a szembejövőkre villogok és rájukdudálok, aki visszadudál, kétszeresen visszaadom neki. Egy kamionos majdnem nekem csapódik, nem térek ki előle, menjen a maga sávjában, ha meg elüt és meghalok, majd lecsukják.
Otthon rumli fogad, stúdió a lakás, hanukára készülni kell, feleségem napok óta átvilágítható! kartonházat készít az ünnepre, melyet a bölcsiben majd pár perc alatt szétcincálnak a picigyerekek.
–Megéri a fáradozást?- kérdem tőle bizonytalanul, de az alkotói kényszernek most sem lehet útjába állni.
(selejtezés közben leltem rá erre a tavaly őszi feljegyzésre, sajnáltam kidobni)