Annakidején nem írtam, hogy Israel nagyonkövér. Ő hirdette az igét és mivel akkor még nem tették le a pódiumra a szőnyegpadlót, bosszantóan kopogtak kovbojosra kihegyezett cipői. Folyton járkált, és ha megállt, erősebben dobbantott mindkét lábával.
Vastag kockás ingéhez erősítette a pici mikrofont, kezeit farmernadrágjába dugta, és lelkesen adta át az aznapi üzenetet. Az elején nagyon bosszantott a kopogós dobogó, de miután megszoktam, egész kellemes vadnyugati, kantribáros hangulatú lett a légkör.
Aznap a zenészek és az énekesek szabadságon voltak, ezért Shushu énekelt farsul az alkalmon, gitározott is, így vezetve a közös éneklést félre. Néha majdnem leragadt egy hangon, és mi, akik hallottuk ezt (kevesen voltunk ilyenek) nagy hangerőre kapcsoltunk hogy elnyomjuk, de nem sikerült, mert neki mikrofonja volt.