A csalán az gyilkos

A földről ettem, a csillagos ég alatt aludtam, lemondtam a technológiáról, a szappanról, sőt még a tűzről is. Csatlakoztam az izraeli Gyűjtögetőkhöz, négy napig úgy éltem, mint az ősember, és csak hazaérve kezdtem magam primitívnek érezni. “Fontos dolgok és szabályok: semmit nem hagyunk a terepen, beleértve a wc-papírt is. Az ülés helyett gyakoroljátok a guggolást, […]

A statikus ürge és a dinamikus hapsi

Ebben az írásban kétfajta személyiségtipust fogok elemezni, aztán a végén példaképpen a két pólus között sorbaállítok konkrét személyeket a családból és innen-onnan. Nem mindenki fog örülni a kategorizálásnak, de az vigasztaljon mindenkit, hogy ez csak az én szubjektív véleményem. Állapot Statikus ürge: Az állandó, változatlan állapotú ÉN mások változásait fenyegetésként éli meg. Jellemző mondat: “Én […]

Öldöklő küzdelem

…avagy a Harcosok Klubja. Azonnal boldog és szabad lehetek, ha elhatározom, hogy békén hagyom a világot, és inkább önmagamra figyelek. Gyerekkorom óta folyton azt sugallta a környezetem (és néha én is hajlamot érzek, hogy ezt sujkoljam a fiaimba), hogy ha vinni akarom valamire, keményen kell dolgoznom, meg hogy az élet tele van küzdelemmel, és rengeteg […]

Tengerésztitok

Baj van. Az a baj, hogy ha cerkát fogok, valami miatt semmi sem jut eszembe amit leírhatnék. Ezért többnyire hallgatok. Vagy suttogok. Csöndes vagyok. Szavam se hallani. Persze mondanivalóm azért van, de az szavak nélkül is érthető. És azt vettem észre, hogy mostanában már észre sem vesznek az emberek. Mintha nem is léteznék. A munkahelyemen […]

Nyugalmas sajgás

Mostmár megkönnyebülhetek, mert vége a háborúnak, többé nem kell folyton a tévét bámulnom, hogy mi van. Magi feleslegesen vette tegnapelőtt a fejhalgatót, hogy a híradó alatt is elektromosorgonálhasson, ugyanis nincs többé híradó. Feleségem sosem mondta, hogy zavarja az ágyúzaj, vagy a katonaiszakértőbácsi -számomra egyébként kicsit szimpatikus- baritonja, noha kifinomult emberismeretem alapján sejtettem ezt, próbáltam is lábujjhegyen […]

Legdurvább szürkék

– Nem hallok rólad semmit. Miért? – kérdeztem SMS útján egyik vértestvéremet. – Mert egy primitív alak vagyok – felelte -, aki saját magával van elfoglalva és nem lát két méternél távolabbra. – Szomorú eset :)… – üzentem szomorúan vissza. – Az. – Nincs olyan élőlény, aki nem magával van elfoglalva – feleltem neki bátorítólag. […]

Komoly titkok

Egy névtelensége megőrzését kérő családtag közeli hozzátartozója (mekoravo) kiszivárogtatta, hogy megszerezte a jogosítványát, de az információt kezeljem bizalmasan. ??? Néha súlyos titkokká emeljük a leghétköznapibb híreket is, hogy laposka dolgaink értékét növeljük, és a mi fontosságunk is nagyobbodjék ezzel. Ha titkod van, tudsz valamit amit mi nem, ezért foglalkoznak veled, tehát van értelme élni.

Rengeteg alvás

– Mi az életcélod? -kérdeztem egyik névtelenségbe burkolózó vértestvéremet. – Hogy minnél többet aludjak -felelte. – Kedves cél -mondtam bókolgatva. “Bár -gondoltam tovább magamban, és ezt már nem közöltem a burkolózóval, mert e továbbgondolás csak másnap jutott eszembe a gyárban, szóval- az öngyilkosokat is hasonló életcélok vezérlik örökre elaltató tettük végrehajtásában, csak náluk jóval kifejlettebb […]

Mindegy mi, csak új legyen

Ha már blogot csinálsz, akkor néha frissítsd is azt. Nincs kiábrándítóbb dolog a világon, mint mikor rámégy egy hetek óta frissítetlen oldalra. Akkor inkább szüntesd meg. Az emberiség változásra vágyik, állandóan újat akar. Mindegy mi, csak új legyen. Néhány percig ez jót tesz az embernek. Toldd el a bútorokat, vagy fesd ki a lakást, vegyél egy […]