Egyszer, mikor kőműves segédmunkát végeztem egy pesti tatarozáson, odajött hozzám a lakástulajdonos, és azt mondta:
– Ugye maga az a matematikus aki a fiamat tanítja az egyetemen…?
Máskor meg malterkeverés közben, tévében vallásos műsort vezető katolikus papnak hittek.
Akkoriban még okosnak tűntem, és bár a középiskolában matematikaversenyekre jártam szép eredményeket elérni, de az egyetemen már meghúztak belőle, mert az előadások helyett erdei tisztásokra jártam fűre kifeküdni és álmodozva tovaúszó felhőket bámulni.
Volt persze olyan is, hogy üvöltve rohangáltam fel-alá a fák között, és sírva zsoltárokat szavaltam. Néha a fatörzseket is jól megrugdostam, pedig nem ők tehettek róla.