A podóliai Frank Jakab bizonyságtételére a 18. század közepe táján (1756) megtért zsidók tömegei szakítottak a zsidó vallási előírásokkal és szertartásokkal, ami miatt a hitközségek egész Lengyelor-szágban űldözni kezdték őket. A katholikus klérus az első időkben pártfogolta őket, és Kamenecben valamint Lembergben hitvitát rendeztek a frankisták és a zsidó rabbik között.
A frankisták azt igyekeztek bizonyítani, hogy a Krisztusban mint Megváltóban való hit a Tórában gyökerezik, és 1759-ben tömegesen megkeresztelkedtek. A papság azonban hamarosan felismerte, hogy a frankisták nem a katholikus vallás előírásainak és szertartásainak követői lettek, hanem az Úr Jézus Krisztusnak. Ezért most már ők is űldözni kezdték őket, Frankot is bebörtönözték és 13 évig raboskodott. Amikor aztán 1772-ben kiengedték, sok megtért zsidóval együtt német nyelvterületre (Ausztriába és Németország) menekűltek, ahol nem voltak olyan űldözésnek kitéve. Itt (Offenbach) halt meg, 1791-ben.

Messiás nyomában

Frank Jakov
1726-1791

          Egy zsidó szekta alapítója, amely a szombatizmus utolsó fokozatának tekinthető. Apja, Júda Lieb, elismert talmud-kutató volt. Annak viszont nincs semmi alapja amit Frank állít, miszerint apja rabbi volt. Bizonyos források arra engednek következtetni, hogy „látóként” működött Csernovicban, ahova a 30-as években költözött. Valószinüleg már az apja is kapcsolatba kerűlt a podoliai szombatistákkal.

          Frank Csernovicban és Szeniatinban nevelkedett, majd Bukarestben élt néhány évig. Nem tanúlt Talmudot. Gyakran dicsekedett a Talmudban való járatlanságával, ugyanakkor gyakran emlegette gyermekkorának vad és kegyetlen életkörűlményeit. Bukarestben kereskedő volt, 1745 és 55 között. Balkáni utazásai során Izmírig eljutott.

          A szombatistákkal való kapcsolata kétségtelenűl már fiatal éveiben elkezdődött, még amikor Cser- novicban tanúlt. Egy volt azok közűl, akik tanúlmányozták a „Zohart”. Szombatista körökben elismerték különleges képességeit. Egy askenáz kereskedő leányát, Hannát vette feleségül, a bulgáriai Nikapolból. Menyegzőjükön a podoliai szombatisták két kűldöttje is jelen volt. Valószinü, hogy a kűldöttek Brochija Rosszó tanitványai voltak, s a szombatisták szélsőséges ágához tartoztak. (Rosszó egy volt a Szaloni-kibeli Dunema nagyjai közűl, 1720-ban halt meg.)

          A két kűldött csatlakozott Frankhoz, és balkáni utazásai során bevezették a „hit” titkaiba. Velük érkezett 1753-ban Szalonikiba, ahol kapcsolatot teremtett az ottani Dunemával. Abbahagyta kereskedői tevékenységét, és elkezdte szombatista „prófétai” szolgálatát. Elutazott Natan Hriazti sírjához, majd Adri- nopolt és Izmirt érintve, 1755-ben hosszabb időt töltött Szalonikiben.

          Kisérői közben a Podóliába írt leveleikkel elhiresztelték őt mint új vezetőt, majd meggyőzték, hogy térjen oda vissza. Frank ambícióval teli, uralomra törő egyéniség volt, és nagy reménységgel tért vissza Lengyelországba. Akik ismerték, „Bölcs Jákóbnak” nevezték, s azt gondolták, B. Rosszó reinkarnációja, aki szavaival (tanításával) az „első”, ő maga pedig a „második”. A Dunema köreiben tudott volt, hogy Frank Lengyelországba utazott, a Brochija irányzat küldetésében. Az első időkben valóban ezen  irány-zat vezetőinek előírásai szerint viselkedett.

          1755 végén még Korolovkában tartózkodott, rokonai között. Ezt követően ismert vezetőként indúlt a olyan Podóliai zsidó közösségek látogatására, ahol már teret kaptak a szombatista irányzatok. Kb. 25 éves törökországi tartózkodása során, szefárd zsidó szokások szerint élt, a ladínó nyelvet is elsajátította, és ekkoriban vette fel a Frank nevet (a korábbi Frankovics helyett). Neve széles körben ismertté, egyuttal gyanussá vált, s ez 1756 januárjának végén, Lanszkronban bizonyos problémákat okozott.

          Frank úgy magyarázta ezt később, hogy ő maga bíztatta híveit, ne tartsák titokban cselekedeteiket (életmódjukat), hanem „nyissanak ablakot” az emberek felé. Ezt követően sokat letartóztattak közülük, de Frankot elengedték, mert ő török fennhatóság alá tartozó polgár volt.

          A Bét Din is vizsgálatot indított ellene, ezért rövid időre Törökországba ment, majd 1756 márciusá-ban visszatért tanítványaihoz, ahol másodszor is letartóztatták, azuttal Kupicsincában. Szabadúlása után három évet Törökországban töltött, főképpen a Duna menti Giorgikóban. 1757-ben titkon járt azért a Po-doliabeli Bruhatinban, egyszer Kostében, és néhányszor Szalonikiben is megfordúlt. Lengyelországban Frank összegyűjtotta a szombatisták nagy részét, főképpen Galicia, Ukrajna és Magyarország területein, és valószinüleg a Moraviabeliek is tisztelettel vették körűl.

          A Szatarovbeli Bét Din vizsgálata (ennek egy része napvilágot látott Rebbe Jakov Amedan könyve-iben), a Podoliában titkon jelenlévő szombatista hálózatot, és kiderűlt ezek törvényellenes volta. Ők a Halachával szemben, egyértelműen „felsőbbrendű módon” akartak a Tóra parancsolatainak engedelmes-kedni. 1756 Szeptemberében, mind a 4 ország bízottsága  elfogadta a vizsgálat eredményét, Brudiban és Konstantinovban. A közösség tagjai ezek után űldözéseknek lettek kitéve, különösképpen Podoliában.

          Rebbe Amedan azt tanácsolta a lengyelországi rabbinátusnak, hogy vegyék igénybe ellenük a katholikus egyház segítségét, minthogy a szombatizmus egy új vallás, amely a többi vallás tanításait összekeveri, s ez tilos a kánoni törvények szerint. A közösség tagjai (valószinüleg Frank tanácsára) úgy döntöttek, hogy kihangsúlyozzák a keresztény tanok lényegével közös dolgaikat, mert valóban nem voltak titkos szombatisták (Sabbatiánusok). A Talmud elutasitásával azt is remélték, a Szentszék űldözőik ellen fog fordúlni. Állításaik szerint azért űldözik őket, mert nézeteik sok tekintetben azonosak a keresz-tény tanokkal.

          Ez bizonyos szempontból sikeres volt, mert az egyház potenciális betérőket látott bennük. Viszont ennek következtében egy zsidóellenes kampány közepébe kerűltek, és a lengyelországi zsidók ellen meg- fogalmazott irományok és kiáltványok okozói lettek. Frank óvakodott attól, hogy kiemelkedő szemé- lyiséggé váljon, csupán a kereszténység irányába mutató, egyszerű tanitónak tartotta magát. A zsidó tö-megek nem tettek külömbséget Frank tanitványai, és a korábbi szombatisták között. A közösség tagjai egyszerűen „hívőknek” mevezték magukat, a frankista elnevezés csak a 19. században vált szokásossá.

           Ezen irányzat létrejötte, tipikus példálya annak a szellemi forrongásnak, amely a 18. század során a zsidó tömegeket jellemezte. Frank ravasz, csaló kalandor, bizonyos vallási indittatásokkal, akit határtalan hatalomvágy jellemzett, de hívei általában mélyhitü emberek voltak. Irodalmuk eredeti kiadványaiból melyek fennmaradtak, nem találhatók meg azok a vérlázító hazugságok (pld.vérvád), melyek felkeltették a zsidóság gyűlöletét irántuk. Elvoltak varázsolva, az ő különleges hiedelmeiktől, melyek a kereszténység és a júdaizmus között húzódtak, de nézeteikben nem voltak fanatikusak.

          Tulajdonképpen liberális (szabadelvű) és polgári eszményekkel voltak telítve. Hitük segítette őket a gettón kívűlre. Korábbi buja, léha és zűlött cselekedeteiket az emberek elfelejtették, és nevük (jóhírük) előttük ment. A kívűlről szemlélők úgy látták őket, mint példásan erkölcsös embereket.

(Egy ismeretlen zsidó szerzőtől.)

frankizmus: messianista szekta. - Alap?t?juk, Jakob Frank Messi?ss? nyilv?n?totta mag?t, s k?vet?it?l megk?vetelte, hogy Istenk?nt tisztelj?k. Szerinte a Messi?s lelke n?h?ny szem?lyben m?r ?el?tte is benne volt: D?vidban, Ill?sben, J?zusban, Mohamedben, ?Szabbatai Zviben s az aposztat?k szekt?j?t alap?t? Berehj?ban (†1740). A ~ h?vei elvetett?k a ?Talmudot, elfogadt?k, hogy Isten emberi alakban kinyilatkoztathatja mag?t, s hogy a Messi?s ?jra nem fog megjelenni. ?tvett?k a szabbati?nusok h?rmas istenfogalm?t, az egyes isteni szem?lyek nev?t a ?Z?h?r szimbolikus nyelv?b?l k?lcs?n?zve: Szent ?reg, Szent Kir?ly ?s Nagy Matr?na. A Szt Kir?ly Szabbatai Zviben ?s Frankban ?lt?tt testet. Az erk?lcsi t?rv. k?ts?gbe von?sa k?vet?in?l z?ll?st v?ltott ki. - A ~ h?vei Lengyo-ban pert nyertek a talmudist?kkal szemben, 1757. X. 19: Kamenez Podolskban hat?s?gi enged?lyt kaptak a Talmud el?get?s?re, s ebb?l szok?st csin?ltak. XI. 9: azonban a talmudist?k ker?ltek f?l?nybe, akik a ~ h?veit a lengy. hat?s?gok seg?ts?g?vel ?ld?zni kezdt?k. Mikulszki, a lambergi ?rss?g ap. adm-a hitvit?t rendezett a talmudist?k ?s frankist?k k?z?tt k?l?nb?z? t?m?kr?l (t?bbek k?z?tt arr?l, hogy, mik?nt a frankist?k ?ll?tott?k, a Talmud val?ban el??rja-e ker. v?r ritu?lis c?lokra val? haszn?lat?t). A frankist?k, hogy megnyerj?k az Egyh. szimp?ti?j?t, a k?v. t?teleket terjesztett?k el?: a Messi?sra vonatkoz? pr?f?ci?k m?r beteljesedtek; az emberr? lett Isten maga a Messi?s, kinek megjelen?se ?ta a zsid? ritu?lis t?rv-ek hat?lyukat vesztett?k; csak a Messi?st?l val? az ?dv?ss?g; a kereszt a h?roms?g szimb?luma ?s a Messi?s pecs?tje; a kereszts?g f?lt?tele a Messi?sba vetett hit tan?s?ga. - E t?teleket ?gy fogalmazt?k meg, hogy elnyerj?k a ker-ek tetsz?s?t ?s n?velj?k ellenszenv?ket a talmudist?k ir?nt, uakkor a frankist?kat semmire ne k?telezz?k. A ker-ek ui. az ?sszes Messi?sra vonatkoz? kijelent?st Krisztusra ?rthett?k, a frankist?k viszont saj?t vall?salap?t?jukr?l ?ll?tott?k. Az a t?tel, hogy a kereszt a Szenth?roms?g szimb?luma, kabbalisztikusan ?t?rtelmezhet? volt, s m?g a kereszts?g f?lv?tel?t is be tudt?k ?p?teni a maguk f?lfog?s?ba, mert a Messi?s lelke v?ndorl?sa sor?n szerint?k Frank el?tt a N?z?reti J?zusban lakott. - 1759. VII. 17: Mikulszki eln?klet?vel ?s sz?mos teol?gus jelenl?t?ben folyt le a hitvita a lembergi katedr?lisban. A frankist?k nem tudt?k el?rni a talmudist?k el?t?l?s?t, s?t ellenkez?leg, ?ket k?nyszer?tett?k arra, hogy vonj?k le tanaik v?gs? k?vetkeztet?s?t, s legyenek ker-ek. ?gy, m?r csak az?rt is, hogy v?dve legyenek a talmudist?k ellen, t?megesen t?rtek ?t a kers?gre. Frank hal?la ut?n a lengyelo-i frankist?k beolvadtak ker. k?rnyezet?kbe, Offenbachban viszont a szekta a 19. sz. elej?ig l?tezett. - 1756. VI. 18: a Brodyban ?l?sez? rabbitan?cs ki?tkozta a ~ h?veit, s megtiltott?k, hogy a Z?h?rt ?s Mos? Cordovero ?r?sait valaki a 30. ?let?ve bet?lt?se el?tt tanulm?nyozza. **
Forr?s: Katolikus Lexikon

Egyik oka annak az ellen?ll?snak, melybe a chaszidizmus kezdetben ?tk?z?tt, az az aggodalom volt, hogy ez az ?j mozgalom bizonyos rombol? ir?nyzatok hat?sa alatt j?tt l?tre, melyek ama kor zsid?s?g?ban felt?ntek. Ezen ir?nyzatok egyike a k?b?l? tanainak elferd?t?se volt J?kov Frank ?lmessi?s k?vet?i k?zt, kik orgi?kat vezettek be, azzal ?rvelve, hogy a tiszt?talans?g ?tja k?zelebb hozza a Messi?s elj?vetel?t. Ezek az emberek ?gy v?lt?k, hogy azzal is s?rgethetik a Messi?s elj?vetel?t, ha egy eg?sz nemzed?k b?nt k?vet el ?s visszavonhatatlanul a Gonosznak adja ?t mag?t. A frankist?k id?vel minden erk?lcsi ocsm?nys?got ezzel indokoltak. Magasztos, ide?lis fogalmakkal magyar?zt?k tetteiket, mondv?n, hogy szellemi emelkedetts?gb?l ?s ?nfel?ldoz?sb?l viselkednek ?gy, ?s nem t?meges k?js?v?rg?sb?l. Val?sz?n?, hogy rabbi Sn?ur Z?lm?n, a ch?b?d chaszidizmus alap?t?ja, a frankizmus elt?velyed?seire gondolt Likut? Tor? c?m? m?v?ben (B?l?k 69.).
Forr?s: zsido.com