Néha hallani vélem, ahogy fásulok, de ha mégsem onnan jön a zaj, a végére kellene járnom, hogy honnan való, viszont ha tényleg úgy van, ahogy feltételezem, hogy ez a tulajdon elfásulásom zaja, a fásultság úgysem engedne utánajárni. Nem hiszek a hangoknak, azok is csak tőlem valók. Egy csomó dologban nem hiszek, olyanokban mint haza és haladás, de még a […]
Címke: szomorú
Izrael-Gáza
Nagyon remélem, hogy holnap kitör az egyoldalú tűzszünet, úgyhogy épp ideje megvilágítanom, mi is történt itt a Közel-Keleten három héten át az Izrael és Gáza közötti háborúban.
Minden további szó felesleges…
Banda-kormány
Gázából érkező jelentések szerint a Hamasz napról napra veszti el a hatalom intézményeinek a birtoklását. Más jelentések leírják, hogy hogyan lopják a terroristák a humanitárius segélyt és adják el a lakosságnak pénzért. Az Izraellel szembeni gyűlölet mellett a Hamasszal szembeni harag is nő.
Izraeli Hírlevél-1
Miért harcolunk? Miért adja át ezt az átkozott konfliktust egyik nemzedék a következőnek?
Most egy másik ismert izraelit kell idéznem. Mose Dáján, az újkori Izrael legendás hadvezére (és később eléggé szerencsétlen politikusa) az egyiptomi-izraeli békeszerződésről írt „Áttörés” című visszaemlékezésében felteszi a drámai kérdést: „Hát mi örökké kardot fogunk enni?” – a bibliai nyelvezetben feltett kérdés, természetesen, a kérdések kérdése: Lesz-e béke valaha a visszatért Izrael és Ismael, a száműzetés évszázadai alatt is folyamatosan itt élt rokonnép között?
Tiszkul
Mikor Jeruzsálem felszabadításának az évfordulóján több állam nagykövete nem jött el a hivatalos ünnepekre, sokan felháborodtak, és így reagáltak: – Ideje, hogy újra erős nép legyünk, elég az engedékenységből. Csak ha erősek vagyunk, akkor figyel ránk a világ. – Ha továbbra is szánalomraméltók maradunk, közel van a vég… – Bocsánat, hogy védekeztünk, és tévedésből elfoglaltuk Jeruzsálemet. […]
Anyasors
Nem jön senki az ágyamba, magam fekszem, siránkozva elringatom magam csendben. magam Álmaimban gönceimből kivetkőzve tágas réten álomférjjel kergetőztem. álom Máris reggel: “Drágám kelj fel, gyere gyorsan, kicsi lányunk odacsinált a sarokba!” kaka
Napló
Hej, becsapott a gonosz tegnap. Teletette a tányért bő vacsorán, s de kinálta borát hosszú lakomámhoz! ittam is illatosan sűrű, gyönyörű, ragyogó bort. Elrontottam a gyomrom, mert beleült a világ, és éjjel verseket álmodtam, erkölcstelenül jó andalitó epikát. Csiklandoz az éjszaka ismét, újra mozog bennem, babrálok a jegyzeteimmel, mert ha felébred a múzsa is, én […]
Halálos gyanú
Most, hogy vastagbélrákgyanúba keveredtem, a véremet vizsgálják, röngeneztetem magam, meg néhány barátom elhalt mellőlem fiatalon, rákban, valamint a családi ősöket kutatva rájövök, hogy a legtöbben 30-50 éves korukban hagyták itt e földi porhüvelyt, hosszú szenvedés után –kivéve persze azokat, akik öngyilkosok lettek-, szóval arra jöttem rá, hogy a halál akár közel is lehet, készen kell […]
Megölöm a gyilkosom
Arról társalogtunk rokonok, hogy hívő embernek szabad-e ölni. Íme a beszélgetés rövidített és szerkesztett változata. A dőlt betűs részeket nem én mondtam. (…) a: Isten gyermekeként minden lázadást, eröszakot, fegyvert és vért el kell, hogy utasítsak. b: Talán csak a teroristák azok akik, tudatosan, válogatás és könyörület nélkül pusztítják ártatlanok sokaságát. Azt hiszem ez az […]
Ez van
Szétforgácsolódom, sokmindent csinálok, ezért semmit nem csinálok, mindent elkezdek, de be nem fejezek, a folyton abbamaradó dolgok miatt frusztrálok, nem jó ez így, de máshogy sem. Ez van.