Megőrzés

Egy nagyonidős festőnéni képeit fotózzuk Magival, hogy aztán felpakoljuk a webre. A többszáz festményből egyelőre körülbelül hatvan lett megörökítve. Önkéntes alapon megy a dolog, olyan micva-féle az ügy, mert ismertük a nénit, régen Reuvent is tanította az ecsetvonásokra. Virágcsendéleteket festett nála, míg bele nem unt. A hölgy megjárta a koncentrációs táborokat, anyja öngyilkos lett, és […]

Krémek

Azon gondolkozom, hogy a rengeteg krémtől, amit magukra kennek az emberek, nem híznak-e? Mióta folyton kezet mosok, krémmel kenegetem. Reggel is Nivea, aztán magamba törlöm a maradékot. Ez elég vicces, csak úgy a hátamhoz-hasamhoz dörgölöm a kezemet, és mindenkinek jó: a hátam-hasam hálás, a kezem száraz lesz. A krém csupa zsír és víz. Mennyi lehet […]

Az élet összegzése

Azért készítettem “Az élet 4 üvegbe sűrítése”-ről egy újabb montázs-változatot, mert az eredeti túl komor a szürkeségével, és az üvegek is kiábrándítóan üresek, míg a vidámabb változatnál legalább az italok szines látványa emlékeztet az ideig-óráig tartó élvezetek illúziójára. Gyerekkorom óta folyton azon vívódom, hogy a két hozzáállás közül melyik valójában az enyém, bár már régen tudom, hogy […]

Jobbszélső

Ha őszinte akarok lenni magamhoz, azt kell mondanom, csalódtam, hogy nem borotválták le a mellszőrzetemet mielőtt az orvos rámtapasztotta azokat az elektromos kábelekhez erősített korongokat, pedig már úgy rákészültem. Az igazi sportolóknál is így csinálják. A másik meg, hogy sokkal nehezebb volt az erőnléti vizsga mint számítottam, és bár az ájulás kerülgetett az intenzív gyaloglás-futás végefelé, mindig azt feleltem […]

Harmincasok

Két kiábrándult házaspár kicsit ittasan arról beszélget, hogy miért ilyen az élet. Megállapítják, hogy nincs mit tenni, ez van, aztán viccelődnek, és sokat nevetnek. Mindenki karikírozza a saját házastársa jellemző vonásait, modorosságait. A gyerekek már alszanak a ház felső emeletén, ők meg a teraszon üldögélnek, és nem fáznak, mert kicsit részegek. Szép későőszi éjszaka. Még szólnak […]

Bezzeg akkor…

Ma reggel öltözködés közben az óvonénik jutottak eszembe, hogy mostanában már nem is viselnek fehér köpenyt, hanem színes felsőt, szűkfarmert, és mobiltelefont. Pedig amikor még én voltam ovis, milyen jó volt leselkedni, nézni, hogy hogyan veszik át azt a fehér köpenyt rózsaszín bőrükre, a bőrükön feszülő patyolat alsóneműre. A mai kisgyerekeknek meg már csak ez a […]