"(P) Ruben alszik, meg nincs neki kistestvere, mi mar turhetoen beszeljuk az ivritet, suli utan ma megint esti munkat vegeztem, a rendorseget most kihagytam, Margo kedves lany, a vacsora: meleg csokis-kalacs tejjel, neha gyertyat gyujtunk, kellemes hangulata van a lakasunknak, elbeszelgetunk errol-arrol, csevereszunk, kepzelodunk, almodozunk, fiatalok vagyunk. Felnottek lennenk? Nem erezzuk. Apa vagyok? Ki mondta? Ja, Ruben? A fiam. Na es?"

"Szombat van, altalaban szombaton irom a leveleimet, legalabbis akkor kezdem el. Hirerteku informacioval nem tudok szolgalni, mert azt tudod, hogy en tanulok, Margo dolgozik, Ruben pedig aranyos. Ami ezen kivul emlitesre melto, azt latni, es hallani kell, levelben nem lehet megirni, vagy ha megis megirnam, az mar kisregeny, vagy legalabbis nehany elbeszeles lenne, melyek irasaval tobb mint egy eve felhagytam, igyhat marad a level, ami arra jo, hogy a cimzettet valaszolasra kotelezi, es igy a leveliro neha abban az oromben reszesulhet, hogy talal valamit a postaladajaban."

"Kellemes tavaszi az ido, madarak csiripelnek, a viztarolok megteltek."