Tarajos Sül

Miért csak tankokról és késekről írhatunk, avagy a szúrós állat egy békés napja A havilapként frissen indult Új Kelet – a dinamikus terjesztési rendszernek köszönhetően – a Nachal Amud-i Tarajos Sülhöz is eljutott. A reggeli kávé mellett komótosan kinyitotta a frissen nyomott újságot, és meglepődve konstatálta, hogy ő is szerepel az egyik cikkben >>. Elégedetten legeltette […]

Latrun

Olajfák között sétálnak gondolataim, a madarak együtt imádkoznak velem. Három napig mintha kolostorba vonultam volna, ki a világból, bele a magányba. Jeruzsálemtől nem messze van a hely, trappista szerzetesek élnek itt némán, ha azt mondod nekik halkan “Shalom”, felszisszennek és csendre intenek […]

Este haza

Az éjjeli filmről hazamenet az erdő felé kerültem, sakálok kisértek és holdfényben átlátszó denevérek repkedtek fölöttem. Átvágtam a sötéten, betonutcákon jártam, aztán megint fák és parkok jöttek, hatalmasnak tűnt a táj. Az Ábrahám és Dávid lábnyomait letaposó zsidó város összement, kitárult a tér, előbújtak régi lelkek, Jézus és Pál is a bokrok mögött guggolt. Megbotlottam […]

Élménybeszámoló

Valójában csak ma jöttem rá, hogy ha egész passzosan tövig vágom a körmömet, kétoldalt ránő a bőr, és ez mondjuk nem fáj, viszont kellemetlen, de nem is erről akartam írni, hanem az osztálykirándulásról, melynek nagy része – bár csak néhány hete volt – a feledés homályába merült, talán arra emlékszem a legélesebben, hogy két döglött […]

Tegyél le!

Tegnap éjszaka legkisebb fiammal és kutyuskánkkal a szokásos éjfél utáni futásunkat végeztük, aztán mikor a második körben az emelkedőn már alig bírtam szusszal, a sötét fák között Dolly észrevett valami szörnyecskét (mi csak hallottuk), őrült sebességgel üldözni kezdte, megemelt engem a pórázzal, és mint a rajzfilmekben, repültem utána, a levegőben kapálóztam a lábammal, és mint […]

Sakál-némítás

– Az éjszakai sakálüvöltést úgy lehet elnémítani –mondta egy drúz barátom-, hogy felfordítunk egy cipőt. Bármilyen cipőt –tette hozzá-, akár papucs is megfelel. – Hogy-hogy –értetlenkedtem-, a sakálok félnek a cipőtől? Látnak, hallanak téged, mikor éppen felforgatsz? – Nem. Bent vagy a házban, hallod a kertek alatti sakálok nyugtalanító vonítását, a gyerekek felriadnak, nem tudnak visszaaludni, […]

Szabad szolga

Szinte lakatlan környék ez. Mondjuk pislákol benne az élet. Leginkább olyan az egész mint egy kidőlt, korhadt fa a kertben, a háttérben szépen lepusztult vidék, kimerült hangyalábak alatt dalol a jólét, dobol az életigenlés furcsa himnusza. Halott dolgok halmaza az alapja mindannak ami élet itt. Régről kitaposott ösvényen magabiztosan vonulnak a hangyák, hátukon terhekkel roskadoznak […]

A mezőn

A mezőn a zöldtejes kecskék elég rosszul érzik magukat. Van egy beteges rivalizálás köztük és a fehértejes kecskék között. A zöldtejes kecskék igazából, titokban fehértejes kecskék szeretnének lenni. A fehértejesek meg, bevallva bevallatlanul, egytől egyig arról álmodnak, hogy egyszer tehenek lesznek. Ez a hierarchia valamelyest bomlasztóan hat a csapatszellemre, de mivel minden zöldtejes tudja, hogy […]

Zacsiba

Délben gyalog mentem munkába. Most ilyenem van, hogy szemerkélő esőben gyaloglok a hegyen át. Egy aranyos néni fehér színű, ilyen bosszús arcú, csupaizom buldogot sétáltatott. Aztán a kutya lekuporodott hogy kakiljon, a néni meg fürgén előrántott egy uzsonnás-zacskót és ügyes mozdulattal ráhúzta a kutya fenekére, és kitartóan tartotta. Ott guggoltak mindketten befeszítve. Brutálkutya és picinéni kakil. […]