Az előző beírás itt folytatódik:
Az utóbbi napokban leállt a lábam javulása, sőt rosszabbodott, újra csúnyán bedagadt, elmentem az ortopédushoz, mindjárt azzal fogadott, hogy izomból jól megcsavargatta a legfájóbb részt, és megkérdezte, érzeme.
Könnyed sikolyokkal megfeleltem neki, mire ő komor arccal hosszú ajánlásokat kezdett gépelni komjuterébe, tán fél óráig is eltartott idegszaggató pötyögtetése, visszautalt a kórházba, alaposabb röntgen kell, mondta, rutinból ismeri a sérülést, valószínű fel kell nyitni a műtőasztalon, 1-2 évre csavarral rögzítik majd a csontokat, gipsz is lesz, nem érti mit csináltak korábban a kórházban, ezt kellett volna tenni azonnal.
Nagyon súlyosan lelombozódtam, félek, úgy érzem minden összedőlt felettem, miért nem sikerül nekem soha semmi az életben?
jobbulást!