Malacot törni

Apa nem egyezett bele, hogy Bart Simpson babát vegyenek nekem. Bár anya szivesen megvette volna, de apa nem hagyta, mondván, hogy már így is túlságosan el vagyok kényeztetve.
– Miért vennénk meg neki? – mondta anyának – Mi szüksége van rá? Te szinte minden szisszenésére azonnal vigyázba vágod magad.
Apa azt mondta, hogy nem becsülöm eléggé a pénzt, és ha nem sajátítom ezt időben el, míg kicsi vagyok, akkor vajon mikor tanulom meg? […]

Tolsztoj

A Tolsztojt olvasom most, hülye teljesen, adott emberek legfontosabb transzformációit elintézi tíz mondattal, aztán meg az orosz néplelket próbálja megragadni egy ziháló farkas horpaszán egy fél fejezeten át. Viszont átlag harmincoldalanként tél lesz, ami tart ötven oldalt. Csikorognak a szánok talpai a ragyogó csillagfényben, meg ilyenek. Én is be akarok zárkózni végre. Telet akarok. Nem […]

Dávid hárfája

Szerelmes vagyok Eviatar Banai művészetébe, csodálatos hangja van, varázslatos dalokat ír, egyesek (én) szerint(em) ez a száma az egyik legszebb héber dal, mindenesetre a mai depressziósra sikerült vacak napom végén ez gyógyír volt a lelkemnek. Nyersfordítottam a szöveget (de nem szó szerint), talán picit visszaadja a jelentést, ami természetesen mindenkinek teljesen más… És akkor most […]

Tündibündia

Van mondjuk egy ikerpár. És mondjuk iszonyú, szörnyen aranyosak. Olyan édesek, hogy az már szinte nem is édes, hanem valami kimondhatatlanul édes. És az anyukájuk ezt látva arra gondol, hogy ez a jövő útja, ennek az ikerpárnak az aranyossága lesz a bánya, és elkezdi kiképezni őket, hogy még aranyosabbak legyenek, olyan tündibündik, hogy az már […]

Esti gondolat

Félálomban gondolok valami jót, és azt hiszem, másnap is emlékezni fogok rá, de tévedek. Nem emlékszem, és olyan fájdalmasan hagy cserben a memóriám, hogy az fáj. Ha lejegyzem a gondolatokat, és címszavakat hagyok magam után, hogy akkor arról majd holnap jól eszembe jut és újra élményszerűvé összeáll, hát másnap nem áll össze, csak buta, tehetetlen szavakat […]

Irodalom – vallás

Az irodalom nem egységes, de egy. Ezt tudja az olvasó. Az irodalomban nincsenek klikkek, pártok, szélkakasok, ott csak szövegek vannak, szavak, mondatok, könyvek, és nincsen olyan könyv, nincsen olyan irodalmi alkotás, amely egy másikra törne. Az olvasó mindezt tudja. (Esterházy P.) A filozófia és a vallás szétválaszt, mert állást kell foglalni. Az az irodalmi állásfoglalásom, […]

Kétsoros-2

Margó a kedvenc feleségem Ha valaki a társaságomban gondolkodik, mindig veszélyt érzek, mert nem tudom, mire gondol, és rögtön arra gyanakszom, hogy rólam gondolkodik. Megfigyeltem, hogy mindig a következő öt percet a legnehezebb kibírni. Az élet a következő öt perc. Én viszont mindent megteszek, hogy erre ne gondoljak. A tervek, remények az eljövendő hetekre, hónapokra, […]

Mindenki művész?

Egyre könnyebb fotózni, és így egyre nehezebb. Mindenki kezében mindig ott, ha nem is fényképezőgép, de valami gép, amely képeket állít elő. Képekhez vezet. Talán még meg kell valamit nyomni, ám ez sem biztos. Vagy feszítsünk be egy kicsit, mondván, nem minden kép, amit képként rögzítünk? Lehet, hogy ez ugyanaz, mint a blogszöveg versus irodalom? […]

Paranoia

végigmértek, és látták, hogy a fülem vörös, erre az egész fejem vörös lett Csendben belopóztam a nagyterembe. Elöl, valahol a terem másik végében a lelkész beszélt hévvel és elragadtatással, közben hatalmas mozdulatokkal hadonászott. A hívők tekintetüket rászegezték, és mélyen átérezték jelenlétük komolyságát. Csak a hátukat láttam, de előttem volt merev, megnyúlt tekintetük, fejük fölött fokozatosan láthatóvá […]

Pillanat

Megragad egy pillanat – (te állsz a túlsó végén), megragad, magához von és el nem ereszt. Szabadulnál is, meg ragaszkodsz is, fáj is meg édes is ez az egész. Cukor. Tehát megragad és te bele olvadsz. Ülünk az asztalnál, hirtelen ránk ereszkedett este borítja be a szobát, narancsos fényű csalfa melegség idebent. Előttünk morzsa, csésze, […]