Péntek este Magival elmentünk az Úttörő Hegy kibucba (Kibutz Har Chalutz, קיבוץ הר חלוץ) reformzsidó szombatfogadásra a helyi zsinagógába, ahol először találkozott a karmieli Lélekbarát (Yedid Nefesh, ידיד נפש) és az itteni gyülekezet. Útközben, fenn a hegytetőn, ahol egy mély völgy végződik, olyan sűrű felhőbe keveredtünk, hogy azt hittem, ez a túlvilág, reflektorral sem láttunk […]
Címke: felhő
Ködös
Az egyik reggel teljesen szokásos módon kezdődött, Magi hétkor munkába ment, én felkeltem a gyerekekkel, kávét készítettem, a fiúk zabpelyhet ettek, aztán szendvicskészítés, fogmosás, utolsó simítások a frizurán… mikor véletlenül kitekintettem a félig elhúzott függönyön… és megrökönyödve megláttam a ködöt! KÖD!! Itt mindig hétágra süt a nap, és agyonunt bárányfelhők mosolyognak az égen. Az idén télen csupán kétszer esett eső, akkor is […]
Nedves ragyogás
Olyan jó, hogy az eső itt áldás. Hónapokig sóvárogtunk, fohászkodtunk, és most megérkezett! A gyárudvaron nézem, amint a kiszáradt szentföld mohón szívja a vizet, egyetlen esőcseppet sem pazarol el belőle, kellő komolysággal viszonyul hozzá, tapasztalatból tudja, hogy mily értékes nedv ez. A hegyek felé fordulok, és irígykedve megállapítom, hogy Magi ma is a fellegekben […]
Égi jel
Nem elég, hogy 30 fokos nappali meleg van december elején, és az emberek a tengerben fürödnek, én meg éjszaka a haifai kikötőre néző erkélyen alszom a szabadban, tegnap ilyen égi jeleket láttunk Magival Karmiel felett.
Mi ez? Egy szem? Az utolsó idők jelei? Egy ufó kipufogójának a nyoma? Az izraeli légierő titkos kisérleteinek mellékterméke? Ki ismeri ezt az égi jelenséget?
Ó je
Kék az ég, bárányfelhők legelik a napsugarakat, a repülőgépek mint kis pulikutyák terelgetik őket, és ha néha van egy ejtőernyős, még az is mosolyog, mert olyan szép, ó je, olyan szép a világ. Az ejtőernyős földet ér egy szalmakazalban, aztán összehajtja az ernyőjét, kibiztosítja revolverét, és kémleli az ellenségeket. Azok nem jönnek, így a fáradt ejtőernyős elszenderedik […]
Mankós
Először családomra gondoltam, aztán a sivatagi túrákra – mi lesz velük láb nélkül?! Hoztunk a laborba egy különleges vágókészüléket és tudni akartuk, hogy miként aprítja a káposztát, ezért elszaladtam a szuperbe, megpakoltam a kosarat 30 fej vöröskáposztával (fontos volt hogy vörös legyen, mert a fehér valami miatt alkalmatlan a kisérlethez) és beálltam a pénztárhoz. Nagy […]
Tévedések
Egyszer, mikor kőműves segédmunkát végeztem egy pesti tatarozáson, odajött hozzám a lakástulajdonos, és azt mondta: – Ugye maga az a matematikus aki a fiamat tanítja az egyetemen…? Máskor meg malterkeverés közben, tévében vallásos műsort vezető katolikus papnak hittek. Akkoriban még okosnak tűntem, és bár a középiskolában matematikaversenyekre jártam szép eredményeket elérni, de az egyetemen már […]
Önterápia
A gyári ebéd után kimentem az esőre megázni, egyszál ingben széttártam a karom, fejem hátravetettem, és nevettem azokat, akik kinevettek, mert nem tudják hogy mi a jó. Megszárítkoztam, forró kávéztam, a fotelben szétnyúlva lassan belenosztalgiáztam a régmúltba, aztán gyorsan rájöttem, hogy jobb a jelen. Önterápia. Délután kisütött a nap, aranylón csillogott a gyár, de hamar […]
Címlap és Amadeus
Ma este apuékon kívül itt volt Beni, Éva és Vili. Kávé. Tea. Hidegvíz. Kicsit társalogtunk, anyu készülő könyvének borítójáról is szó esett. Mondtam, hogy valami más kellene a címlapra, bár értem anyu szándékát a felhő, a trón és a fénysugár kompozíciójával. Most csak annyival bővítette ki korábbi elképzelését, hogy a felhő elé kerülő trón elé […]