Híd a semmibe

Nitzan Horovitz – az izraeli baloldali Meretz párt parlamenti képviselőjének – legutóbbi levelében sokunk érzése kifejeződik Yaron London  – a rádióból, és a legyek zümmögtek szünet nélkül a fülemben, mikor áthaladtam az Allenby-hídon Jordániába. “A híd forró és déli legyek tömege borítja a csomagtartót…” – szól a dal. A népszerű izraeli rádiós, London, szereti felemlegetni, hogy minden médiabeli […]

Tébolyda

Marsel Moseri, a fiatal izraeli lány újabb rövid írása Egy városban, egy bolondokházában fekszik egy lány, Natalie a neve. Mikor a többi elmebeteggel visszajön az étkezőből hirtelen megáll a titkárság előtt, ránéz Edward-ra, az ápolóra, és azt mondja neki: “Nemsokára jössz hozzám, igaz?” Edward visszajelez, hogy maradjon csendben, ne beszéljen, minden alkalommal figyelmezteti, hogy ne adja ki […]

Alkoholista vagyok

Alkoholista vagyok, és ha valakinek gondja van ezzel, keressen magának más barátokat. Ilyen vagyok, szeretek inni. Ha egy férfi megérinti a testem, ez nem olyan, mint mikor az arakos (vagy mondjuk rizspálinkás) üveg érinti a kezem. Mikor fizetést kapok, ez nem olyan, mint a torkomon legördülő whisky […]

Háború a túlélésért

Sok év után ma ismét éjszakai műszakon vagyok, az irodából élő adásban nézem a gázai háborút. Világító rakéták az égen, vadászgépek és harci helikopterek robaja, géppuskazaj, robbanások, tankok zöreje. Aztán hajnali háromkor a háborús lárma közepén megszólal egy kakas. Sokáig kukorékol. Kicsit később egy másik ősi hangot hallok a koromsötét Gázában: hosszan, keserves dallammal síró […]

Ariana és a tolvaj

Marsel Moseri, egy 23 éves lány írja a fb oldalán: “Ariana, a rokkant szomszéd ajtaja – mindig nyitva áll. Ha akarnátok, akár ti is bemehetnétek. Már mindent elloptak tőle, televíziókat, anyjától örökölt nyakláncokat, és még egy régi tranzisztoros rádiót is. De Arianát ez nem érdekli, soha többé nem fogja bezárni az ajtót. – Mert egyszer, […]

Malacot törni

Apa nem egyezett bele, hogy Bart Simpson babát vegyenek nekem. Bár anya szivesen megvette volna, de apa nem hagyta, mondván, hogy már így is túlságosan el vagyok kényeztetve.
– Miért vennénk meg neki? – mondta anyának – Mi szüksége van rá? Te szinte minden szisszenésére azonnal vigyázba vágod magad.
Apa azt mondta, hogy nem becsülöm eléggé a pénzt, és ha nem sajátítom ezt időben el, míg kicsi vagyok, akkor vajon mikor tanulom meg? […]

Motinak hívnak, és füvezek

Motinak hívnak, és füvezek. Ennyi, kiadtam magamból.
Nem büszkén mondom ezt, nem is szégyenkezve, nem kiabálva, se nem súgva. Csupán egy tény ez. Napi rutinom része. Fogmosás, munka, kaja, kis szomorúság, kis vidámság, fáradtság, szerelem, fájdalom, fű […]