Az undorító izraeli

Éjfél körülire járt és esett, ezért felvettem a stoppoló lányt. – Meddig mégy? – kérdezte, miközben lepakolta vizes cuccait a lába mellé. – Karmielig – feleltem. – Milyen akcentusod van, brazil? – Magyar. – De aranyos! – nevetett – Szemtelen leszek, elvinnél kicsit tovább? – Meddig? – Moran kibucig. – Nem gond – adtam a nagylelkűt. – […]

Késői zene

Éjszaka autóban suhanok vele. Már langyos a levegő, egyébként tébolyító nyár van, a hegyi szerpentin is halálosan meredek. Hol szakadékba zuhanni, hol sziklának ütközni, lenézni a sötétbe, eljátszani egy utolsó gondolattal, aztán meg fel, a hold festette borzos csillagokra és arra gondolni, hogy milyen apróvá tud töpörödni mindez, ha hunyorogni kezdek. A hegytetőn koncert illata […]

Tegyél le!

Tegnap éjszaka legkisebb fiammal és kutyuskánkkal a szokásos éjfél utáni futásunkat végeztük, aztán mikor a második körben az emelkedőn már alig bírtam szusszal, a sötét fák között Dolly észrevett valami szörnyecskét (mi csak hallottuk), őrült sebességgel üldözni kezdte, megemelt engem a pórázzal, és mint a rajzfilmekben, repültem utána, a levegőben kapálóztam a lábammal, és mint […]

Ketten az ég alatt

Messze földeket őrző kutyák ugatnak, a közelben sakálok vonítanak, látjuk lappangó árnyaikat. Ropog a tűz. Magi fát rak rá. Csend van. – Milyen csillagos az ég!- sugom oda neki. Ő is felnéz.- Nézz fel újra, lefotózlak- biztatom-, fordítsd a fejed oldalra, így. – Micsoda sztár vagyok az elmúlt napokban!- mondja nevetve. Áfonyát tűz a nyársra, […]

Cetlik

A második éjszaka, a tábortűz melletti énekek és játékok után hitvitába bonyolódtunk, ami azért volt kellemes, mert nem kerültek elő a bicskák, nem estünk egymásnak, minden személyeskedés nélkül tárgyaltunk hajnali fél négyig, hogy van-e Isten vagy nincs, meg hogy miért vagyok hitetlen, ők meg hívők. A tábor nagy része már aludt, egyesek távoli hangfoszlányokat hallottak […]

Álmos zene

Minden éjjel hallom az állatokat. Az egyik vinnyog, mikor a másik tépi, aztán elnémul, nyilván felfalták. Sírva párosodnak a macskák. Szívós tücsök hegedül az ablak alatt. Denevérek szarnak a kocsimra. Bagoly hallatja furcsa villyogó hangját, majd sakál üvölt, aztán lassan elnémul minden. Most csend van. Távol mintha egy lány énekelne a sötétben. Szomorúan, hívogatva dúdol. […]

Sötét bicaj

Újra van bringám, és mint gyerekkoromban, azzal a sajószentpéteri  zöld kis bicajjal, csak úgy cangázok. Tegnap, olyan este nyolc körül tekertem a kellemes, nem forgalmas úton hazafelé, aztán bekanyarodtam a hegy oldalában egy völgybe, olajfaligetes kiskertek közt kanyargott az ösvény, leszálltam a bicajról, mert csak tapogatva tudtam haladni. Rá kellett jönnöm, hogy már egyáltalán nem […]